Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-02-04 / 3. szám

munka a tízes években indult meg és 1914-ben vett nagy lendületet. Ekkor alakult ki az Állatkert jól ismert arculata. Megépült a gyö­nyörű főkapu a két kő elefánttal, a mesés Keletre emlékeztetőén épült meg a vastagbőrűek háza. Több épületet tervezett Kós Ká­roly, a nagy erdélyi építész és po­lihisztor: a mai napig is áll a Ma­dárház, a Fácánsor, vagy a Szarvasház. A második világháború az Ál­latkertet sem kímélte. Számos lé­tesítmény rombadőlt, némelyiket újjáépítették, másokat teljesen felszámoltak. Alig maradt állatál­lomány, néhány madarat, kígyót és egy vízilovat tudtak életben tartani az ostrom végéig. A víziló kibírta a fűtés nélküli telet, ta­karmányozását meg ócska matra­cok afrikjával oldották meg. Nem túlságos jókedvvel, de megette ... A hosszúra nyúlt újjáépítés nagy egyénisége a közelmúltban elhunyt Anghi Csaba volt. Sok éven át osztályvezetőként, majd főigazgatóként dolgozott a Kert érdekében. Az egész ország ismer­te zömök alakját és fehér szakál­lár Talpraállította a Zoo-t, de te­rületet ő sem tudott adni. A bu­dapesti állatkertet utolérte a pa­tinás régi állatkertek végzete: kö­rülépítették ... A budapesti Kertet évi 200—300 ezer látogatóra tervezték. Ennyi látogatót kényelmesen tudtak fo­gadni. Ilyen méretűek voltak az állatházak látogató terei, ennyi személyt tudtak kiszolgálni a han­gulatos kisvendéglőben, ahol va­sárnap délelőtt 11 órakor édes­apám kispörköltet kért egy pohár sörrel, nekem pedig sóskifli, pe­rec és málnaszörp jutott... 1938-ban 300 ezren váltottak je­gyet a Zoo-ba. Az urbanizáció fo­kozódásával a látogatólétszám rohamosan nőtt. Most átlagosan évi 1 millió hétszázezer látogató vált jegyet. A városi ember ke­resi a természetet, szívesen sétál a csendes utakon, keresi föl a nyu­galmat ígérő zugokat és érdeklő­déssel nézegeti az örökké neveze­tes Sziám, vagy Jónás „úr” utód­jait ... Mindig volt ugyanis néhány ne­vezetes lakója a budapesti állat­kertnek. Jónás úr legendás víziló volt, most XI. Jónás él a meden­cékben. Sorszámot kapnak, mint a királyi családok uralkodó tagjai .. A jókedvű pestiek április elsején, meg szilveszterkor százával csen­getik fel az Allatkert telefonszá­mát és melegen érdeklődnek Jó­nás úr hogyléte felől. Ilyenkor az igazgatóságon külön telefonügye­letet tartanak és egy kötélidegzetű hölgy adja meg az udvarias vá­laszokat. Sziám nagyon nevezetes elefánt volt, évtizedekig élt Budapesten. Megkereste a kenyerét... Szó sze­rint, ugyanis kétfilléreseket tet­tünk az ormányába, ezt elvette, és a sarokban álló főápolóhoz vit­te, akitől ezért egy szelet kenye­ret kapott. Érzéke volt a pénzne­mekhez, mert csak érvényes pénzt fogadott el, a nadrággombot egye­nesen megtorolta. Ami a megtorlást illeti: méltó utóda volt Szultán, az indiai ele­fántbika. Amikor hiába kunyerált ennivalót a látogatóktól, a fürdő­jéhez ballagott, ormányát tele­szívta mocskos vízzel és habozás nélkül „beterítette” a — szerinte — neveletlen látogatókat. Egy íz­ben filmfelvétel készült az Ele­fántház környékén. Neves művé­szek várakoztak jelenetükre és Szultán közelében telepedtek egy padra. Az elefánt egy ideig elvi­selte a nem adakozó népséget, de váratlanul hatalmas vízsugárral jelezte, hogy itt Ö a főszereplő és nem a színészek. A szűk területre zárt Kert olyan bemutatókat szervez, amelyek ki­sebb helyet igényelnek. így példá­ul a Rovarházban a hatalmas és alig ismert ízeltlábú-világ sok tag­ját ismerhetik meg a látogatók té­­len-nyáron. Nagy segítséget jelent itt egy Dél-Afrikában élő magyar mérnök rendszeres küldeménye. Honfitársunk negyedévenként re­pülőgépen küld ritka sáskákat, skorpiókat, galacsinhajtó bogara­kat, ezerlábúakat. Szintén mérnök az a kedves ba­rátunk, aki jókora tengeri kagyló- és csigagyűjteményét ajándékozta az állatkertnek. Ezekből állandó kiállítást rendeztünk. A két fiatal elefánt, Árun és Kali Indiából érkezett. Ezeket vá­sárlással szerezte be a Kert. Itt az engedélyek megszerzése volt a gond, mert India egyre nehezeb­ben ad ki elefántokat, mivel szá­muk csökken. A Kert vezetői a budapesti indiai nagykövetségen kértek támogatást az engedélyek megszerzéséhez.. Az Eiffel-társaság által tervezett Pálmaház pincéjében most újítják fel az egyetlen hazai tengeri ak­váriumot. A megnyitót 1984 nya­rára tervezzük. Az Állatkert vezetői és a fővá­ros illetékesei egyaránt jól tudják, hogy az Allatkert nem csupán Bu­dapest, hanem az egész ország ügye. Azt tervezik, hogy új Állat­kertet létesítenek, mégpedig a város északi oldalán, Budán, az új békásmegyeri lakótelep közelé­ben. A terület itt 60—80 hektár lenne, vizet a Duna ad bőségesen. A régi Kertből néhány jellegzetes és régen műemlékké nyilvánított épület fennmaradna, esetleg vala­milyen más feladatot töltene be. Ez azonban távoli terv még. A régi, nagyon szeretett Állat­kert valószínűleg hosszú ideig a helyén marad. A mai fiatalok még nyugodtan sétálgathatnak a Ja­pán-Kertben, gyönyörködhetnek a Sziklakért tavaszi tulipánpampá­jában. DR. HOLDAS SÁNDOR FŐIGAZGATÓ FOTO: KAPOCSY GYÖRGY 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom