Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-11-10 / 23. szám

Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Válla­lat a patinás cégek közé tartozik. 1937-ben magyar szabadalomra, a Panofix bárány­bőr nemesítésre alapították, akkor még Báránybőr Nemesítő Rt.-ként működött. A gyár össztermelésé­nek 80 százalékát ma is a bárány­­bőrfélék nemesítése adja. A hat­vanas évek elején a kikészítéstől a konfekcionálásig mindent maga végző nagyvállalattá nőtte ki ma­gát. Két budapesti és egy szegedi gyáregységében készültek a pano­fix bundák és az irhakabátok. A 70-es években egyre keresettebb cikké vált az irhabunda, s a gyár vezetői úgy vélték, itt a kiváló al­kalom a bővítésre, hiszen egyre több külföldi kereskedő jelentke­zett, hogy magyar irhát venne. Üj gyárat kezdtek építeni Kun­­szentmártonban. A 200 millió fo­rintos beruházáshoz a Magyar Nemzeti Bank adott hitelt, s a vi­déki üzem 1975-ben kezdett ter­melni. A Pannónia nem rubel el­számolású exportja 1975—80 kö­zött négyszeresére nőtt. Ám a vi­lággazdasági válságtünetek, a vá­sárlóerő csökkenése 1980-ban az irhapiacot is elérte. Európában és a tengerentúl egymás után zárták be kapuikat az irhagyárak... A kunszentmártoni üzem kizárólag irhakikészítésre volt alkalmas, am munkával egyre kevésbé tud­ták ellátni. Az építésre, beruhá­zásra felvett hitel törlesztését 1981-ben kellett megkezdeni. — Az első évben még nem is volt különösebb gondunk — ma­gyarázza a Pannónia vezérigazga­tója, Bujáki István — mert a kon­junktúra alatt sikerült nyereségre szert tennünk, így eleget tudtunk tenni kötelezettségünknek. 1983-ra azonban — amibe „be­lejátszott” az időközben itthon életbelépett új szabályozórendszer is — a vállalat eredménye több 10 millió forinttal csökkent. Amellett ugyanis, hogy a világpiacon is esett a szőrme és a szőrmekonfek­ció ára, az exportárat alapul vevő új árképzés azt sem tette lehető­vé, hogy legalább a hazai piacon magasabb árat kérhessenek ter­mékeikért. Nagy kérdés; a külső és belső gondok okozta szorításból miként szabadulhat a vállalat? — 1982-ben tőkeátcsoportosí­tásra kértünk engedélyt. Csökken­tettük készleteinket, idén pedig, hogy a múlt ne ismétlődhessen, öt évre szóló intézkedési tervet ké­szítettünk. Kidolgoztuk az ener­giatakarékosságra, az anyagfel­használásra, az általános költségek csökkentésére vonatkozó terveket, amelyek — bízunk benne — évről évre növelni fogják a vállalat eredményét. Mivel termékeinket — a panofix és az irhabundák mellett nercből, mosómedvéből, vörösrókából, perzsából és más ne­mes szőrmékből készített bundákat — főként tőkés piacon értékesít­jük, a magas konvertibilis export miatt a beföldi szabályozók egy része alól felmentést kaptunk. így lehetőségünk nyílt a ráfordítást jobban tükröző belföldi árkialakí­tásra is — magyarázza a vezér­­igazgató. Meglehet, a hazai gazdaságban még alig érezni a világgazdasági fellendülés szellőjét, Bujáki István már tavaly érzékelni vélte a lassú élénkülést a szőrmepiacon. Ennek köszönhető, hogy ha nem is túl nagy, de valamennyi nyereségre már szert tehettek. Van rá remé­nyük, hogy az elkövetkező öt évre tervezett évi 10 százalékos növe­kedést teljesíteni tudják. A Ma­gyar Nemzeti Bank ennek alapján lehetőséget adott a Pannóniának, hogy hitelének visszafizetését át­ütemezze. Hogy tervüket és vállalásaikat minél hamarabb és minél jöve­delmezőbben teljesíteni tudják, társakat is kerestek. Legújabb el­képzelésükről a Bábolnai Mező­­gazdasági Kombináttal tárgyalnak. A bábolnaiak vágóhidat, hűtőhá­zakat akarnak építeni, hogy nö­veljék bárányhúsexportjukat. A melléktermékként keletkező bá­ránybőr feldolgozását a Pannónia vállalná. Társulás formájában ké­szítenék ki, dolgoznák fel, és érté­kesítenék a bundákat. A bábolnai­ak adnák a gépek vásárlásához szükséges pénzt. Természetesen az állami gazdaság is nyerne, mert a haszonból közösen részesednének. Másik kooperációs partnerük egy dán cég. A szerződés értelmében közösen vásárolnak nemes és fél­nemes vadbőröket, melyek kiké­szítését és konfekcionálását a ma­gyar gyár végzi, s a bundákat ex­portálja; egyebek között Olaszor­szágba, Franciaországba, Dániába, a Skandináv országokba, Japánba, Kanadába, az USA-ba, a szomszé­dos Ausztriába és Angliába, mely országokban már régóta kereset­tek a Pannónia bundák. G. BARTA ÁGNES 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom