Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató 94.1447 Athenaeum Nyomda, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet; kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési díjat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. <H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entler” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landv LTD, Caixa Postai 7943, 01000. SSo Paulo. — DANIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLAN­DIA : Club Qualiton Mr. Van Baurir Herengracht 82 10 15 Amsterdam c — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — ..Hadash” Kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur TJeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: Center of Hungarian Literature, 4418. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somer­set Street. New Brunswick. N. J. 08901. 1899 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 251. East 82. Street New York. N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Taresay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................. egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................. egyidejűleg csek­ken küldöm. NÉV: CÍM: HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Az Új Tükörben rövid, fotóval illusztrált hír­adásra figyeltünk fel, feltehetően a magyar diasz­póra történetének egyik legrégibb dokumentumá­ra. Dr. Szepesi Béla, a lap miskolci olvasója, aki nemrégiben az olaszországi Pisában járt, az 1063- tól 1118-ig épített katedrális egyik mérványlapján a következő vésett szöveget olvasta: „A magyarnak született Guido van itt eltemetve, vele a hires és kiváló Richárd”. Manapság, amikor sokan foglalkoznak elődeinknek a nagyvilág kultúrájában és tudomá­nyában betöltött szerepével — így a kommen­tár —, bizonyára akad majd kutató, aki megkísérli a személyek agnoszkélását. * A Múzsák című folyóiratban Sólymos Ede írása arról számol be, hogy a bajai Türr István Múzeum értékes hagyatékkal gyarapodott nemrégiben. A gazdag anyag — negyven, Baja környékéről szár­mazó kézimunka, népi szőttes, fából faragott dísz­doboz — Angliából érkezett a Duna-menti város­ba, Bossányi Ervin festőművész gyűjteményéből, a művész fiának ajándékaként. Az írás Bossányi Ervint is bemutatja a hazai olvasóknak . . . Baja szomszédságában, Regőcén született 1891-ben, s bár ötéves korától Budapesten élt, gyerekként a nyarakat Baján töltötte nagyszüleinél, később pe­dig fiatal festőként sokszor és sokat dolgozott a városban és a környező falvakban. Angliában 1934- től 1975-ben bekövetkezett haláláig élt. Neves mű­vésszé festett üvegablakai tették. Ezek Európa, Eszak-Amerika és Dél-Afrika híres múzeumait és katedrálisait díszítik. * Az Új Tükör Georges Ferdinandy-1, az az Ferdi­­nandy Györgyöt mutatja be a hazai olvasóknak, egyrészt rövid életrajzban, másrészt „Barátom, Juan” című novellájának közlésével. Az életrajz lexikális adatai: Ferdinandy György Budapesten, 1935-ben született, a budapesti Tudományegyete­men Gyergvai Albert professzor tanítványa volt, tanulmányait Franciaországban fejezte be, doktori értekezését Kéményik Zsigmond spanyol nyelvű műveiről írta, 1964 óta a Puerto Rico-i állami egyetem tanára. írásai először franciául jelentek meg, elbeszélésköteteivel 1961-ben és 1964-ben el­nyerte a Del Dúca és a Saint Exupéry díjat. 1965 óta ismét anyanyelvén ír, a trópusokon kallódó életek krónikása. Eddig tizenöt kötete jelent meg, Münchenben és Párizsban, Londonban és Chicagó­ban, nyolc franciául, egy spanyolul és hat magya­rul. Válogatója és szerkesztője volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Bern) kiadá­sában 1982-ben megjelent ,,A nyugati magyar szép­próza antológiája”-nak. Sebők György, a világhírű zongoraművész nem­régiben négy hangversenyt adott és rövid mester­­kurzust tartott Magyarországon. Hazai vendégsze­replésének egyik megkésett visszhangjára a Kritika című folyóiratban figyeltünk fel, Fittler Katalin „Sebők-jelenség” címmel megjelent írásában. Mint az a címből is sejthető, a szerző felsőfokban szól honfitársunk művészi és pedagógiai teljesítményé­ről. * A Füm-Színház-Muzsika kétoldalas, fotókkal illusztrált beszámolót közöl a párizsi Operaház — magyar vendégművészek közreműködésével szín­fiadra vitt — Tannhauser-bemutatójáról, amelyet a Kossuth- és Oscar-díjas Szabó István rendezett. Illés Jenő írásában refrénként kap hangsúlyt a színpadi díszlet; ezt az opera igazgatójának fel­kérésére, a rendező kívánságát teljesítve, Victor Vasarely tervezte. ,,A f elvonó sokban — idézzük — különös erővel érvényesült Vasarely látványteremtő, szűkszavúan hatásos képi világa.” K. GY. (Kérjük, címváltozását Is ezen a lapon közölje.) Kelt: .....................„............................................... BÉKEFFI GÁBOR EMLÉKEZETE Haláláig kergette nagy álmát: folytatni a Bé­­keffiek küldetését; megszállottan hitte, hogy be­tetőzi munkásságukat. Nagyapjáét, Békeffi Anta­lét (1859 —1907) szegedi hírlapszerkesztőét, a Dugo­nics Társaság egyik alapítójáét; unokabátyjáét, Békeffi Istvánét (1901 -1977), a már fiatalon si­kereket arató színházi, kabaré- és filmíróét; de leginkább apjáét, Békeffi Lászlóét (1891 —1962), aki színésznek, színházi szervezőnek, kabaréírónak egyaránt Európa-szerte ismert volt, konferanszié­ként pedig iskolát teremtett, aki 1939-től 1942 elejéig a budapesti Pódium Kabaré vezetőjeként szóháborút vívott a hitlerizmussal. Ebben a „ka­baré-háborúban” a fiú hűséges szövetségese, tehet­séges segítője volt apjának: rendezett, kabarószö­­vegeket írt, adaptált, korrigált. A Békeffi-viccek telitalálatainak hatósugara jóval túlterjedt a kis befogadóképességű Pódium Kabaré kacagó közön­ségén. Békeffi Lászlót 1942-ben a győri szabotázs és kémügy néven ismert hűtlenségi szervezkedés felgöngyölítése során letartóztatták. Bókéffi Lászlót a kötéltől a kormányzó környe­zetéhez fűződő - feltételezett, vagy valóságos -, kapcsolatai mentették meg. (Tény, hogy Teleki Pál miniszterelnök korában, eljárt a Pódium Kabaré­ba, „kikapcsolódni”). A honvédtörvónyszék 12 évi fegyházra ítélte. Békeffi László, amíg bírta egész­­séggel, a fegyházban is folytatta kabaré-háborúját. 1944-ben Mauthausenba vitték. Visszaemlékező rabtársai elmondják: nem hitték, hogy túléli a koncentrációs tábort. Túlélte, kiszabadulása után Svájcban gyógyították, később ott is hunyt el. Békeffi László fia, Békeffi Gábor hadapród őr­mesterként szolgált, a visszavonuláskor hastífuszt kapott, leszerelték. Idehaza baráti köre fogadja: a háborúból kiábrándult, vagy eleve háborúellenes polgárok, értelmiségiek. 1943-ban vagyunk, ez a baráti kör is (mint az egész magyar „hátország” általában) éli — látszólag változatlan — életét. Hisznek a titkos fegyverszüneti egyezményben, amelyről biztosat senki sem tud, s arról vitatkoznak most már nyíltan, hisz a Népszava is meghirdette, „mit kell tenni azután”. 1944. március 19-ét köve­tően szertefoszlanák az illúziók, s újból halkra fo­gott hangon most már az a vitatéma: „mit lehet tenni most?” Békeffi Gábor is bekapcsolódik az ellenállás „aprómunkájába”: legsürgősebb az üldözöttek el­látása biztonságos - vagy annak vélt - okmá­nyokkal. A baráti kör a „nagy politikába” is be­kapcsolódik : részt vesznek az első, ún. nem hivata­los fegyverszüneti bizottság útjának előkészítésé­ben. (Á bizottság 1944. szeptember 22-én indult útnak.) Október 15: újból illúzióvá silányítja mind­azoknak a törekvéseit, akik bíztak a felsőbb irá­nyítás bölcsességében. Békeffi Gábor és baráti köre folytatja a szervezkedést. Fegyvereket szerez ba­rátainak. A nyilas számonkérő különítmény no­vember elején tartóztatja le. A honvédbíróság de­cember közepén ötévi fegyházra ítéli. A vallatás során elszenvedett sérülései gyógyítására kórházba kerül, innét megszökik. 1945-ben elsőnek nyit kabarét a romos Buda­pesten. Az új Pódium Kabaré 1947-ig működött. Stílusa, irányzata egyre kevésbé fér bele a koalíció szabta (sokszor nehezen meghatározható) keretek­be. A Pódium elhallgat. Békeffi Gábor Párizsba távozik, telve reményekkel, tervekkel: kabarét akar szervezni. De a háborút éppen kihevert Pá­rizsnak nem kellett a Békeffi-típusú kabaré. Bé­­keffinek marad a „letört” emigránsok szokvány­sorsa: segédmunka, tányérmosogatás. 1955-ben az Egyesült Államokban kap letelepedési engedélyt. Újból vérmes remények, nagy tervek, de számára Amerika - nem lett „Amerika”. Kabarét ott sem tudott alapítani. Hiába kísérletezett azokban a New York-i szállodákban, ahol üzletvezető, majd „maitre d’hőtel” volt. Még az európai kabaré tör­ténetéről írt kéziratát sem tudta kiadatni. 67 éves korában, 1983 decemberében hunyt el. Tizenkét éves kislánya Gabriella — késői gyer­mek — a „tehetséges gyerekek külön osztályába” jár. Az iskola és lakóterülete újságja közli yerseit, — a Békeffi nemzetség Amerikába szakadt sarjá­nak angol nyelvű verseit. MACSKÁSY PÁL 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom