Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-07-21 / 14-15. szám
Csak így tovább! Ilyen is régen, s ritkán történt meg: Petry Zsoltot, a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott kapusát társai a magasba dobálták Moszkvában, a Luzsnyiki-stadion hetvenezer nézőjének elismerő tapsaitól kísérve. A nagyszerű „portás” az ifjúsági Európa-bajnokság döntőjét jelentő magyar— szovjet mérkőzésen — a rendes játékidőt és a 2X10 perces hosszabbítást követően — még mindig 0—0-ra álló csata tizenegyes rúgásai során a házigazda fiatalok harmadik büntetőjét is hárította. IVtajd az újpesti Kovács Ervin elegánsan elhelyezte a labdát az ellenfél kapujában, és a magyar fiatalok ezzel Európa-bajnokok lettek! Bicskei Bertalan, a Honvéd egykori válogatott kapusa nagyszerű gárdát szedett össze, s a szövetség, Szepesi György elnök hathatós támogatásával valóban kiválóan felkészítette „fiait” a jelentős tornára. A selejtezőből ugyan a hazai egygólos sovány előny után nehezen, a románok ellen Nagyváradon kivívott győzelemmel jutottak tovább. Minszkben azonban sorra kétvállra fektették ellenfeleiket (Csehszlovákia 3—0, Spanyolország 2—1, Svájc 1—0), majd az elődöntőben a lengyeleket verték 2—0-ra. Végül a már említett döntő következett a házigazdák ellenében. A siker értékét mutatja az is, hogy a fiatalok erőpróbáján, amelyet 1948-ban UEFA-torna néven alapítottak, s rendeztek, azóta korábban csak két ízben: 1953-ban Brüsszelben és 1960-ban Bécsben nyertek a magyarok. S egyik legutóbbi szép siker alkalmával, 1976- ban Budapesten éppen a szovjet együttes szerezte meg az elsőséget a magyarok előtt. A mai csapatból többen, például Haáz, Deák és Zsivótzky (a mexikói olimpia kalapácsvető aranyérmesének fia), Kovács Kálmán, Zsinka már a hazai első osztályú mérkőzéseken is bebizonyították képességeiket. További fejlődésük mellett arra is remény van, hogy korábbi győztes csapatbeli kortársaikhoz hasonlóan a felnőtt válogatottban is szerepelnek majd. A siker azt az utóbbi időben sokszor hangoztatott kijelentést is cáfolja, miszerint manapság kevesebb a tehetség a magyar pályákon. Mégis vannak tehát ügyes játékosok, s a magyar labdarúgás szakszerű, igazán jó vezetéssel újra elfoglalhatja helyét az európai élvonalban. Ha például a válogatott most kezdhetné az Európa-bajnoki selejtezőket, úgy alighanem a magyarok is ott lehettek volna a júniusban Franciaországban lejátszott nyolcas döntőben. Az idegenbeli mérkőzések (Spanyolország 1—0, Jugoszlávia 1—2, Törökország 6—0) után hazai környezetben valósággal megújult csapat mutatkozott be (Norvégia 0—0, Spanyolország 1—1). Mezey György, a kapitány jó csapatot formált. Ennek az együttesnek a bajnokságot nyert Honvéd adja a gerincét, egyszerre hat-hét kispesti labdarúgó ölti fel a meggypiros mezt. Mellettük Kovács és Disztl (a csepeli, illetve fehérvári kapus). Kardos, a jelenleg még újpesti, de éppen a Győrbe igyekvő hátvéd, Hannich, a fáradhatatlan győri középpályás, a balszélen pedig két vidéki, a győri Hajszán és a pécsi Mészáros felváltva szerepel a nemzeti 1. Mezey György (balról) a kispadon, mellette segítőtársa: Tajti József 2. A megújult magyar válogatott a spanyolok elleni mérkőzés előtt (balról): Varga, Bodonyi, Gyimesi, Sallai, Hajszán, Kiss L., Garaba, Kardos, Nagy A., Disztl P. és Hannich FOTO: FARKAS JÓZSEF tizenegyben. Törzstagnak számít Nyilasi Tibor, az osztrák gólkirály is, aki azonban egyre inkább a befejezésekből próbálja kivenni részét. No és számít a kapitány Törőcsik Andrásra, az újpestiek külföldre készülő technikás labdarúgójára is, aki oroszlánrészt vállalt a lila-fehérek értékes nemzetközi kupasikereiből, de utána úgyszólván hetekre harcképtelenné vált, sérülése miatt a hazai bajnokságban sem vállalhatta a közreműködést. A válogatott játékában a korábbiakkal szemben elsősorban a célszerűség és a nagyobb odaadás jelent változást. Ez a célszerűség egyelőre a védekezésben, a keményebb harcmodorban nyilvánul meg. A magyarok újabban már rendre az ellenfél térfelén igyekeznek megszerezni a labdát, próbálják megzavarni a kialakuló támadásokat. A játékosok kezdenek megtanulni jól, hatásosan védekezni. Az említett öt mérkőzésen kapott három gól mindenesetre ennek bizonyítéka és a válogatott tavaszi búcsúmérkőzésén, Brüszszelben, az Európa-bajnokság döntőjébe jutott belgák ellen sem okoztak csalódást, döntetlent értek el, hajszálon múlt a győzelem. Egyelőre azonban a támadó, kockáztató ellenféllel szemben niég lényegesen jobban megy. Itt ugyanis csak a támadások megállításáról, elhárításáról van szó. A góllövés tudományában azonban még eléggé járatlanok a maiak. A norvégok elleni mérkőzés első félidejében például legalább hat, a spanyolok elleni másodikban még ennél is több helyzet maradt kihasználatlan. Ráadásul még a Bécsből hazahívott Nyilasi, az osztrák bajnokság magyar gólkirálya is ordító gólhelyzeteket hagyott ki a norvégok ellen. A szurkolók azonban ismét bizakodnak. Hitelt adnak például Pablo Portának, a spanyol szövetség tekintélyes elnökének, aki az Üllői úti döntetlen után így nyilatkozott: „Ha a magyar csapat megtanulja a helyzetek kihasználását, akkor a világ bármelyik csapatának méltó ellenfele lehet..Kubala László, a Ganz-MÁVAG, majd a Vasas egykori csatára, aki három ország válogatottjában szerepelt, s hosszú éveken állt a spanyol csapat élén őszintén gratulált Mezeynek: „A magyarok korszerűen futballoztak, ez a jövő útja. Mezeynek még nagyon sok sikerben lehet része, ha így folytatják ...” A válogatott jó játékával, a fiatalok Európa-bajnokságánál jobban nem is végződhetett volna a futballtavasz. Várjuk a folytatást az ősszel kezdődő világbajnoki selejtezőkön, amelynek során ez évben még három mérkőzést játszik a magyar válogatott, Ausztriával (IX. 26.) idehaza, Hollandiával (X. 17.) és Ciprussal (XI. 17.) pedig idegenben!... VAD DEZSŐ 54
