Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-05-26 / 11. szám
IMrffig A MAGYAR CEGLÉD BARÁTAINAK KÖRE Cegléd Barátainak Köre két évvel ezelőtt alakult meg a negyvenezer lakosú alföldi városban. A cél az volt, hogy a Ceglédről elszármazottak — itthon és külföldön egyaránt — kapcsolatban maradjanak a várossal, .ne feledjék történelmi múltját, ismerjék meg mai életét és esetleg jövőjének formálói iis tegyenek. E testület szeretné válilalni az összekötő szerepet az itt élők és azok között, akik az ország, sőt a világ más tájaira származtak el. A megalakulás óta már a második alkalommal jöttek össze a kör tagjai. A város vezetősége a tanácsit áza dísztermében aid helyet a találkozóknak, amelyeket múzeum- és üzemlátogatás és — fehér asztalnál — kötetlen beszéligetós követ a helyi társadalmi és kulturális élet képviselőivel. A baráti kör reméli, hogy az idei program a külföldön élő ceglédiek (érdeklődését is felkelti. Ezért 'szeretnének kapcsolatot teremteni mindazokkal, ákik szívesen vennék a rendszeres tájékoztatást városukról, a 'baráti kör munkájáról és hazalátogatásuk alkalmával részt is vennének a ceglédiek találkozóján. A hasznos együttműködés reményében várja az érdeklődők jelentkezését Cegléd Barátainak Köre (Cegléd Pf. 85. 2101). DR. HAJDU ENDRE A SIKETEK SC SPORTCSARNOKA A hetvenkét esztendeje alakult Siketek Sport Clubja komoly nemzetközi sikerekkel dicsekedhet; asztaliteniszben, sakkban, tájókozódá' si futásiban és labdarúgásban mindig ott voltak az európai élmezőnyben. Vízilabdázóik a legutóbbi franciaországi Európa Bajnokságon aranyérmet nyertek. A Középülettervező Vállalat Hrecslka József -és Pál Katalin-vezette csoportja nyerte meg azt a tervpályázatot, amelyet a Siketek Sport Clubja új csarnokának tervezésére írt iki a klub elnöksége. A mintegy 1000 négyzetméter alapterületű edzőterem lesz a „lelke” a nagy múltú sportegyesület új 'létesítményének, ahol a hallássérült sportolok korszerű körülmények között sportolhatnak. — Úgy gondolom, megalapozott az a reményünk — tájékoztatta munkatársunkat a klub elnöke, Emszt Kálmánné —, hogy új épületünket 1987-ben, klubunk fennállásának 75. évfordulóján sportolóink birtokba vehetik. Az új létesítmény a Ferencvárosi Pályaudvarral szemben, a Könyves Kálmán körúton épül fel. A különböző sport- és tanácsi szervek anyagi segítségéért hálásak vagyunk, ám — 'tekintettel arra, hogy a Siketek SC mögött, más sportegyesülettel ellentétben, nem áll állandó támogató intézmény — szívesen fogadjuk mások segítségét is. B. A. Az egyházak életéből II. János Pál pápa a Vatikánban kihallgatáson fogadta dr. Lékai László 'bíboros prímást, esztergomi érseket. * Luigi Poggi érsek, rendkívüli felhatalmazású pápai muncius vezetésével vatikáni diplomaták látogatták Magyarországra. A küldöttséget fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. * Az Állami Egyházügyi Hivatal küldöttsége, Miklós Imre államtitkár vezetésével látogatást tett Genfben. Dr. Philip Potterrel, az Egyházak Világtanácsa főtitkárával, dr. Carl Mau-val, a Lutheránus Világszövetség főtitkárával, dr. Edmond Perret-vel, a Református Világszövetség főtitkárával és dr. Glen Garfield Williamsszel, az Európai Egyházak Konferenciája elnökségének főtitkárával folytattak eszmecserét. * A „Reformátusok Lapja” ismerteti a Ligonier-ben (Pennsylvania) létrehozott Bethlen Otthon Archívumát, amely az Amerikai Magyar Református Egyház gazdag múzeuma. Halálozás Életének 95. évében elhunyt dr. Greguss Pál, a Szegedi József Attila Tudományegyetem díszdoktoma, a Növénytani Tanszék volt Kossuth-díj as vezetője. Életének 73. évében elhunyt Barabás Tibor Kossuth- és József Attila-díjas író, a „Máglyák Firenzében”, a „Rákóczi hadnagya” című regény, az „Állami Áruház” című vígjáték szerzője. * Montrealban, 68 éves korában elhunyt Mende Tibor magyar származású közgazdász, aki a fejlődő országokról írott Ikönyveivel vált ismertté. * A califomiai Glendale-i Forest Lawn temető kápolnájában végső búcsút vettek a 44 éves korában elhunyt Tóth Ivánné, Koncsek Ilonától Hamvait a budapesti Farkasréti Temetőben helyezteti el a gyászoló család. Helyreigazítás Téves tájékoztatást kaptunk, s ezért lapurík ez évi JgMMimánaik 4. Oldalán hibásan íWBBRneg a Fondation Cziffra egyik idei magyar ösztöndíjasának a neve. A fiatal zongoraművész neve helyesen: Mocsári Károly. Sűrű, gomolygó felhők úsztak ezen a vasárnapon a Kozma utcai régi zsidó temető fölött. Nehéz eső verte a sírokat s az emlékművet, ahol elhurcolt, legyilkolt emberek tízezeréinek neve olvasható a falakon. Olyanoknak, akiknek még sírjuk sincs — a krematóriumok sötét füstje hirdette elmúlásukat. Negyven évvel ezelőtt, május közepén indultak a vonatok Magyarországról Auschwitz és a többi halállábor irányába. Az ország körzetekre osztva, a körzeti központokban százezrek gettókba zsúfolva — a precízen kigondolt és végrehajtott népirtási tervnek megfelelően alig hat hét alatt szállítottak el Magyarországról többszázezer embert. A statisztikákat ma már mindenki ismeri: a második világháború végére a mintegy nyolcszázezres magyar zsidóságból hatszázezer embert öltek meg — táborokban, munkaszolgálaton, útközben. Egyerül Auschwitz négyszázezer ember utolsó — szenvedésekkel terhes — földi állomása lett. Ezen a vasárnapon budapestiek ezrei zarándokoltak ki a temetőbe, hogy részt vegyenek azon a gyászistentiszteleten, amelyet a Magyar Izraeliták Országos Képviselete tartott a vészkorszak áldozatainak emlékére. A gyászbeszédet dr. Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbiképzö Intézet igazgatója tartotta. Megrázó szavakkal emlékezett a zsidóság szenvedéseire, évszázadokon át — azokra a megpróbáltatásokra, amelyeknek legszörnyűbbje éppen a mi évszázadunkra esett. Figyelmeztetett a túlélők és az új generációk kötelességére: nem a bosszúvágy, de az emlékezés és az új vészkorszak lehetőségének megakadályozása kell, hogy minden becsületes ember — izraelita és más vallású, hivő és nem hivő — feladata legyen. Schreiber professzor beszéde után megrendülésüket és együttérzésüket fejezték ki a magyarországi evangélikus, református és unitárius egyház képviselői. Dr. Bartha Tibor református püspök arról szólt, hogy mai életünkben az egyenjogúság, minden hitfelekezetre kiterjedt, s a vészkorszak túlélői az egyházak között is méltó helyet kaphattak. Dr. Káldy Zoltán püspök, az evangélikus egyház szerepéről szólva a nehéz időkben, elmondotta: letagadhatatlan történelmi tény, hogy a keresztény egyházak nem tettek meg mindent a népirtás megakadályozására. Néhány egyházi vezető a parlamentben 1938-ban megszavazta az első úgynevezett „zsidótörvényt” és ezzel mintegy lelkiismereti feloldozást adott egyháza tagjainak a zsidók kirekesztésére a társadalomból. Személyes megrázó emlékeit idézte fel dr. Ferencz József, az unitárius egyház püspöke, és hangsúlyozta a ma élők felelősségét azért, hogy ilyen események soha ne ismétlődhessenek meg. 4
