Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-03-15 / 5-6. szám
udvari lakások, csak a belső parkra, illetve utcára néző főbérletek. A teljes felújítás során a komfort nélküli lakásokat komfortosítják A kisebb lakásokat összevonva alakítják ki a „lakásméretü” otthonokat. — Ügy is mondhatnám, hogy a huszonnegyedik órában kezdtünk hozzá a munkához — mondja Sulyok György, a Fővárosi Tanács Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságának főigazgatóhelyettese. — A hetvenes évek végéig a főváros lakásépítési programjában a mennyiségi szemlélet dominált: ekkor épült a várost Körülvevő lakótelepi gyűrű — Békásmegyer, Újpest, Űjpalota, Rákoskeresztúr Kőbánya, Kispest, Pestlőrinc, Csepel, Kelenföld, Őrmező, Pesterzsébet — amely valóban enyhített a főváros korábban szinte elviselhetetlen lakásgondjain. Ugyanakkor azonban a régebben épült házak és lakások karbantartására minimális figyelmet fordítottunk, aminek az lett az eredménye, hogy a belváros lassan, de biztosan az enyészetnek indult. A változás első látható jele a Rákóczi út sortatarozása volt, azzal a kis szépséghibával, hogy a házakat először csak kívülről újították fel. belül még egy ideig megmaradt az aládúcolt körfolyosó, az elhanyagolt udvar. A rossz tapasztalatokból okulva ma már a sortatarozások során a belső udvarokat is felújították. A Rákóczi úti vakolatok jelesre vizsgáztak, mert a forróvizes, vegyszeres mosás után a házak ismét úgy csillognak-villognak, mint közvetlenül a helyreállítás után. Ezt a programot tovább folytatjuk, most folyik a Nagykörút házainak renoválása. — A tömbrehabilitáció természetesen egészen más dolog, hiszen a lakók nagy részét ki kell költöztetni, és a házat szó szerint a pincétől a padlásig fel kell újítani. Az első, VII. kerületi kísérleti tömöDol mar elköltöztek a bérlők, ők nem térhetnek vissza régi lakásukba, a kerület más házaiban találtak otthonra. 1985 végén, mikor ez a tömb készen lesz, megkezdjük a következőben lakók átköltöztetését az új lakásokba, és így tovább Jelenleg hat tömb tervezése folyik, ezek kivitelezése azonban minden bizonnyal átnyúlik majd a következő tervidőszakra is. A jövőben egyre több „öreg” kerületben alakulnak meg a kerületi tanácsok rehabilitációs főmérnökségei, hogy összefogják és irányítsák a munkálatokat. Egyik fő célunk, hogy az új lakótömbök lakásai megfeleljenek egy'huszadik századi otthon minden követelményének — kényelmes fürdőszobával, konyhával. — Az sem volt elhanyagolható szempont, hogy ne csak a lakásállományt, de a lakókat is „megfiatalítsuk” — ma-ugyanis a VII. kerü letben zömmel idős emberek élnek —, és gátat vessünk az elvándorlásnak. Reméljük, hogy a komfortizálás egyre több fiatalt vonz majd az Erzsébetvárosba. Ä régi házak közötti foghíjakat — a legendás grundokat — is beépítik, s ezeknek az új házaknak a lakásai fogják pótolni azokat az udvari szoba-konyhákat, amiket megszüntetnek. A 290 régi lakásból 155 marad meg, de az új épületek „belépésével” a végleges lakásszám 305 lesz. A tömbrekonstrukció Európában nem ismeretlen dolog, először Svédországban kezdtek a belső, értékes városmagok felújításával foglalkozni. Azóta egyre több országban ismerik fel, hogy egy öreg épület megőrzése akkor is fontos feladat, ha nem jelentős műemlékről van szó. de a múlt egy darabkájáról. FORINYÁK ÉVA FOTO:BOROS JENŐ 23
