Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-02-18 / 4. szám
rint értékű gépet állított elő, s ha ehhez hozzászámítjuk a Győrben készített nagytraktorokat, ezzel 40%-kal részesedik a magyar mezőgazdasági gépiparból. A közelmúltban a Világbank százharmincmillió dolláros keretet hagyott jóvá a magyarországi gabonatermesztés fejlesztésére. Az összegből 1983-ban 51 millió dollár felhasználását engedélyezte, amely a teljes gabonatermesztést - a vetéstől a termény betakarításáig, tárolásáig — hivatott finanszírozni. A Rába is pályázatot nyújtott be a versenytárgyalásra, és 12 millió dollár értékű gép gyártására kapott megbízást. A Kühnének 640 gépet kellett legyártania: nehéz- és könnyűtárcsákat, vetőgépeket. Furcsa helyzet: egy nemzetközi versenytárgyaláson, amelyet Magyarország mezőgazdasága érdekében rendeznek egy dollárban kiírt megrendelés elnyeréséért — magyar vállalat a nyertes. Nincs-e ebben valami az „otthoni pálya előnyéből"? Nincs. Nemrégiben egy rádióriportban nyilatkoztak a szakemberek - egyöntetűen állították, hogy a Rába—Kühne pályamunkája egyértelműen a lejobbnak és leggazdaságosabbnak bizonyult. A versenytárgyalás zsűrijében ugyanis nemcsak magyar döntnökök ültek, hanem a Világbank illetékes szakemberei. Minden részrehajlás eleve kizártnak tekinthető tehát. A versenytárgyalás feltételei a nemzetközi normákhoz igazodtak és a magyar pályázó e normák ismeretében nyújtotta be ajánlatát. Nem egészen 3 hónap leforgása alatt a Kühne eleget tett a megbízatásoknak. Mindez azonban csak oly módon volt lehetséges, hogy a munkát már a versenytárgyalás „eredményhirdetése" előtt megkezdték a mosoni gyárban. — Nyilvánvalóan nagy volt a kockázat a vállalkozásban — mondja a Kühne igazgatója, Horváth László —, de legalább ennyire bíznunk kellett magunkban. A Kühnében úgy igyekeztek, hogy szeptember végéig valamennyi gépet megkapja a magyar mezőgazdaság. így az októberi határmunkában már használni tudták azokat. Az említett 130 millió dolláros keretből még jócskán maradt 1984-re is, a Rába készül az újabb versenytárgyalásra. Készül oly módon, hogy már meghonosította — ugyancsak IH-licenc alapján — a változtatható fogásszélességű eke gyártását. Képes a szintén korszerűnek számító váltvaforgató eke szállítására is. (Ugyanabban a barázdában mehet vissza a gép, a traktornak nem kell körben járnia.) A Kühne 1983-ban 16%-kal futtatta fel a termelését. És mit várhat 1984-ben a magyar mezőgazdaság a nagyvállalattól? — A nagy traktor után megjelenünk a minivel — mondja dr. Török Albert, a Rába mezőgazdasági gépeinek értékesítési főnöke. A Rába embléma most rákerül egy 15 lóerős minitraktorra is. A motorját Jugoszláviából kapjuk Rába termékért cserébe. Maga a berendezés csehszlovák licenc alapján készül. Vállalatunk mindenekelőtt a hazai igényeket kívánja kielégíteni s az első esztendőben kész úgy 1200 darab gyártására. Miközben a Rába minitraktorja csak most rajtol, a nagy erőgépek sorozatban készülnek. 1983-ban 400 hagyta el a gyárat. 1984 e tekinteben is a váltás évének ígérkezik. A Magyar Vagon és Gépgyár elkészült az eddiginél korszerűbb és nagyobb teljesítményű 240—360 lóerős Diesel-motorok adaptációjával. A Rába nagy traktorjaiba idén már ezek a motorok kerülnek. FERENCZI JÓZSEF
