Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
1 2 MONODRAMA SZÉCHENYI ISTVÁNRÓL 1. Széchenyi életét ezen a címen lehetne megírni: az erő mint felelősség (Babits Mihály) 2. „Egy nemzettel ajándékozni meg az emberiséget. De vajon a megajándékozott hálás lesz-e az ajándékért? S a fölébresztett áldja-e majd az ébresztőt, ki őt »kínra és vérre költi«?" 3. „Senki sem hozott több zűrzavart a világba, mint én” 4. „Az egyén és a nemzet érdekközösségére kell építeni: hazaszeretet és önérdek együtt.” FOTÓ: KELETI ÉVA »Úgy gondolok rá, mintha élne. Holott nem egy élőre úgy gondolok, mintha már rég halott volna. Széchenyi él, beszél, újat és újat mond, vitázik velünk elevenekkel, korhol bennünket, felel és kérdez, kiszámíthatatlan." — írta 1936- ban Babits Mihály Széchenyiről. Közel fél évszázada annak, hogy e sorokat Babits papírra vetette. És Széchenyi ma is ugyanúgy „jelen van", hat a felszabadult, a társadalom teljes átalakításának évtizedeit élő Magyarország mai történelmében. Jelen van az általa alapított — korunkban igazán virágzó — modern intézmények által, mint amilyen például a Magyar Tudományos Akadémia. Velünk van gondolatai, tervei megvalósulásában mint tervező. „Néha úgy gondolok a magyarra, mintha valami »kísérleti nép« volna a történelemben. Széchenyi István talán abban is a legnagyobb magyar, hogy a kísérlet az ő testén-lelkén adódott a legizgatóbban: szellemi adottságainál és külső körülményeinél fogva” — magyarázta Babits Széchenyi meglepő időszerűségének okait, és így folytatja: „Legéletbevágóbb problémáink azok, amik neki is egészen egyéni és személyes problémái voltak. Legfőképpen a magyarság és az emberség viszonya. És maga a sors kényszerít — kezdetlegesen és elölről — kínlódni újra végig a problémákat, ahogyan azok Széchenyi előtt is felvetődtek." A reform szakadatlan sorában megvalósuló gyökeres átalakulás, amely kibontja egy nemzet valódi képességeit, hogy a múltba merengés, a terméketlen ábrándozás, a történelembe menekülés helyett megteremtse a dolgos hétköznapok világát egy sokra hivatott, sorsát tudatosan formáló nép számára: ez a Széchenyiéletmű tanulsága és biztatása számunkra. Ezért keresi ma is annyi alkotó a Széchenyi „rejtély” titkát. Ezért fogyott el óriási példányszámban a végre magyarul is megjelent Széchenyi-napló és lett a művelt fiatalság közkincsévé. * „1980 augusztusának utolsó hetében, az első korszaknyitó jelentőségű magyar közgazdasági mű, a »Hitel« megjelenésének 150. évfordulója alkalmából ünnepélyes emléknapokra gyűltek össze itthon és külföldön élő magyar származású közgazdászok. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság kezdeményezésére megrendezett Széchenyi-emléknapok a Tudományos Akadémiának abban az épületében folytak, amelyből a résztvevők nemcsak Széchenyi szobrára, hanem a Budát és Pestet Széchenyi érdeméből összekötő hídra vethették pillantásukat. Az emléknapokon megjelent közgazdászok itthonról és külországokból, különféle elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdések világából érkeztek, de igen sok időszerű probléma megoldásához Széchenyi gondolataihoz, eszméihez fordulhattak, azokból meríthettek: a tanácskozásokon a »legnagyobb magyar« sikeres gazdaságpolitikusként is szinte személyesen jelen volt" - olvashatjuk a Széchenyi-emiéknapok előadásait és tanulmányait tartalmazó kötet előszavában. És ugyanezért vállalkozott Siklós Olga írórendező, hogy monodrámát írjon Széchenyi Naplójából, leveleiből, alkotásaiból, a döblingi évek terméséből. Ahogy Bánffy György a kitűnő színész mondta: „1860 húsvétjának hajnalán öngyilkossága előtt közvetlenül, a tragikus órákban Széchenyi végiggondolja életét. A drámában sorra veszi azokat a csomópontokat, amelyek fiatalságától a döblingi menedékhelyig, az utolsó halálos csapdáig vezettek, amelyből csak halála árán törhetett ki, hogy halhatatlanná válva, tovább éljen a nemzet emlékezetében." A Vigadó kamaratermében mélyen megrázó előadás, nagy siker született. Talán fogalmat alkothatunk a sokszínű drámai alakítás mélységeiről, ha végigpillantunk a különböző lelkiállapotokat érzékenyen kifejező művész izgalmas alakításáról készült képsoron. Sz. M.
