Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Kerestetés Az Élet és Irodalomban Sozán Mihály, az Amerikában élő falukutató nevére figyeltünk fel, aki a Magyar Tudományos Akadémia és az American Council of Learned Societies közötti csereegyezmény keretében jelenleg a magyar falu életének változásait és annak okait kutatja. Az írás bevezetője Sozán Mihályt a hazai olvasóknak így mutatja be: „a pennsylvaniai slipperi Rock State egyetemen antropológiát tanít, az egyetemen a magyar etnográfia történetéről írt munkáját tankönyvként használják" Sozán Mihály az interjúban — Szálé László kérdéseire válaszolva — a többi között a következőket mondja: „Az én témám a világ parasztsága. Azt kutatom, milyen szociális és kulturális változásokon megy át a paraszttársadalom, de legfőképpen azt, mi a változás oka. Magyarországon is az izgat, mi miért történik a falvakban... A közeljövőben könyvem jelenik meg A határ két oldalán címmel. Ebben a burgenlandi és a szomszédos magyar területeken élő parasztság életét vizsgálom és hasonlítom össze." * Az Üj Tükör „Magyar zene Argentínában” címmel Albert Mária írását közli. Ennek egyik része azokat az információkat tartalmazza, többek között Bartók Béláról, Pataky Kálmánról, Doráti Antalról. Somogyi Lászlóról és Marton Éváról, amelyekről Kurucz László tájékoztatta a szerzőt. Kurucz László — Forrai Miklós egykori tanítványa — 1948- ban utazott el Budapestről egy párizsi ösztöndíjjal. Franciaországból a kíváncsiság Argentínába vitte, ahol Buenos Airesben telepedett le. Ott az évek során elismert zenekritikus lett. Időközben megnősült. Székely Mária festőművészt vette feleségül, akinek a képei nemrégiben Budapesten a Tisztelet a szülőföldnek című tárlaton is láthatók voltak. „Kurucz László — írja Albert Mária —, noha három és fél évtized után először jött haza, kifogástalanul beszél magyarul, s teljesen tájékozott a magyar zene ügyében. Buenos Airesben szüntelenül azon munkálkodik, hogy a fogékony argentin közegben még mélyebben megismerjék a magyar komponistákat és előadókat.” * * Az Élet és Tudomány az Oxfordban élő és dolgozó Lajtha László orvosprofesszort és munkásságát mutatja be a hazai olvasóknak, két oldalon, szövegben és képben. A nemzetközi elismerésnek örvendő tudós a lapnak adott interjújában — dr. Pécsi Tibor kérdéseire válaszolva — a rákkutatás problémáiról, eredményeiről, várható fejlődéséről beszél. Munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén tiszteleti taggá választotta dr. Lajtha Lászlót, aki a nyáron részt vett a magyar orvosok budapesti világtalálkozóján. A Magyar HírlaR — hétvégi mellékletében — a Nobel-díjról és a magyar diaszpóráról közöl publikációt (a szerző szignója: Z. E.). Bevezetőjében a következők olvashatók: „A magyarság lélekszámához viszonyítva meglehetősen sok díj jutott Magyarországon született tudósoknak. Közülük azonban mindössze egy — Szent-Györgyi Albert — kapta a kitüntetést hazai tevékenységéért!” Az írás ezután név szerint, életrajzi adatokkal, a tudományos munkásság megjelölésével is felsorolja a magyar Nobel-díjasokat, Hevesy Györgyöt, Bárány Róbert orvost, Békésy György fizikust, Gábor Dénes mérnököt és Wigner Jenő fizikust. A továbbiakban megemlíti: a Nobel-díjas Andrew Schally orvos szülei magyar származásúak, míg Wigner Jenő húga a fizikus Paul Dirac felesége. A hazai közvéleményt évről évre élénken foglalkoztatják azok a stockholmi hírek, amelyek a Nobel-díjak odaítéléséről szólnak. A Nobel-díjak körüli „kulisszatitkokról” nemrég az Űj Tükör közölt interjút, ebben Klein György professzor válaszolt Palugyai István kérdéseire. Klein György, aki a Karolinska Intézetben a rák kutatásával foglalkozik és több mint negyed százada tagja az orvosi Nobel-díj Bizottságnak, nemrégiben járt itthon; látogatásakor a Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. * Márer György újságíró nyolcvanhat éves korában New Yorkban elhunyt. Az Élet és Irodalomban Vezér Erzsébet búcsúztatja. Ebben a többi között ezeket írja: „Márer György mindössze húsz éve volt csak New York-i lakos, s percig sem titkolta, hogy magyar szemmel nézi Amerikát. A vendégmunkás most örökre elment, s sok-sok megíratlan emléket vitt magával a régi Pestről. Ezért az Irodalmi Lexikon szerkesztőinek figyelmébe ajánlom, hogy Márer György az elsők között vett észre egy József Attila nevű kamaszt, s már 1924- ben interjút készített vele; közel hatvan évig írt újságot magyarul, a Népszavába, a Budapesti Hírlapba, a Kis Üjságba, az Amerikai Magyar Népszavába és a clevelandi Szabadságba; a legtöbbet tudta a két háború közti irodalmi szalonokról, s New Yorkban is megmaradt pesti újságírónak.” Láng István újabb szerzői lemezét nemrégiben jelentette meg a Hungaroton. A lemezről az Üj Tükör kritikusa — szignója: F, M. — a többi között megemlíti, hogy a szerző Villanások című kompozícióját Pauk Györgynek ajánlotta. A mű megszólaltatásáról ezeket írja: „Jómagam a Villanásokat három hegedűművész tolmácsolásában hallottam határainkon túl, de egyik előadás sem érte el a Pauk György tolmácsolásában a lemezen is tapasztalható virtuóz hegedülésnek köszönhető feszültséget és az apró gesztusok váltásából kibontakozó feszült drámaiságot." * A Kritika című folyóirat Tűz Tamás Leheletnyi öröklét című új verseskötetéről Rónay László elemző értékelését közli. A mintegy ezerszavas írásból idézzük: „Tűz Tamás rendhagyó jelensége a magyar lírának. 1956-ban választott magának új hazát, de ennek közegében is ízig-vérig magyar lírikus maradt. Soha, egyetlen pillanatra sem metszette el azokat a szálakat, melyek szülőföldjéhez kötik, figyeli a hazai kultúra fontosabb eseményeit, s azokról rendszeresen hírt is ad a Kanadában megjelenő Képes Krónikában.. * Az ember tragédiája, Madách Imre drámai költeménye, színpadról először száz esztendeje, a budapesti Nemzeti Színházban hangzott el. Most, az ősbemutató jubileumán — mintegy kiegészítve a hazai felújításokat — a klagenfurti Városi Színház is előadta a művet. Erről a Népszabadság Rényi Péter írásában számol be, amelynek egyik bekezdésében a következők olvashatók: A fordító, a több mint negyed százada Bécsben élő Sebestyén György, és az ugyancsak magyar származású rendező, a klagenfurti színház főrendezője, Ferkai Tamás „nem abból indult ki, hogy az éppen száz éve először bemutatott színdarab muzeális relikvia, amelyet erőltetett eszközökkel valahogy életre kell galvanizálni. Ellenkezőleg, önérzettel vállalták az eredetit, éppenhogy azt akarták bebizonyítani, hogy Madách műve a mához tud szólni, ma is, önmaga erejéből is helytáll. És az előadás ezt igazolta is”. K. GY.-HORVÁTH Juliskát (képünkön) és Mariskát keresi Prónai Etelka Kiszomborból. A keresettek édesapja az I. világháború idején vándorolt ki az USA-ba, Mariska New Yorkba ment férjhez. MOLNÁR Mária (született Budapesten 1936-ban vagy 37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona, E. Terán Ausztráliából. V MEDVECZKY Béla (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) szerszámkészítő 1969 júniusától él külföldön. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2. Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Ausztrália volt. A Magyar Hírek útján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon jelentkezett, ígérte, hogy ír, de levele azóta sem jutott el nővéréhez, Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről keresi. ILLÉS Istvánt keresi régi barátja és bajtársa Józsa Imre az USA-ból. A keresett Erdélyben született. A kerestetővei együtt szolgált a légierőknél (1943, Műhelyalosztály Budapest) hadifogságba került, a bergeni táborból ment ki Franciaországba bányásznak. BATIZI János orvost és családját keresi régi ismerősük, Géresi Oszkár Svájcból. A keresettek 1956-tól élnek külföldön. Utolsó budapesti lakásuk a Szilágyi Dezső tér 5—7. sz. alatt volt. Feltehetően az USA-ban telepedtek le. A család egyik férfitagja slágerénekes. NEUMANN Annát (született Budapest, 1942. augusztus 19-én, anyja neve: Tausig Veronika Olga) keresi unokatestvére, Arie Even Izraelből. CZIRKA György vegyész (kb. 68—70 év körül lehet) 1946—47-ben vándorolt ki Magyarországról. 1952-ig Brazíliában, Rio de Janeiróban élt, majd onnan Venezuelába költözött. Azóta nincs róla semmi hír. Keresi régi ismerőse, Dr. Eötvös Pálné Pécsről. DR. BÖSZÖRMÉNYI NAGY Béla zongoraművészt, aki 1944—45-ben hagyta el Magyarországot és valószínűleg az USA-ban él, keresi keresztlánya, Jakabné Otrosinka Márta Budapestről. BESIR Katalin (született: Katymár, 1936. június 13- án, anyja neve: Hermanntz Teréz) 1957 januárjában távozott el Magyarországról. 1958 szeptemberében írt utoljára New Jerseyből (USA). Keresi leánya Idei Ilona Dunaújvárosból. SZÖNYI Emilyt (kb. 50 éves) és nővérét, Szőnyi Bobbyt keresi ifjúkori ismerőse Paul I. Kleine az USA- ból. Ä keresettek és a kerestető 1945-ben Bécsben találkoztak, azóta nincs hírük egymásról. KÁROLY Györgyöt, utolsó ismert lakcíme: 1337, Pearl Str. Alameda — California és DAN Verát, a régi Tente gyerekkocsi-készítő leányát keresi Rózsa Pál és felesége Sao Paulóból. DIÖSI Sándor leszármazottait, aki 1866—67-ben született Nágócson, (Veszprém megye) és 1905-ben távozott az USA-ba keresi Deák Ferencné Budapestről. Nevezett Diósi Sándor unokája. KISS György (Kisszállás, 1946. április 5. a. n.: Boér Irén) 1964 decemberében hagyta el Magyarországot. Utoljára 1979-ben érkezett tőle levél, akkori lakcíme: 71270, P. O. B. 11117, Ruston, Louisiana, USA volt. Keresi édesanyja Budapestről. ÁBRAHÁM Ottó (Brád, Hunyad megye, 1918. V. 2. a. n.: Szokoly Jolán) bányatisztviselő 1957-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert lakcíme: Redcar Yorkshire, Lord Str. 79. Anglia volt. Keresi ikertestvére István Budapestről. LOVASS András oki. mérnök (Pécs, 1919. III. 22. anyja neve: Rihmer Anna) 1945-ben hagyta el Magyarországot, s ismeretlen helyre távozott. Keresi barátja Hargitai Béla Budapestről. SZÁKY Eduárd (anyja neve: Balogh Márta) születési helye Győr) 1956-ban távozott külföldre. Utolsó ismert lakhelye a califarniai Clearch Parkban volt. Keresi édesapja Budapestről, aki 1963 óta nem hallott hírt a keresettről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a keres tetőkhöz. Címünk: MAGYAROK' VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST H—1905. 11
