Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-05 / 3. szám
— A festők jó részének nincs bátorsága ahhoz, hogy a szépet fesse meg. Azt hiszik, mennél neurotikusabb a képe, annál inkább magára vonja a figyelmet. Én ezzel nem értek egyet. Most magamra eszméltem és azon igyekszem, hogy a magam munkájából is okuljak. Nem hiszek az őstehetségben, a technikát meg kell tanulnunk, de oly módon, hogy aztán felejtsük el, raktározzuk tudatunk legmélyére. — Mit tapasztalt hét év után Budapesten? — Örömmel lepődtem meg azon, hogy Magyarországon minden festő egyszersmind grafikus is. Nyugaton, ha valaki grafikus, arra rögtön azzal a kérdéssel reagálnak: igen ám, de mit fest? Kass János alkotásait a londoni Bankside Galleryben, a magyar Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének gazdag kiállí-1. Roboz Zsuzsi Kodály Zoltánné portréját rajzolja 2. Maina Gielgud Londonban próbál (Roboz Zsuzsi rajza) 3. Roboz Zsuzsi egyik rajza a londoni Victoria és Albert Múzeumból: „Táncosnő az öltözőben, az előadás befejezése után .. FOTO: MÖNICH LÁSZLÓ tásán láttam legelőször. Rendkívüli hatast keltett csodálatos Hamlet-sorozata és a lenyűgöző Kékszakállú herceg vára illusztrációinak drámai feketéje, pirosa, aranya. Kass Jánossal, nagy örömömre, itt Budapesten személyesen is megismerkedtem. Ellátogattam a nemrég alakult Táncsics utcai Galériába és ott végre találkoztam vele, és hosszasan elbeszélgettem Koller Györggyel, az intézmény létrehozójával és vezetőjével. Elgyönyörködtem a falakon sorakozó magyar grafikusok színe-javának a rézkarcain, akvarelljein, és a kiállított kisplasztikákon. Ott éreztem leginkább, hogy milyen elevenen élnek bennem a szülőföld gyökerei. GÁCH MARIANNE lalkozást jelölt. Vagy ha a családnév Bihari, akkor a család valószínűleg Bihar megyéből származott. És a gyerek megkeresi a térképen Bihar megyét. Érdekelni kezdi, honnan származott a családja. — Az ismeretszerzésen kívül, milyen más gyakorlati haszna van a füzeteknek? — A második és harmadik nemzedékbeli magyar származású gyerekeknek, ha nem is beszélnek magyarul, vagy igen keveset tudnak, kedvet kapnak a hazalátogatásra. Sokan szívesen jönnének Magyarországra tanulni. És amikor elkerülnek Magyarországra, megkönnyíti a dolgukat, hogy már Amerikában megtudtak egyet-mást szüleik szülőhazájáról. — Amerikai létére miért foglalkozik ilyen lelkesen a magyar témával? — Mint a nevem mutatja, a férjem magyar. ö rengeteget mesélt az országról, a népről, a magyar kultúráról, a városokról, falvakról, a történelemről. Hallatlanul érdekes, hogy eay-egy magyarországi utam alkalmával szinte megelevenedik a történelem, amikor egy-egy ismert történelmi színhelyet meglátok a valóságban is. S minél többször járok itt, annál jobban igénylem, hogy újra meg újra eljöjjek és mindent tudjak erről az országról, mindent megismerjek. — a — Dokumentumok Szilárd Leó ismeretlen ifjúságáról Szilárd Leó, a nagy magyar fizikus tudományos pályafutása itthon és külföldön egyaránt ismert. Neve két névsorban is az elsők között szerepel: azok között, akik megfejtették az atomban rejlő energia felszabadításának titkát és azok között, akik tiltakoztak az atombomba alkalmazása ellen. Érthető, hogy majd két évtizeddel ezelőtt, 1964 tavaszán a hazai tudományos élet nevesei nagy várakozással tekintettek a világhírű tudós nyár derekára tervezett magyarországi látogatása elé. Hiszen akkor már több mint negyven esztendeje élt távol szülőföldjétől, amelyet sokakhoz hasonlóan — a Horthy-rendszer miatt hagyott el. Az amerikai La Jollából azonban május végén Szilárd Leó helyett halálának híre érkezett Budapestre. E sorok írója akkoriban a Magyar Távirati Iroda munkatársa volt, a hírügynökségnek abban a szerkesztőségében dolgozott, amely Magyarországról, a hazai eseményekről a külföldi partnereket tájékoztatta. Szerkesztőjétől pedig azt a feladatot kapta, hogy — több amerikai hírügynökség kérésére — derítsen fel adatokat, tényeket Szilárd Leó ifjúságáról. A külföldi újságok ugyanis, amelyek a végzetes szívrohamot követő napokban érkeztek a szerkesztőségbe, nekrológjaikban a Who’s Who in America rövid közleményének adatait variálták. 1. Szilárd Leó műegyetemi indexe 2. Portré 3. Egyetemi előadása közben FOTO: MTI A szerkesztőtől kapott feladat teljesítése az első pillanatban könnyűnek tűnt fel. Az archívumban őrzött publikációk — túlnyomórészt Visszaemlékezések — szerint Szilárd Leó a fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt. Csakúgy, mint Wigner Jenőt, a Nobeldíjas fizikust, Neumann Jánost, a matematikust, Teller Edét, az atomtudóst, Szilárd Leót is az egykori patinás budapesti középiskola és nagynevű tanárai, Rátz László matematikus és Mikola Sándor fizikus tanítványaként említették a kortársak. Az Evangélikus Országos Könyvtár és az Evangélikus Országos Levéltár gyűjteménye, pontosabban a gimnázium évkönyveinek teljes sorozata azonban megcáfolta az addig hitelesnek tartott „tényeket”, Szilárd Leó neve hiányzott az évkönyvekből. Könnyű feladat helyett tehát, egy rejtélyt kellett megoldanom. Kereken harminc akadémikust, egyetemi tanárt, neves embert, Szilárd Leó kortársait kerestem meg kérdésemmel, és segítőkész útbaigazításaik alapján fiatalabbakat, fizikusokat és tudománytörténészeket, matematikusokat és szociológusokat, mérnököket és iskolaigazgatókat. Végül is az Országos Pedagógiai Könyvtár gyűjteményében sikerült megfejteni a rejtélyt, a korabeli középiskolák évkönyveinek teljes sorozatából. Szxlárd Leó 1908-tól 1916-ig a VI. kerületi Bulyovszky utcai (ma Rippl Rónai utca) Állami Főreáliskola tanulója volt. Neve és tanulmányi érdemjegyei (ma és már régóta osztályzatai) megtalálhatók az iskola 19—26. számozású nyomtatott értesítőiben, az I. a—IV. a, illetve az V—VIII. osztály tanulóit feltüntető névsorban. Nevét az értesítők majd mindegyikében vastag betűkből szedték, tehát jeles eredménnyel vizsgázott. Magaviseletből mindig a legjobb osztályzatot kapta. A természettudományi és a rokon tantárgyakból: matematikából, fizikából, kémiából, természetrajzból, ábrázoló geometriából és rajzoló geometriából is valamennyi osztályzata jeles volt a nyolc osztályban. A humán tantárgyakból — magyar, német, francia, történelem, földrajz és bölcsészet, az utóbbin nyilván a filozófia értendő — kapott osztályzatai kivétel nélkül szintén a legjobbak voltak bizonyítványaiban. Szépírásból az első osztályban jelest, a másodikban jót kapott, szabadkézi rajzból is majd mindig jelese volt, csupán a hetedik osztályban kapott jó osztályzatot. A torna azonban nem tartozott az erősségei közé. Az első osztályban jelese, a hatodik és hetedik osztályban elégségese, a többi évfolyamban jó osztályzata volt tornából. Vallástanból hét ízben jelest, a hetedik osztályban azonban csupán jó osztályzatot kapott. Utolsóéves korában első lett a „Legjobb VIII. osztályos matematikus” címért folytatott versenyben, elnyerte az iskola ötszáz koronás tanulmányi alapítványának kamatát. Ezt is dokumentum tanúsítja, az iskolának az 1915—1916-os tanévről kiadott nyomtatott értesítője. Ugyanebben az évben Szilárd Leó — harmadmagával a nyolcadikosok közül — jelesen érettségizett. Ezután a budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, majd 1920-ban elhagyta Magyarországot, hogy Németországban tanuljon tovább. Szilárd Leó élete és tudományos pályafutása itt kezdődik a lexikonokban. KOVÁCS GYÖRGY 13
