Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-05 / 3. szám

Roboz Zsuzsi Budapesten

Ml REJLIK

A MASZK MÖGÖTT?

Roboz Zsuzsi 1947-ben, kislánykorában került ki Angliába, ott végezte tanulmányait, ott vált híres festőművésszé és grafikussá, de mindmáig megmaradt Zsuzsinak, így szignálja képeit, könyveit is. Roboz Imrének, a Vígszínház egykorvolt neves igazgatójának a lánya, s ahogy mondja, látásmódját, fantáziáját apjától örökölte.

Rokonszenves lényével hét évvel ezelőtt Budapesten ismerkedtem meg, majd 1980- ban ellátogattam londoni műtermébe, ahol kifejezésmódjának és témáinak sokfélesége valósággal elképesztett! Ezután tekintettem meg azt az igen érdekes kiállítását, amelyet British Ballet Today című könyvének megjelenése alkalmából rendeztek. Most pedig ismét Budapesten látom viszont, igen nagy örömmel. A Fórum Szállóban beszélgetünk.

Pályája igen változatosan alakult. Festői stúdiumait a londoni Royal Academy növendékeként kezdte, majd Firenzébe ment, hogy két esztendeig a nagy mesternél, Pietro Annigoninál gazdagítsa tudását. Portréfestéssel elsőként Korda Sándor bízta meg, majd Claire Boom következett és Mary Ure. Képei azóta a legtekintélyesebb londoni múzeumokban lelhetők föl: a Tate Galleryben, a National Portrait Galleryben és a Victoria and Albert Museumban. önálló kiállításai évről évre sokasodnak, már a tizenötödikhez jutott el, nevét nemcsak Anglia-szerte, hanem Európa több nagyvárosában és Amerikában is jól ismerik és szeretik. Legjellemzőbb grafikáiból három könyve kerekedett, érdeklődésének fókuszába főképp a színházak színfalai mögött zajló élet került.

— Engem mindig az érdekelt, mi rejlik a maszk mögött. Nem a színpad izgatott, hanem a színészek igazi arca.

— A balettművészekről rajzolt sorozata immár világhírűvé vált.

— Négy évet töltöttem a színfalak mögött, nem a premier, nem az illúzió inspirált, hanem a táncos verejtékező gyakorlatozása, a koreográfia megalkotásának az ellesése. Az előadáson mindez csak distanciából tárul elém, de a próbákon a táncosok közvetlen közelségében a művészettel való megbirkózás örömét és kínlódását, vagyis az igazság teljességét látom.

Képein az angol színészek és táncosok leghíresebbjeit jelenítette meg, ezekből egy csokorra valót legutóbb a Buxtoni Fesztivál idején, a város múzeumában állított ki.

— A Buxtoni Fesztivált — mondja — főképp Kodály Zoltán születésének századik évfordulójának szentelték. A Fesztivál a Háry Jánost elsőként mutatta be angol színpadon, angol nyelven, minden húzás nélkül. A Kodály-mű óriási sikert aratott csakúgy, mint az ugyanazon az estén és ugyancsak premiernek hirdetett Székelyfonó félig koncertszerű, félig dramatizált előadása. A fesztivál nagy jelentőségű eseményének bizonyult Kodályné Péczely Sarolta estje: a művésznő Liszt-, Bartók- és Kodály-dalokat szólaltatott meg.

— Vajon a Buxtoni Fesztivál ösztönözte-e arra, hogy férjével, Teddy Smith-szel (aki tizenhat évig volt a Chichesteri Fesztivál elnöke) ismét Budapestre látogasson?

— Jövetelemnek most kettős a célja. Az egyik: magammal hoztam a Tisztelet a szülőföldnek című műcsarnoki kiállításra szánt festményemet, amelyet majd a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozok. A másik célom az, hogy Kodály Zoltánnét lerajzoljam. Kérésemre arra vállalkozott, hogy a köröndi Kodálylakásban — amely most múzeummá alakul —, két délelőttöt velem tölt, modellt ül, hogy lerajzolhassam.

— Képei-rajzai igen sokfélék. Melyik kifejezésmódot véli igazán a magáénak?

Tíz kicsi füzet

Energikus személyiség. Figyelmes: jól érthetően, lassan beszél a nem angol anyanyelvűekkel. Egyéniség: ha belép a szobába, mindenki csak őrá figyel. Megszállott a szó legszebb értelmében: találkoztam vele a külföldön élő magyar könyvtárosok találkozóján, az Anyanyelvi Konferencián Pécsett, 1982 nyarán a debreceni Nyári egyetem előadásait látogatta, s 1983-ban nyolchónapos magyarországi tanulmányútra jött. A neve: Bíró Ruth. Anyanyelve: angol.

Az asztalra tíz kicsi sárga füzetet terít ki elém.

— Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete már régen tervezi, hogy az etnikai program keretében megjelentet valami ehhez hasonló sorozatot — magyarázza. — 1981-ben végre elkészült. A tíz füzet kiadásának igazgatója dr. Bődy Pál volt. A könyvecskék öszszeállításában részt vett Boros-Kazai Mária, Boros-Kazai András, Jonathan Flint és jómagam. A címe: Tantervi Ütmutató.

12

— Miről szólnak a füzetek?

— A Tantervi Ütmutató első kötetének a címe: A gyerekek magyar öröksége. A második kötet Nagy-Pittsburgh magyar bevándorlói 1880—1980 címet viseli. A harmadik kötet: Nagy-Pittsburgh magyar történelmi helyeinek a kalauza. A negyedik: Magyar közösségi élet Nagy-Pittsburhgben. Az ötödik kötet: Az újrafelfedezett magyar népi hagyományokat mutatja be. A hatodik: Magyar népművészet. A hetedik: Magyar múlt és jelen. A nyolcadik: Magyar történelmi források és gyűjtemények Nagy-Pittsburgh területén. A kilencedik kötetben A magyar—amerikai források bibliográfiai útmutatóját találjuk. A tizedik kötet pedig Oktatói kalauz a magyar tantervi útm,utatóhoz.

— Mi a célja a Tantervi Útmutatónak?

— Mi Amerikában nem sokat tanultunk Magyarországról. Pedig az Egyesült Államokban számos etnikai csoport él, egyedül Pittsburgh körzetében 77 etnikai csoportról tudunk. Köztük vannak a magyarok is. Pennsylvániában sok magyar él. Érthető tehát, hogy a magyar szülők szeretnék, ha gyerekeik valamivel többet tudnának szülőhazájukról. És nemcsak a magyar származású gyerekek oktatásában lehet felhasználni ezeket a füzeteket. Az etnikai csoportoknak egymást is illik megismerniük. Azok az amerikai tanárok pedig, akik nem jártasak a magyar témában, elég nehezen tudnak elmagyarázni például egy magyar népmesét, ha nem ismerik a magyar történelmet, kultúrát. Én, mint a füzetek összeállításának amerikai résztvevője arra ügyeltem, hogy az amerikaiakat mi érdekelheti a témából. Mindenekelőtt az, hogy a magyarok mivel és kikkel járultak hozzá az egyetemes történelemhez és kultúrához. Kossuth Lajos, Bartók Béla és a többiek mindmind érdeklik a honfitársaimat is. Mindenképpen hasznos, ha ezeket a kiemelkedő személyiségeket és korukat másutt is megismerik. Érdekli az amerikai diákokat^ a magyar nyelv is, éppen ezért a tantervi útmutató kis nyelvészeti tájékoztatót tartalmaz. Felsorolunk néhány magyar családnevet, s a magyar származású gyerekek nyilván azonnal megkeresik a saját nevüket. A nevek eredetéről is megtudnak egyet-mást. Például azt, hogy ha valakit Bodnárnak hívnak, ez valamikor fog-