Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-11-12 / 23. szám

1. Tohy Anna Mária, Szakos Miklós, Mu­­ráti Lili, Bilicsi Tivadar, Páger Antal Egy nap a világ cimű filmben (1943) író és producer: Vaszary János 2. Fényes Aliz és Nagy István A hegyek lánya cimű filmben (1942) producer: Farkas Zoltán 3. Korda Sándor filmrendező filmjének negatívjait és pozitív­­jait adta el a magyar államnak. A magyar nemzeti filmgyűjte­mény fejlesztése és teljessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseink örvendetes eredménye, hogy az 1930—1944 között elkészült 400 játékfilm 80%-a a nemzeti film­tár gondozásába került. Három évvel ezelőtt, amikor a régi ma­gyar filmek kedvelt és népszerű dalaiból válogatott „nosztalgia le­mez” szerkesztésén dolgoztunk, mégis döbbenten állapítottuk meg, hogy hány kiemelkedő játékfilm hiányzik, vagy kallódik valahol. Például Balogh B.—Vadnay L. Havi 200 fix; Keleti M.—Török R.: Borcsa Amerikában; Vajda L.—Nóti K.: Magdát kicsapják; Riedl K.—Huzly I.: Isten tenye­rén; Nádasdy K.—Matolcsy A.: Gyávaság; Vaszary J.: Egy nap a világ, stb. A legnagyobb hiányok a néma­filmek korából származnak. Az 1930-ig készült több, mint 500 hosszabb-rövidebb játékfilmből mindössze 14 van birtokunkban. Még rosszabb a megmaradási ará­nya a híradóknak és a dokumen­tumfilmeknek. A már említett millenniumi felvételek és a II. Rá­kóczi Ferenc hamvainak 1906-os hazahozataláról készült film a Magyar Filmarchívum legféltet­tebb kincsei közé tartoznak. MOLNÁR ISTVÁN ben levő kópiák díjmentes be­­szolgáltatási kötelezettségét a művelődési tárca 1960-ban — épp a Filmarchívum kezdemé­nyezésére — feloldotta, és ettől kezdve vásárolni kezdte a még fellelhető és felajánlott régi fil­meket. Egy csongrádi mozis ha­gyatékából az örökösök nyolc já­tékfilmet értékesítettek, olyano­kat, amelyekkel korábban a film­tár nem rendelkezett pl.: Farkas Z.—Tormay C.: Hegyek lánya; Bánky V.—Hunyady S.: Bors Ist­ván; Hamza D. A.—Asztalos M.: Ördöglovas. így került elő a meg­­menthetőség végső szakaszában a legrégebbi magyar mozgófény­kép, az 1896-os millenniumi dísz­felvonulás lovasbandériumának és a korabeli Lánchíd szekérfor­galmának felvétele. A két világ­háború között a magyar filmek exportpiacát elsősorban a kül­földre telepedett magyarok ké­pezték. Számos nyugat-európai és óceánontúli ország filmarchívu­mában találtunk régi magyar fil­met. Világhírűvé vált filmrende­zőink: Benedek László, Fejős Pál, Kertész Mihály, a Korda testvé­rek legértékesebb művei mellett sok más filmmel tettük teljeseb­bé gyűjteményünket. Londonból Székely I.—Hunyady S.: Lovagias ügy, Stockholmból Balogh B.— Orsy M.: Ne kérdezd ki voltam; Helsinkiből Szlatinay S.: Bercsé­nyi huszárok és Szervusz Péter című filmjeinek kópiája jutott a budapesti filmarchívumba. George Höllering az általa Móricz Zsig­­monddal 1936-ban közösen készí­tett Hortobágy c. filmjének összes kópiáját a magyar nemzeti film­­gyűjteménynek ajándékozta. Ez a mű a Debrecen környéki paraszti, pásztoréletnek a legértékesebb filmdokumentuma a 30-as évek­ből. Zilahy Lajosné férje ismert és népszerű regényének, a Haza­járó lélek-nek egyetlen filmkópiá­ját adta ajándékba. Sok hiányzó kópiát megvásá­roltunk. G. Buchsbaum ily módon több, mint 50 régi magyar játék­film kópiájához juttatta hozzá a Magyar Filmarchívumot, öt év­vel ezelőtt a Münchenben élő dr. Erdélyi István 42, főként Erdé­lyi—Kárpát produkcióban készült A magyar film múltja -múltunk jelenidőben 1957-től kezdve, műfajra való te­kintet nélkül valamennyi magyar film egy-egy kópiáját — a könyv­tári köteles példányhoz hasonlóan — megőrizzük. A Magyar Film­archívum filmográfiai tevékeny­sége és sorozatos kiadványai mára a külföldi szakemberek körében is elismerést szereztek. A magyar film múltjára vonat­kozó fényképek, plakátok, újsá­gok, könyvek felkutatása mellett a legnagyobb nehézségbe ütközött maguknak a filmtekercseknek az összegyűjtése. Fejős Pál Budapes­ten élő felesége például alig vala­mivel a Filmarchívum megalaku­lása előtt vetette szemétre az Egri csillagok Fejős-rendezte 1923-as kópiáját. Más kópiák azért kal­lódtak el, mert egy 1949-es ren­delet előírta kötelező, térítésmen­tes beszolgáltatásukat. így egye­sek inkább elrejtették, hagyták tönkremenni filmjüket, mintsem hogy átadják őket. A magánkéz- 1 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom