Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

feg#___________________________________________________ A bajnok és tanítványai 2 1. Hammeri László Tokió bajnoka, a válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya 2. Varga Károly 1980-ban követte a kapitány példáját, nyert olimpiai bajnokságot 3. Doleschall András, futóvadlövő Európa-bajnok 4. Fórián Éva, a gyengébb nem kiváló sportlövőinek egyike fotó: FARKAS JÓZSEF Amilyen hangos sportág, olyan szép csendben gyűjtögeti világ­­versenyről-világversenyre a ba­bérokat a puskások és pisz­­tolyosok nem túl népes, annál több tehetséggel megáldott ma­gyar versenyzőgárdája. Hagyo­mányosan sikeres sportágunkról van szó, legyen elég emlékez­tetni a régmúlt idők olimpiai bajnokaira: 1912-ben Stock­holmban a hadipuskások 300 mé­teres számát nyerte dr. Prokopp Sándor, azután sorra következtek az újabb aranyérmesek az ötka­rikás játékokon. Prokopp dr. után egy másik doktor, Halasy Gyula állhatott az olimpiai dobogó leg­magasabb fokára: 1924-ben, Pá­rizsban, az agyaggalamblövők ve­télkedésében bizonyult a legjobb­nak, 100-ból 98 eltalált agyagga­lambbal. Meglehetősen hosszú ideig kellett várni az újabb babé­rokra, amelyekről 1948-ban Lon­donban, majd 1952-ben Helsinki­ben a legendás pisztolylövő, Ta­kács Károly gondoskodott. Méltó utódja volt, de már a kisöbű sportpuskások küzdelmében, dr. Hammeri László: ő az 1964-es to­kiói játékokon nyert aranyérmet. És végül: 1980-ban: Moszkvában, bombameglepetést okozva, sokkal esélyesebb riválisait megelőzve a még hazai körökben is szinte is­meretlennek számító Varga Ká­roly nyerte ugyanazt a számot, mint amelyben Hammeri győzött 16 évvel korábban. Eddig az aranylista: az olimpiai bajnokok névsora felettébb tekin­télyes, hiszen mindössze 6 sportág dicsekedhet több magyar aranyér­messel. Garancia tehát egyáltalán nincs arra, hogy sikerül a hagyomá­nyoknak megfelelően szerepelni a legközelebbi olimpián, de némi biztosítékot jelent, hogy az 1964- es olimpiai bajnok, dr. Hammeri László személyében 1978-ban tör­tént kinevezése óta minden idők legsikeresebb szövetségi kapitá­nya irányítja a csapatot. A gégész szakorvosból lett kapitány merő­ben újszerű, sajátos vezetési stí­lust honosított meg a magyar lő­­tereken. Régebben, legyen szó a legjobban felkészült szakemberek­ről, rengeteg volt a vita, a külön­féle szakmai felfogások körüli né­zeteltérés. Hammeri doktor már versenyző korában is híres volt rendíthetetlen nyugalmáról, egy­szerűen nem lehetett kihozni a sodrából, kapitányként is minden szituációban hidegvérűen döntött: észérvekkel győzte meg az edző­ket. Újfajta felkészülési metódust dolgozott ki. Az elmúlt évek sorozatos jó eredményei bizonyítják: ha nem is feltétlenül fontos, de azért nem árt, ha egy szövetségi kapitány egykor maga is világklasszis mű­velője volt sportágának. A Ham­­merl-módszer csatát nyert! Már 1979-ben szinte futószalagon je­lentkeztek az eredmények a már korábban is jó néhány figyelemre méltó nemzetközi sikert elérő fu­tóvadlövők közül Bodnár Tibor világ- és Európa-bajnokságot nyert, egyértelműen a műfaj leg­jobbja volt. Sajnos, egy évvel ké­sőbb az olimpiára már nem a leg­tökéletesebben sikerült a forma­­időzítése, ezért be kellett érnie az 5. hellyel. Helyette viszont tündö­költ a bevezetőben már említett, 23 éves Varga Károly, aki 599 kör­rel megszerezte a sportpuskások fekvő testhelyzetű számában az ötkarikás aranyat. A nyolcvanas évek elején újra a futóvadlövők játszották a világ- és Európa-bajnokságon a főszere­pet a magyarok közül, de egyre biztatóbban felzárkóztak melléjük a puskások és pisztolyosok is. A futóvadlövők sorában egyértelmű­en világklasszisnak számító Bod­nár mellé felnőtt egy fiatal, ütő­képes generáció: ennek a társa­ságnak a legjobbja: Doleschall András éppen idén szeptemberben lett Európa-bajnok Bukarestben. Ráadásul abban a hatvan lövéses versenyszámban, amely jövőre, az olimpiai programban is szerepel, így most Bodnárral együtt egyér­telműen az olimpiai győzelemre esélyesek sorába tartozik. Ami a többi szakág legjobbjait illeti, különös hangsúlyt kapott az elmúlt években Magyarországon a 3 4 sportlövőnők tudásának fejleszté­se, eredményeik javítása. Ennek a nem kis gondot jelentő (mindig sokkal több fiú jelentkezik sport­lövőnek, mint lány) ténykedésnek az eredményességét maradéktala­nul bizonyítja, hogy az 1982-es ca­­racasi világbajnokságon a pisztoly­lövő nők közül Balogh Pálma aranyérmet nyert. Ez azért is fi­gyelemre méltó siker, mert 1984- ben Los Angelesben először lesz­nek közel egyenrangúak a férfi­akkal a nők, három verseny­számban (standard puska és pisztoly, légpuska) önállóan ver­senyezhetnek, tehát nem a férfi­akkal kell megküzdeniük az ér­mekért, és a helyezésekért. Sokáig számított amolyan fehér foltnak a magyar lövészsportban az a terület, amelyen egykor Ta­kács Károly érte el szenzációs si­kereit. A több, mint három évti­zeddel ezelőtti kétszeres olimpiai bajnok automata pisztolyos utó­dait a szakemberek meglehetősen nehezen találták meg, de — meg­találták ... A legutóbbi, bukaresti Európa-bajnokságon versenyzőink minden várakozást felülmúlóan szerepeltek, a gyorstüzelő piszto­lyosok csapatversenyében arany­érmet nyertek. Az Orbán, Plank, Szalai trió kivívta a nemzetközi szakembergárda elismerését Most már mindenki abban bízik, hogy a pisztolyosok tovább fejlőd­nek, ott lesznek Los Angelesben ahol csak egyéni számokra kerül sor, s ennek során ugyanolyan si­keresen helytállnak, mint együtt a kontinentális viadalon. Dr. Hammeri László nemcsak a dirigáláshoz, hanem munkatársai­nak kiválasztásához is nagyon ért. Szakfelügyelőnek és puskás-szak­vezetőnek maga mellé vette egy­kori versenyzőtársát és barátját, Pap Lajost. Kettőjük személye, fáradhatatlan munkálkodása so­kat ígérő, s ez a „sok” remélhető­leg olimpiai érmekben, helyezé­sekben realizálódik majd a kali­forniai Prado-park lőterén. SERÉNY PÉTER 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom