Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

A lelátóról jelentjük

Bernard Ecclestone, a FOCA (Forma—1 Autók Tervezőinek Szövetsége) elnöke a Forma—1 autóversenyek Budapesten történő rendezéséről tárgyalt a sporthivatal vezetőivel. A verseny útvonalát a Városligetben jelölnék ki, s a jól induló tárgyalások eredményes befejezése esetén már 1984-ben sor kerülhetne a Budapest Grand Prix-re.

Jól szerepeltek a magyar kajakosok a Casitas tavon rendezett előolimpián. Rakusz Éva kellemes meglepetésre legyőzte az évek óta veretlen világbajnok Fischert.

Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség magyar főtitkára Los Angelesben a súlyemelő olimpiai versenyek előkészítéséről, Colorado Springsben, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága központjában pedig az amerikai és magyar súlyemelő kapcsolatokról tárgyalt.

*

Sepp Blatter, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) svájci főtitkára Budapestre látogatott, és többek között elmondta, hogy Szepesi Györgyöt, a magyar szövetség elnökét, a FIFA végrehajtó bizottságának tagját a jövőben az eddigieknél is erőteljesebben szeretnék bevonni a nemzetközi labdarúgóélet irányításába.

*

Kolczonay Ernő, a világversenyeken több alkalommal ezüstérmet nyert kiváló párbajtőröző végzett az első helyen az Arnheimben rendezett nemzetközi viadalon. A vívók szeptember utolsó hetében a mátraházai edzőtáborban kezdik meg az olimpiai felkészülést. A válogatottat az eddigi négy fegyvernemi vezető edző helyett Kulcsár Győző, az olimpiai bajnok kapitány egyszemélyben irányítja.

*

A magyar olimpiai labdarúgó-válogatott idegenben 0:1-ről 2:l-re nyert Dajka és Hajszán góljaival a görögök elleni selejtezőn, és így még van esélye a továbbjutásra. Az olimpiai részvételt a szovjetmagyar mérkőzés dönti el.

*

Rosszul rajtolt a magyar asztalitenisz-válogatott az Európai Ligában, a kontinens legjobb csapatainak mérkőzésén. A svédek 7:0-ra győztek a nemrég felavatott ceglédi sportcsarnokban rendezett találkozón. A magyar csapatban a fegyelmi eltiltását letöltő világbajnok, Klampár Tibor is játszott.

*

Gyászolnak a műkorcsolyázók. Negyvenkét esztendős korában elhunyt Zöllner Helga, az egykori sokszoros bajnoknő, aki hosszú évekig a Trefort utcai gimnázium matematika-tanárnője volt.

*

Kiss Sándor, a Bp. Spartacus fiatal, 21 éves játékosa bizonyult az idei teniszbajnokság hősének, három számban is megszerezte az elsőséget. A női egyes nagy érdeklődéssel várt döntője, a világranglistán is szereplő két tizenhét éves versenyző találkozója, a favorit Temesvári Andrea deréksérülése miatt elmaradt. Bartos Csilla játék nélkül jutott a bajnoki címhez.

*

A magyar női röplabda-válogatott a harmadik helyen végzett a Rostockban rendezett Európa-bajnokságon. A házigazda Német Demokratikus Köztársaság együttesétől 3:0-ra, az aranyérmes szovjet csapattól pedig reménytkeltő 2:0-ás vezetés után 3:2-re kaptak ki, s így nem tudták biztosítani olimpiai részvételüket.

Ábel újra hazalátogatott

Zsengellér Gyula, az Újpest és az Újpesti Torna Egylet belsőcsatára 1936 és 1947 között 39 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 32 gólt lőtt... Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. „Ábel”, ahogyan baráti körben szólították, a legkiválóbb magyar csatárok egyike volt. Tökéletes technikai felkészültség, taktikai érzék, ötletekben gazdag, színpompás játékfelfcgás, magasfokú irányítkészség, rendkívüli gólképesség jellemezte... Nagyszerűen értett társai helyzetbe hozásához, de villámgyors cseleivel, robbanékony kiugrásaival maga is számolatlanul lőtte a gólokat... A kontinens legjobb csatárai között emlegették, s ennek megfelelően 1938 októberében játszott Londonban, az angol csapattal mérkőző Európa-válogatottban — olvastuk többek között az Alberttól—Zsákig címmel megjelent labdarúgó-lexikonban, Antal Zoltán sporttörténész és Hoffer József volt szövetségi kapitány sikeres művében.

Nos, Zsengellér pontosan 45 esztendeje játszotta ezt a bizonyos nagy mérkőzést, de már annak is három és fél évtizede múlt, hogy a népszerű Ábel klubja és a szövetség engedélyével külföldre távozott. A közelmúltban újra itthon járt.

Fia, Zsolt, labdarugó-szakíró a Képes Sport szerkesztőségében .. .

— Ötödször vagyok már idehaza, de minden látogatás újabb, nagyszerű élménynyel gazdagít. Most például az Újpesti Dózsa elnöke fogadott és lepett meg kedves ajándékkal. Csodálatos dolog, hogy a sportkedvelők sem felejtettek el, még azok is legendákat mesélnek góljaimról, akik nem is láttak játszani — mondta. (Mi még láttuk a háború utáni felejthetetlen újpesti bajnokcsapatban, az Egresi, Szusza, Várnai, Zsengellér, Patkoló ötösfogat vezéreként.)

A kint eltöltött évekről így beszélt...

— A Róma együttesében kezdtem, s a harmadik ligás Ancona csapatában, a bajnokság megnyerésével fejeztem be olaszországi jalékos-pályafutásom . . . 1953-ban kerültem Ciprus szigetére. Voltam játékos, játékos-edző, s 1957-ben 42 évesen már

Ábel, válogatottsága idején

Ismét együtt a régi újpesti csatár, Zsengellér, a népszerű Ábel és Szusza Ferenc

csak Puskás öcsi kedvéért játszottam végig újra kilencven percet... Még egyszer viszszatértem Olaszországba, de most már szép csendesen, szerény nyugdíjasként éldegélek Cipruson.

— Melyik mérkőzésre emlékezik a legszívesebben?

— A csehszlovákok elleni 8:3-as győzelmünkre — hangzott a meglepő válasz.

— De hiszen az Sárosi doktor nagy mérkőzése volt a krónikák szerint — vetettük közbe.

— Igen-igen csakhogy az első gólt én lőttem, húsz méterről vettem be a világhírű Planicka kapuját. Majd a vendégek 2:l-re fordítottak, de Sárosi doktor ezután hét gólt szerzett. Micsoda labdákat adtunk Cseh Matyival a Dokinak ... így volt, s ez is bizonyítja, hogy számomra nemcsak a góllövés, hanem a társak kiszolgálása, helyzetbe hozása is mindig nagy örömet jelentett.

— Mi a véleménye a mai magyar futfS báliról?

— A világbajnoki ezüstérmes nyugatnémetek elleni játék, igyekezet alapján újra bizakodó vagyok. Csak jobban mehet, ha mindig ilyen igyekezet, akarás fűti majd utódainkat. Jó lenne, ha nem felejtenék el, hogy lehet egyszer-egyszer gyengén játszani, de a lélektelenség, a félgőzzel való foci az megbocsáthatatlan.

— Kivel gyakorolja anyanyelvét, hogy ilyen jól, mindenféle idegenes kiejtés nélkül beszél magyarul?

— Turbéki Pistának ugyan én szereztem állást Cipruson, de sajnos csak néha látjuk egymást, Künstler Józsi bácsi is meghalt, pedig sportüzlete volt a magyarok találkozóhelye. Feleségem sajnos csak néhány szót tud magyarul, így nem marad más hátra, esténként leülök a tükör elé, és magammal beszélgetek .. .

V. D.

27