Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-10-15 / 21. szám
leltel. Aki meg tudja fizetni Cardin modelljeit, ezután megteheti. Külföldi is, magyar is. Aki meg árai miatt. Egy jobb táskát „már” nem (mi vagyunk többen), cz- 4—5 ezer forintért, egy ruhácskát után is onnan öltözik, ahonnan ed- 6—8 ezerért meg lehet kapni. Egy dig. férfiing elérheti az ezer forintot De — talán — nem ugyanúgy, is; egy igazán „nagymenő” ruha- Biztosan nagy kihívást jelent majd költemény pedig — le sem merem a ruházati tömegipar tervezőinek írni, mert félek, elpirul a papír — is egy divat-ügyekben nagyhata- 15—16 ezer forintba kerül. lomnak számító cég állandó jelen-Egyre erősebb bennem a sejtés, léte. S talán az árakban is érezhehogy a magyar háiasszonyok ez- tő lesz a hatása: „Ha egy Cardinután sem Cardin mester kreációi- ing ezer forint, ezért a körúti bóvban járnak majd le a Bosnyák téri bért nem adok batszázat!” — gonpiacra. dolhatja ezután a vásárló. Es meg-De álljunk csak meg! tanulja kritikával szemléim a bé-Szerény ismereteim szerint még esi áruházak turkálóiban talált, ár- Párizsban sem Cardin-ruhák virí- engedményes kacatot is — bárha tanak a Moutmartre-i piacokon. lett légyen az „nyugati holmi” is. Ott mégis természetes az, hogy a Egyszóval, örülök Cardin úr — tömött bukszájú vásárlóknak nagy- és védjegye — magyarországi benevű és méregdrága szalonok ki- mutatkozásának. Attól tartok nálják portékájukat, a hétköznapi ugyan, hogy nem vásárlóként. De mennyiségű pénzzel rendelkezők kezdeti kérdésemre („Kell-e ez viszont kisebb boltokból vagy nekünk?”), mégis csak az a válaáruházakból öltöznek. Ha Párizs- szom, hogy bár végül is meg letban ez természetes, miért ne lehet- tünk volna nélküle, de nem baj, ne az Budapesten is? ha van. Sosem lehet tudni... Nem hiszem azt, hogy a Corvin Utóirat: áruház vezetői fenyegető konkur- Most, amikor ezt a cikket géperendát látnának Cardin úr színre- lem, csörög a telefon és egy ismelépésében. Az sem valószínű, hogy rősöm meséli lihegve, hogy rend%££****“* a PC márkajelzésű darabok magyar gyártmányok. Egy sor ruhagyár és szövetkezet kapott megrendelést arra, hogy a Cardinszéria honi viszonyainkra adaptált termékeit gyártsa. No, persze, kis szériában. A két alapító-vállalkozó cég a Hungarotex külkereskedelmi- és a Módi divatáru-kereskedelmi vállalat. A bemutató két „tour”-ja között bekukkanthatunk a katalógusba, vagy megleshetjük Cardin mestert, amint szigorú arccal figyeli saját — magyar — termékeit. Nem teljesen ismeretlen dolog az efféle üzleti konstrukdó a könnyűiparban. Akármennyire is meglepő, a ruházati ipar Nyugat- Európában lemaradó iparágnak számít. Árai magasabbak a világpiacinál, megnövekedett tőkeigényét nem tudja kielégíteni, lassan földi termelés és a védjegyhasználat átadásának összekapcsolásában találták meg. Magyarán: a párizsi Cardin cég adja a stílust, a tervek egységét és a megvalósítás utasításait. Valamint: a nevet. A márka felhasználói pedig — tudásuk szerint — munkaerejükkel, gépeikkel, üzleteikkel indulnak harcba a név által remélt üzleti sikerekért. Ily módon a nem túl nagy Cardin cég termékeit 537 üzem 160 ezer dolgozója gyártja és értékesíti a világon. Most már a magyarok is közéjük tartoznak. Márkajelük — a Pierre Cardin Hongrie — nem csupán a budapesti bolt védjegye. A Hungarotex megkapta a magyar Cardin-termékek exportjogát is olyan országokba, ahol nem sérti a helyi Cardintermelők érdekeit. Ily módon valami megtérülhet idővel a borsos védjegyhasználati díjból is. Lebegnek a selymek, mosolyogszűkül a termelése. Ez alól még a nagy francia divatházak sem kivételek. Természetesen ők is kenak a lányok — ám én ünneprontó módon azon tűnődöm: kell ez nekünk? ezután kisebb lesz a Skála forgalma Cardin ezerforintos ingei miatt. őröknek kell a Cardin-bolt előtt sorba állítani a bejutni szándékozókat. resték a megoldást, már sok évvel Hiszen városszerte beszédtéma Ügy érzem inkább, hogy a lehe- Hát ki érti a nőket? ezelőtt, s ezt a megoldást a kül- lett a Cardin-bolt — elsősorban az tőségek tárháza bővült ezzel az üz- SÖS PÉTER JÁNOS
