Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-01 / 20. szám

A csöndes Duna-parti városban, Baján él Bérei László fényképész. Nevét az 1943- ban Balatonszárszón megrendezett konferencián és a népi írókról készített képei tették ismertté. Sem a műtermében, sem lakásában nem utal semmi arra, hogy lakója részese és krónikása volt a történészek által ma is vitatott szárszói konferenciának.

Ez év augusztusában volt negyven éve annak, hogy a Soii Deo Gloria balatonszárszói üdülőtelepén, munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok gyűltek össze: tanácskozni az ország jövőjéről. Talán utalnunk kell arra, hogy 1943 történelmi fordulópont: Sztálingrád után sikerrel bontakozott ki a szovjet ellen-offenzíva, a szövetséges csapatok partraszálltak Szicíliában, két hét múlva megdőlt Mussolini fasiszta diktatúrája, a fasiszta Németország hadserege visszavonulóban volt. Magyarország a Kállay Miklós-féle hintapolitika korszakát élte. Az ismert népi írók és haladó gondolkodású munkások, parasztok vitatták me^, hogyan is épüljön fel a háború utáni magyar társadalom.

— A konferencia hatszáz résztvevője közt ott volt Bérei László is. Hogyan került Szárszóra?

— Amíg másokat különféle szervezetek delegáltak, vagy éppenséggel mint a népi írók javarészét személyesen meghívták, addig engem a konferencia szervezője, a Magyar Élet Könyvkiadó vezetője, Püski Sándor kért meg, készítsek felvételeket az eseményről. Ismeretségünk meszszebbre nyúlik, majdnem tíz esztendeje dolgoztunk már együtt. Ösztönzésére kezdtem el fényképezni a népi írókat, mivel műveik többségét az ő kiadója jelentette meg. Műteremként Püski Ráday utcai lakása szolgált, aztán fotóeljárással rákopíroztuk a képekre az írók aláírását, amelyeknek a könyvekkel együtt nagy keletje volt. Azért hívtak meg Szárszóra, mert ismertem a résztvevők javarészét és mert érződött: ez a tanácskozás politikailag fontosabb lesz mint az előzőek voltak.

— Emlékszik még, hogy milyen volt a konferencia hangulata?

— A résztvevők hangulata bizakodó volt. Hittünk abban, hogy széles néprétegeket átfogó, új politikai rendszernek kell kiépülnie. Voltak viták, összecsaptak az eltérő nézetek, de a többség a szocialista kibontakozás mellett voksolt. A legkülönbözőbb foglalkozású és világnézetű emberek voltak jelen: mérnökök, írók, újságírók, tanárok, lelkészek, volt köztük állatorvos, ifjúmunkás, parasztpolitikus. A hatszáz résztvevő közt ott volt például Szent-Györgyi Albert, László Gyula régészprofesszor, Bállá Péter és a fiatal Kálmán Lajos. Az esti tábortüzek körül Kodály és Bartók szellemében agitáltak a magyar népzene melett. Éjszakába nyúló vitákkal, ám egymás véleményének tiszteletben tartásával ott mégiscsak mindenki egyet akart: békét és új, demokratikus Magyarországot. Nemcsak író-találkozó volt a negyven év előtti szárszói konferencia, hanem sokkal inkább antifasiszta népfront-találkozó — ahogyan Veres Péter nevezte —, amelynek szellemi hullámai a határokon is túlértek. Bizonyíték erre a romániai Balogh Edgár buzdító szellemű levele, amelyet akadályoztatása miatt írt a konferencia résztvevőinek. Nagy hatású, okos okfejtéseket hallgattunk. Különösen Erdei Ferenc, Veres Péter felszólalása és bölcs, előrelátó érvelése hatott a hallgatóságra; Németh László előadása a konferencián nagy vitákat kavart és máig vitákat kelt. (Németh László abban az időben súlyos vérhastól szenvedett, beszéde politikai végrendelet volt. Nagy István

1. A konferencia résztvevői

2. Bérei László

3. Erdei Ferenc

4. Darvas József

5. Németh László beszél a szárszói konferencián

6. Szabó Pál, Nagy Ferenc, Kovács Béla

7. „Egy csónakban” Szabédi László, Majláth Jolán, Püski Sándor, Jócsik Lajos, Nagy István, Palotás Mihály,Erdei Ferenc, Somogyi Imre, Molnár-Megyeri István

8. Veres Péter beszél FOTÓ: BÉRCI LÁSZLÓ

szavaival szólva, körüllengte bizonyos „halálhangulat”, amely a Szárszón róla készült képen is jól tükröződik.)

— Hogyan sikerült megőrizni a háború viszontagságai közepette ezeket a dokumentum értékű felvételeket?

— Sokat köszönhetek feleségemnek, Piroskának, aki nemcsak életem társa, de pótolhatatlan társam a szakmában is. Jó néhány évvel ezelőtt, az időközben elhunyt Kardos László, a Győrffy Kollégium volt igazgatója egy munkatársát küldte hozzám Bajára, népi kollégiumokkal kapcsolatos fényképekért. Az nekem nincs,

2 3 4

20