Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
LATTA MAR? EMLÉKÉRME Vármaradvány a középkorból a Mátra lábánál A verpeléti kovácsmühely Heves megyében, Gyöngyös és Eger között apró községek húzódnak meg a Mátra aljában, közülük is Kisnána neve kerülhetett bele leginkább a történelemkönyvekbe — vára urairól és az itt folyt harcokról nevezetes. Mindössze a négyszögletes öregtorony és a templom tornya maradt meg a várból. Látványnak ez sem kevés, ám a múltról többet is megtudunk, ha a kétemeletes toronyba bemegyünk. Gazdag kiállítást láthatunk ott a várról és történetéről. A XIV.—XV. században emelték az Aba Sámuel nemzetségéből való Kompolthyak, akik — például Zsigmond király uralkodása idején — a legtekintélyesebb főurak közé számítottak. A XVI. század közepén a törökök kezére jutott a vár. Akkori birtokosát, Móré Lászlót, akit hírhedett rablólovagnak is tartottak, Konstantinápolyba hurcolták, s a Héttoronyban tartották fogva. A kiállítás tárlóiban őrzik e korok fegyvereit, használati eszközeit s az ásatások során előkerült temetői leleteket: XI. századi pénzeket, dísztárgyakat. Mintegy kiegészítésként a vár alatt, a Béke utcában másik kiállítás, népi műemlékház várja a vendégeket. Ez a tájház, parasztház már a szlovák nemzetiség sorsát idézi. A törökdúlás után ugyanis lélek nélkül maradt Kisnána. Népesebb lakosságra csak a XVIII. század elején tesz szert, amikor szlovák jobbágyok kapnak itt telkeket. A tájház jól példázza a nánai épületek belső tagolásának változásait. Az Egerben járóknak a várostól délnyugatra fekvő Verpelétre is érdemes ellátogatniuk. A debröi borvidékhez tartozik a község, híres hát nedűjéről, s arról is, hogy jóféle dohány terem mezején, amit a helyi szárítóban meg is dolgoznak. Van malma, erdőgazdasága is. Történelméből egy római katolikus templom maradt fenn. A XIII. században keletkezhetett, de a román stílusú eredeti állapot már alig kivehető, gótikus részletek inkább látszanak rajta, de legfőképpen a barokk átépítés figyelhető meg tömegén. Ezen kívül még három szép nemesi kúria kínálkozik látnivalóul. A Tárná völgyi településen azonban legjobban a Kossuth utcai kovácsház fehér fala, nádteteje kapja meg az idegent. Apróság, mégis milyen vonzó a patkós cégér! Ipari műemlék ez a ház, amely mai külalakját még a XVIII. században nyerte el. Ekkor került a fedelére a pendelykémény is. Az itt élők még tudni vélik, amolyan helyi legendaként, hogy Mátyás király idejében is patkoltak már e helyen a kovácsok. A ma is látható műhelyben azonban már csak azok a ^szerszámok, eszközök lelhetők meg, amelyekkel a múlt század végén foglalatoskodott a kovácsmester. SOÓS KÁLMÁN Régi szövőszék A nánai tájház tisztaszobája FOTO: BOROS JENŐ 1541-ben, Buda eleste után Magyarország három részre szakadt, s ezzel megnyílt az út a török terjeszkedés előtt nyugatra (Bécs) és északra (Csehország) felé. A végvári védelmi vonal legerősebb bástyái: Eger és Szigetvár. Mindkettő védelme legendás fegyverténye ennek a küzdelemnek. Zrínyi Miklós 1540 táján emelkedik fel az országos méltóságok közé: 1544-ben nevezi ki I. Ferdinánd horvat bánná. A nagy hatalmú oligarcha — aki birtokfoglalásokkal, jogi praktikákkal növeli vagyonát — jórészt saját jövedelmeiből tartja fenn azt a zsoldossereget, amely az ország déli végeinek védelmét biztosítja. Feltehetőleg a kincstárral való összeütközései bírják rá, hogy a báni méltóságról lemondjon, s a királyi kincstartó címmel átmenetileg kivonja magát a törökellenes harcokból. 1561-ben lesz szigetvári kapitánnyá, s 1566-ban hajtja végre maroknyi csapatával azt a hőstettet, ami a magyar köztudatban a heroikus hazaszeretet példája, irodalmi és képzőművészeti alkotások ihlető je. A Zrínyi halálának 400. évfordulójára 1966-ban kiadott sorozat öt értékből (25 és 50 forintos ezüst, 100, 500 és 1000 forintos arany érmék) áll: tartalmi szempontból beilleszkedik a nagy történelmi személyiségek tiszteletére kiadott jubileumi érmék sorába, formai szempontból: minden érték azonos éremképpel készült, csak érték jelzése más. A Zrínyi-emlékérmék előlapján MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című festményének részlete, a Zrínyi-címerből és három tölgyfa — illetve három babérlevélből alkotott kompozíció látható, alatta a verési évszámmal és az érték jelzéssel. A tervező: Varga Lóránt. A hátlapon Zrínyi jobbra néző portréját, az értékjelzést helyezte el a művész, Iván István, ZRÍNYI MIKLÓS 1508—1566 köriratban. 22 LIENERNÉ KRASZNAI KRISZTINA
