Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
IMlffig SZÁRAZ GYÖRGY KÖNYVÉRŐL AZ MTA RENDEZVÉNYNAPTÁRA II. Európai Szénhidrátkémiai Konferencia (Magyar Tudományos Akadémia augusztus 9—12); Biológiailag aktív természetes anyagok kémiájának és biotechnológiájának II. Nemzetközi Konferenciája (MTA Budapest, augusztus 15—19); A nők szerepe a természettudomány, a technika és az orvoslás történetében a 19. és 20. században (Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Veszprém, augusztus 15— 18); A Nemzetközi Állampénzügyi Társaság 1983. évi kongresszusa (Nemzetközi Állampénzügyi Társaság (IIFP), Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, augusztus 22— 26); A magyar nyelvészek IV. nemzetközi konferenciája (Magyar Nyelvtudományi Társaság, MTA Nyelvtudományi Intézet, Szombathely, augusztus 23—26); Magyaramerikai kollokvium „A szociális észlelés és a társadalmi interakció megértése az irodalomban” témában (MTA Pszichológiai Intézel, Budapest, szeptember 12—15); „Nukleinsavak és fehérjék biofizikája" szimpozion (Szegedi Biológiai Kutató Központ, Szeged, szeptember 27—október 1.); „Korszakok és fordulópontok a népi táplálkozás történetében” című nemzetközi munkakonferencia (MTA Néprajzi Kutatócsoport, Mátrafüred, október 16—21); Az értelmiség változó szerepe a 80-as évek új realitásainak ismeretében (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ, Visegrád, október); Nemzetközi Erdőnevelési Konferencia (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Bizottsága, Budapest. október); Babits Mihály emlékülés (MTA I. Oszt. Irodalomtud. Bizottság, Budapest, november 28— december 1.) WEINSTOCK LAJOS 80 ÉVES Weinstock Lajos, az amerikai munkásmozgalom egyik vezetője a közelmúltban töltötte be nyolcvanadik életévét. Amerikába hatvan évvel ezelőtt érkezett meg a sátoraljaújhelyi fiatalember. Festőként talált munkát, dolgozott az amerikai magyarok lapjánál, a Bebrits Lajos szerkesztette Új Erőnél, és a húszas évek végétől a szakszervezeteknél tevékenykedett. Fennmaradt a röpcédula, amelyen általános társadalombiztosítást, munkanélküli-segélyt követelnek a szakszervezeti aktivisták. Ö fogalmazta a röplapot. A harmincas évek második felében Weinstock országosan ismert szakszervezeti vezető, a szobafestők New-York-i szakszervezetének főtitkára. A második világháború után a „sárga” szakszervezetek vezetőinek tiltakozása ellenére jelen van a Szakszervezeti Világszövetség megalakításánál Párizsban — ezután kezdődik meghurcoltatása, ami börtönévekkel tetőzött. A börtönévek nem múltak el nyomtalanul felette; 1963-ban, súlyos szívroham után, nyugdíjba ment. A nyugdíj azonban nem nyugdíjasság: részt vesz a kommunista párt országos bizottságának munkájában; Los Angelesben, az öregek jogaiért küzdő klubot vezeti. * New Yorkban ünnepségen köszöntötték Weinstock Lajost. A Magyarok Világszövetsége ajándékát dr. Petrán János washingtoni magyar nagykövet adta át. Az ünnepségen részt vett Rácz Pál magyar ENSZ- nagykövet és Kocziha Miklós főkonzul. 1982. évi 22. számunkban részleteket közöltünk Száraz Györgynek, a Valóság-ban megjelent „Egy különös könyvről” című tanulmányából, amely Ion Lancranjan Romániában kiadott pamfletjével szállt vitába. Az Elet és Irodalom 19. száma Sükösd Mihály írását közölte, amelyben a szerző a nemrégiben könyv alakban is megjelent Száraz György-tanulmányhoz fűz reflexiókat. Mivel ezt olvasóink közül is többen megtették, ezúttal — részben az összevetés lehetőségét megadva, részben válaszképpen — Sükösd Mihály írásából közlünk részleteket. * „Lancranjan pamfletjére Száraz György röpirattal válaszolt. Ez is jól ismert irodalmi műfaj, fénykora a XVIII. század, a német és a francia felvilágosodás aranyideje. Ha a pamflet a vád, a megvádolás szövegkönyve, akkor a röpirat az értelmezésé, a megmagyarázásé. Ha a pamflet közölnivalóját egyetlen vezérszempontból igyekszik láttatni, akkor a röpirat célja, hogy igazságát minél több látószögből, tehát minél tárgyilagosabban. előítéletektől mentesen hirdesse meg. Az első világháború végeredménye alapján a trianoni békeszerződés döntéseként Erdély megszűnt Magyarország része lenni, Erdély Románia része lett. A második világháború vége felé Románia, a náci Németország egyik szövetségese 1944. augusztus 23-án szakított szövetségesével, kiugrott a háborúból. Magyarországnak, a náci Németország másik szövetségesének 1944. október 15-én nem sikerült a szakítás, a kiugrás. Ennek következtében a párizsi békeszerződés, 1946-ban érvényben hagyta a trianoni békeszerződést. Ezek közismert tények. Tény az is, hogy Lenin »imperialista diktátumnak« nevezte a trianoni békeszerződést. További tény, hogy a trianoni, majd a párizsi békeszerződés iszonyú megrázkódtatást okozott a területében és népességében megcsonkult Magyarországon. Ennek a megrázkódtatásnak a hatása máig érezhető. Mégis: a trianoni és a párizsi békeszerződés valamilyen revíziójára, újkeletű határvitára, ma, a nyolcvanas években csakis kóros elmék és sanda magánpolitikuspk gondolhatnak. Ezek is tények, kár, hogy pamfletjében Lancranjan megfeledkezni látszik róluk. Lancranjan szövegének leginkább meghökkentő részlete alighanem az a mondata, »... De ha egyszer azt kérik tőlünk a lehető legdemokratikusabb módon (mármint a romániai magyarok, a romániai magyar kisebbség — S. M.), hogy vegyük hátunkra a folyóinkat, és költözzünk el ebből az országból, akkor mit tegyünk mi, románok? — ezt a kérést is teljesítjük, vagy mit csináljunk?« Akárhányszor és akárhogy olvassuk, ez a körmönfontan álnaiv kérdőmondat azt tételezi fel, hogy a Romániában Erdélyben élő magyar nemzetiség — valamint a bizonytalan »sokak« és »valakik« Magyarországon — elégedetlenek a jelenlegi országhatárokkal, elégedetlenek magyarok és románok jelenlegi elhelyezkedésével Erdélyben. Ezt sugallja fenti, közvetlen mondatával Lancranjan, amiként ezt sugallja könyvének egész — fellengzős, patetikus. rapszodikus, de mégicsak gondolati láncba fogható — szemlé. létével. Ebből a sugalmazásból viszont kemény következtetés adódik. Ha a magyar kisebbség Romániában elégedetlen a helyzetével, s ha ezt az érzületét az anyaországból is támogatják: akkor a logikus válasz román részről csakis a gyors és sikeres asszimiláció lehet. A kőkemény végkövetkeztetést Lancranjan természetesen nem mondta ki. De sejtelmesen szerteindázó, mégis célirányos gondolatmenete ezt a — minden adott történelmi ténnyel, az adott történelmi helyzettel ellenkező — ördögi végpontot sugallja. Ezért veszélyes ez a közepes írói munka, ezért nem lehet válasz nélkül hagyni. Ez a polémia nem maradt irodalmi, társadalomtudományi ügy: össztársadalmi eseménynek bizonyult. A feltámasztott kísértetek megelőzésének szándéka okából.” JOSEF VON FERENCZY ADOMÁNYA Az elképzelések szerint az első magyar „SOS-gyermekfalut” Battonyán építik majd fel. Azért esett a választás erre a nagyközségre, mert itt a múltban is a legnagyobb egyetlosef von Ferenczy FOTO: NAGY GYÖRGYNÍ értésben éltek együtt a különféle nemzetiségek, így a nagyközség a testvériség szellemét képviseli. Dr. Hermann Gmeiner professzor, alapító elnök elmondása szerint a gyermekfalu-lánc Földünk 72 országára terjed ki, több mint 200 létesítménnyel. Ezekben a falvakban 6—8 gyermek él együtt testvérként egy faházban, egy „anya” — a gyermekek gondozását végző pedagógus — vezetésével. A gyermekek így tulajdonképpen mintegy családi közösségben nőnek fel. A pénzügyi alapot ezekre a falvakra magánadományokból teremtik elő. Josef von Ferenczy, az NSZK-ban élő kiadó, ötszázezer forinttal járult hozzá a gyermekfalu létesítéséhez. Ezt azon a fogadáson és sajtótájékoztatón jelentették be, amelyen jelen volt Púja Frigyes külügy-, és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A felépítendő gyermekfalu az „SOS-Kinderdorí International” része lesz. Az SOS-Kinderdorf szervezet egymillió dollár vissza nem térítendő alapító összeget bocsát az építők rendelkezésére. Újabb érdekesen egyéni külsejű művelődési házat nyitottak meg hazánkban, ezúttal Sárospatakon. Az épületet Makovetz Imre Ybl-dijas építész tervezte FOTÓ: KÜRTI ÁKOS — MTI 4
