Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-02 / 6-7. szám

A TRENTONI ÉS A ROEBLINGI „MAGYAR AMERIKA"

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

Az egyesült államokbeli Lakewoodban élő WKOCZAK ZOLTÁNNE szívességéből igen érdekes, sok tekintetben forrásértékű kiadvány jutott el szerkesztőségünkbe; a Függetlenség című, trentoni (New Yersey) illetőségű folyóirat tizenöt éves, jubileumi albuma. Az 1928-ban megjelent album a két, Philadelphiától északra fekvő település magyarságának történetét írja le.

A szerző, Orosz J. Antal pár hónappal Trentonba érkezése után, 1920 júniusában vásárolta meg a lapot Zámbory Sándortól, miután tulajdonos-elődjét megválasztották a Verhovayak Lapja főszerkesztőjévé. Orosz J. Antal a Szabolcs megyei Oros községből került ki az I. világháború frontjára. Itt hadifogságba esett, majd Vlagyivosztokból, angol segítséggel szökött a kanadai Vencouverbe. Amikor 1920. január 2- án Trentonba érkezett, szülei már itt éltek. A philadelphiai egyetemen elektromérnöki oklevelet szerzett, s a Public Service főtelepén nyert alkalmazást.

Ezekre az életrajzi adatokra az album utolsó fejezetében bukkantunk rá, amelyből a húszas évek számos trentoni magyar polgárát ismerhetjük meg.

Trentonban és környékén nagyobb magyar közösség élhetett, amely a húszas években már szép múltra tekinthetett vissza.

Az első magyar telepes Shemetkey János és neje volt. 1876-ban költöztek a városba, ahol kocsmát nyitottak. őket követték Drótár János és Laky András. A magyarok kezdetben Chamersburg városrészben laktak. 1888 karácsonyán közösen szerveztek bált a Trentonban élő magyarok és szlovákok, majd 1889. január 18-án megalakult az Első Magyar Egylet.

A kilencvenes évekről, s az azt követő évtizedekről így ír Orosz J. Antal: a nagy tömegű bevándorlás éveiben a hazulról hozott szokások nem változtak. Az ekkor Trentonba érkezők vissza akartak térni. Később, a háború alatt nem lehetett, utána meg nem volt érdemes hazamenni. Ez hatással volt a közéletre is. Kezdtek úgy berendezkedni, mint akik végképp itt maradnak.

Milyen is volt a trentoni magyar közélet?

Egy mondatban: rendkívül sokszínű és igen élénk. A kiadvány mintegy negyven (!) trentoni és hat roeblingi magyar egyesületet említ, (helyi székhelyűeket és fiókokat) hosszabb-rövidebb terjedelmet szentelve mindegyik történetének. Csupán néhány név a sok közül: Trentoni Első Magyar Társalgó és Betegsegélyző Egylet; Kossuth Ferencz Egylet, Trentoni Magyar Dalárda, Szent Miklós Görög Katolikus Magyar Egyház, Trentoni Magyar Otthon Részvénytársaság, Független Magyar Amerikai Polgárok Köre, Trentoni I. Magyar Ref. Templomi Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, Szent Erzsébet Magyar Épiszkopális Egyesület, Amerikai Magyar Republikánus Kör, Rákóczi Magyar Betegsegélyző Egylet Roeblingi Osztálya.

Orosz J. Antal az összes egyesületről közli a fontosabb adatokat, az elöljárók nevét, az alakulás, feloszlás, néhány esetben a csatlakozás-fúzió évét, s ami ugyancsak érdekes, idéz az egyesületi szabályzatokból is. Olvasgatva a paragrafusokat, a vezetőség által hozott „rendeleteket” a mai olvasóknak különösnek tűnhet helyenkénti szigoruk: a gyűléseken megtiltják a dohányzást, egy dollár bírsággal büntetik egy kiránduláson meg nem jelenőket, a Kossuth Ferencz Egylet 50 cent bírsággal sújtja azon tagjait, akik távolmaradnak egy másik egyesülettel közösen rendezett bálról. Egyes gyűléseken jelszó is dívott. Az egyesületi magyarság segítette a munkanélküli honfitársakat, 1918-ban pedig pénzt gyűjtöttek a letartóztatott magyar radikális munkásvezérek kiszabadítására.

Befejezésül idézzünk néhány a mai olvasóknak is tanulsággal szolgáló sort, a Függetlenség jubileumi albumának előszavából, melyben a második nemzedék figyelmébe ajánlja művét a szerző:

„Ne engedjük gyermekeinket elcsapódni a fajtánkbeliektől. Tartsuk őket egy táborban — az ő itteni szokásaik szerint. Legyenek ők örökösei a mi felfogásunknak — amerikai mezbe öltöztetve, legyenek ők hirdetői a mi magyar érzelmeinknek — angol nyelven, legyenek ők az itteni magyar élet folytatói — nekik tetsző módon.”

(balázs)

„Egy barátság fejlődésíve — Bálint György és Buday György kapcsolatáról”. Ez a cím és alcím — Lengyel András publikációjának élén — a Népszabadságban olvasható. Alatta az Ukrajnában munkaszolgálatosként elpusztult Bálint György és az Angliában élő Buday György dokumentumként közreadott egykori levelezése; továbbá a kommentár-ciklus — a két világháború közötti magyar progresszió, művelődéstörténet mindeddig ismeretlen, fontos és tanulságos fejezetét tárja fel. Azt, hogy a magyar társadalom demokratizálásának programjában a magát marxistának valló Bálint György és a szegedi Bethlen Gábor Körből, a református egyetemi hallgatók szervezetéből indult Buday György között hogyan szövődött előbb együttműködés, majd barátság. Az iratanyagot Buday György jelenleg is Szegeden élő testvére, dr. Buday Margit ny. főorvos őrizte meg az utókornak.

Az Élet és Tudományban John Mikes amerikai kapitány nevére figyeltünk fel. John Mikes két társával — 1867 nyarán ötvenegy nap alatt — elsőként szelte át gumitutajon az Atlanti-óceánt Amerika és Anglia partjai között. A kalandos vállalkozást ismertető színes írást a szerkesztő megjegyzése zárja. „Jeles világutazónk, Balázs Dénes geográfus már feltette a kérdést: kicsoda John Mikes? Felhívására azonban csak egy válasz érkezett. Ennek írója arra gondol, hogy Mikes János netán egyik 48-as emigránsunk, képviselő, Kolozsvár és környéke nemzetőrségének parancsnoka volt. Arra vonatkozóan azonban már nem kerültek elő adatok, hogy ez azonos-e az óceánt átszelő gumitutaj parancsnokával.” (A Magyar Hírek is várja olvasói közléseit — A szerk.)

*

Az Üj Tükör nemrégiben képriportban mutatta be olvasóinak a detroiti Henry Ford Múzeumot, utóbb pedig egy szegedi olvasója levelének adott nyilvánosságot, aki arról ír, hogy érdemes lett volna Galamb József ről is megemlékezni, s ismerteti a magyar autókonstruktőr amerikai pályafutását. Az olvasói levél befejezése: „Galamb József születésének centenáriumán szülővárosában, Makón emléktáblát avattak az egykori Ford—Galamb lerakat épületének falán (Makó. Deák Ferenc u. 61.). Az emléktáblán a következő szöveg olvasható: Galamb József (1881—1955) az automobilizmus nemzetközi hírű alkotója, a műszaki haladás kiváló művelője emlékére.”

Egy interjú címe a Heti Világgazdaságban: „Tel Aviv-i telefon”. A cím alatt olvasható párbeszédben Mose Zanbar, az izraeli nemzeti bank nyugalmazott elnöke válaszol Hirschler Richárd kérdéseire. Mose Zanbar jelenleg Izrael harmadik legnagyobb kereskedelmi bankjának elnöke, 1926-ban született Kecskeméten, s jól beszél magyarul.

K. Gy.

HUBER nevű édesapját keresi Radu Joan Budapestről. A keresett Romániából települt át az USA-ba, a kerestető és édesanyja 1980-ban került Magyarorszá§r3

SZABÓ JÁNOS-t (szül.: Kecskemét, 1933. XI. 8. an.: Bocsa Róza) aki 1956-ban hagyta el az országot, keresi húga, Mária. A keresett utolsó ismert lakhelye: 1918. Jongquil Tér. Chicago, 111. 60626 volt. 1968 —70-ben adott magáról utoljára életjelt.

HALÁSZ BARTÓK Judith-ot (kb. 51 éves, lakhelye Kanada) és HALÁSZ BARTÓK János USA-beli lakost keresi rokona Lóránt Lilly San Franciscoból.

HORVÁTH Georg Stephen (született Budapesten, 1936. VIII. 22-én, anyja neve: Gombos Julianna) 1956 óta él külföldön. Utolsó ismert lakcíme: Hatee St. Francis, 124 West 47th Street, New York (USA). Keresi nővére, Tamási Józsefné, akinek 1972-ben írt utoljára.

HALÁSZ Ernő (Budapesten született 1924. március 15-én, anyja neve: Briczki Erzsébet) műszerész 1856 novemberétől él külföldön. Életjelt soha nem adott magáról. Keresi felesége, fia és unokája Budapestről.

STERN Laci-t (bőrszakmában dolgozott) és ILUS-t, ákik Budapesten a Majakovszkij (Király) u. 100. sz. alatt laktak keresi Bárok István Imre Izraelből. A keresettek jelenleg a SEBES vezetéknevet viselik.

KARDOS IMRÉ-t keresi régi ismerőse, Szabó György az NSZK-ból. 1961-ben Münchenben találkoztak utoljára, feltételezett jelenlegi tartózkodási helye: Buenos Aires, Argentina. A keresett életkora 70—71 év.

GÄRDI ISTVÁN, aki jelenleg Kanadában él, keresi azt az orvos-házaspárt vagy törvényes örököseit, akik 1944-ben Abczagyvaszántón (Hatvanhoz közel) Nagy Ede kőművesmesternél laktak. A ház ikerház volt, melyben szénbányászati tröszt tulajdonában levő szolgálati lakások voltak. A keresettek abban az időben üldözöttek voltak.

LÓRÁNT JÁNOS keresi volt marosvásárhelyi barátait a 30—40-es évekből: SCHOPPEL JÁNOS-t, HARASZTI VILMOS-t, NEMES LÁSZLÓ-t és PAP-nővéreket. A kerestető a nevezettekről a háború óta nem tud semmit.

HEGYI PÉTER-t (született Miskolcon, 1945. VIII. 14-én, anyja neve: Bokros Mária), aki 1977. február 23-án távozott Magyarországról keresi édesanyja Miskolcról. Nevezett állítólag Angliában, Londonban él.

HORVÁTHNÉ, született MOSOLYGÓ Katalin-t, aki 1937-ben született Hajdúdorogon, keresi barátnője Petrus Piroska. A keresett 1956-ban hagyta el az országot, feltehetően Kanadában él.

MATUZ GÁBOR (Bajóton született 1933. szeptember 18-án, anyja neve: Füle Margit) 1956 óta él külföldön. A kerestetővei szoros kapcsolatot tartott, kéthetente jelentkezett, esküvőre várták haza, amikor ez év közepén kapcsolatuk hirtelen megszakadt. Utolsó ismert címe: 113 Jackson Avenue Sayreville, N. J. 08859, USA. Keresi testvére Kelemen Bajótról.

BÍRÓ GÁSPAR-t,

VARGA SÁNDOR-t és

MARKOVIC VERÁ-t — akik 1954—56 között Triesztből vándoroltak Ausztráliába — keresi régi barátjuk Nagypál László Norvégiából (Gulskogen).

HALAS IDÁ-t (született Telkibányán 1904-ben. anyja neve: Wéber Zseni), aki 1934-ben vándorolt ki az USA-ba keresi húga, Kulcsár Lászlóné Miskolcról. Nevezett 1980-ban írt utoljára.

ÉVA van BERGEN PÁSKULY sz. Márta Éva (1939. I. 17. Győrtelek), aki 1980—81-ben a hollandiai Prinsenbeek-ben lakott keresi SEGERS Vera Prinsenbeek-ből. Nevezett feltehetőleg jelenleg Kanadában él.

VARGA József, aki 1938-ban született Kántorjánosiban, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Valószínűleg az USA-ban vagy Dél-Amerikában él. Keresi barátja, Radvánszki András az USA-ból.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy ve_ gyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

9