Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-12 / 5. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

együttese. Műsorukat az ünnepségen megjelent magyar nagykövetnek és feleségének ajánlották.

*

Argentínában a novemberi és decemberi mágyar nyelvű rádióadások külön-külön műsorral emlékeztek meg Illyés Gyuláról, Kálmán Imréről és Kodály Zoltánról.

Angliában a Royal Festival Hallban és a Purcell Roomban hangversennyel emlékeztek meg Kodály születésének 100. évfordulójáról. A BBC rádiója egy héten át különböző műsorokkal emlékezett meg a magyar zeneszerző munkásságáról. A Szepsi Csombor Körben és az Angol—Magyar Baráti Társaságban is tartottak megemlékezést.

*

Kántor Pál és felesége 50. házassági évfordulójukat ünnepelték South Norwalk, Connecticutban. 1032. november 8-án kötöttek házasságot Zemplénagárdon. Gratulálunk!

*

A Simon Bolivar születésének bicentenáriuma alkalmából Caracasban megrendezett nemzetközi gyermekkórus-fesztivál magyar részvevői — a nyíregyházi 4. sz. általános iskola énekkara — magyar népdalokból összeállított műsorukkal nagy sikerrel szerepeltek a venezuelai magyar evangéliumi keresztyének templomában. A megjelent mintegy kétszáz főnyi magyar közönséget dr. Dómján János lelkész üdvözölte.

Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja decemberi számában olvastuk, hogy az Amerikai Magyar Református Egyház újabb négy esztendőre Ábráhám Dezsőt választotta püspökének.

*

A brazíliai magyarok SZÓVAL című lapja gyermekeknek szóló kiadványt jelentetett meg, amelyben Weöres Sándor egy versét és jó néhány kedves illusztrációt láttunk.

*

A Franciaországban élő Theodor Beregi Bartók és Kodály munkásságáról szóló tanulmányokat jelentetett meg az „Art et Poésie” című folyóiratban.

A Valóság „Magyarország helye Európában” címmel Berend T. Iván tanulmányát közli. Az írás, amely a folyóiratban huszonkét oldalnyi terjedelmet foglal el, a témát egyrészt történeti áttekintésben, másrészt politikai, földrajzi és más megközelítésekben elemzi. Az értekezés a nagyvilágban élt magyarok állásfoglalásait is számba veszi, többek között Jászi Oszkár, Bartók Béla és Szabó Zoltán neve szerepel az írásban. Ugyancsak a Valóságban olvasható Szalai Pál „A Századunk és a Szép Szó szerepe a magyar társadalomtudomány fejlődésében" című tanulmánya. Az írásban a magyar diaszpórát — abc-rendben — a következő nevek képviselik: Hevesi András, Ignotus Pál, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Mannheim Károly és Vámbéry Rusztem.

*

Az Űj Tükör Frank Tibor emlékező írását közli a Hubay—Popper kvartettről, „első, valóban nemzetközi rangú vonósnégyes társaságunkról”. A szerző, aki régi hangversenyek programfüzeteiből egy korszakról is szól, azokra is emlékezik, akik később a nagyvilágban éltek. Néhányan a névsorból: Dohnányi Ernő, Geyer Stefi, Szigeti József, Telmányi Emil, Vecsey Ferenc, Waldbauer Imre, Zathureczky Ede.

*

Az Élet és Irodalom nemrégiben közölte Péter László szegedi filológus—irodalomtörténész írását Illyés Gyula irodalmi munkásságának külföldi elismeréséről. A téma legutóbb ismét helyet kapott az újságban, ezúttal visszhang formájában. A Londonban élő Czigány Lóránt írásában Péter László cikkének egy téves filológiai adatát helyesbíti. Ehhez a szerkesztőség a következő kommentárt fűzi: „Biztosak vagyunk benne, hogy Péter László további, Illyés Gyuláról szóló munkáiba már ezt az új, Czigány Lóránttól kapott adatot is beilleszti.”

*

Az Űj Tükörben Dómján József fametszeteiről, amelyeket a Várszínház galériáiéban tekinthettek meg az érdeklődők, Székely András írt. Rövid idézet a recenzióból: „Dómján Józsefről öt sort találtunk a Művészeti Lexikonban. A lényeg azonban ebben is benne van: a hetvenöt éves művészt fametszetei tették híressé, s 1956 óta külföldön él. Egészítsük ki ezt azzal a két adattal, hogy félezer önálló tárlat van möaötte különböző amerikai múzeumokban, s hogy saját magának is van múzeuma — Sárospatakon. Most tíz, erdélyi magyar balladák témájára készült, különleges technikájú színes fametszetét láthatjuk.”

*

Bokor Péter, a magyar televízió külföldön is ismert szerkesztő-riportere, immár hosszabb idő óta történelmünk közelmúltjának eseményeit kutatja. Pontosabban, a tragikus

1944-es esztendő történéseinek okaira keresi a választ, olyan — itthon vagy külföldön élő — személyek felkutatásával, megszólaltatásával, akik egykor bennfentesek voltak a politikai élet kulisszáinak világában. E témában azonban legfrissebb publikációja az Élet és Irodalomban jelent meg, az 1944 nyarára tervezett csendőrpuccs meghiúsításáról. Ebben, „képzelt beszélgetés” formájában, Koszorús Ferenc egykori vezérkari ezredes „válaszol” kérdéseire» katonai és politikai nézőpontból megvilágítva, hogy a kormányzó parancsára miként sikerült letörnie a háborús bűnösként kivégzett Baky László akcióját, amellyel meg akarta dönteni a Horthy-féle államrendet, hogy helyébe megszervezze a nyilas kormányzatot. A képzelt beszélgetés kuriózuma, hogy Koszorús Ferenc már nem élt, amikor Bokor Péter a nyomára akadt, ezért helyette özvegye válaszolt a hazai kutató felkérésére, ö küldte el levélben — felhasználásra, közlésre — férje több írását, feljegyzését, más dokumentumokkal együtt. Ebből a forrásból készült a „képzelt beszélgetés”.

*

A rádió műsorában a Párizsban élő Pierre Székely adott interjút Pásztor Magdolnának. A beszélgetés központjában az a szobor állott, amelyet a világhírű művész ajándékként készít szülővárosának, Budapestnek. Pierre Székely az interjúban azt is elmondta, hogy alkotásával a béke gondolatát kívánja ábrázolni, kifejezni; a béke szó a szobor talapzatába vésve két nyelven, magyarul és franciául lesz olvasható. Magyarul Kádár János, franciául Francois Mitterrand kézírásával. A televízió „Pierre Székely — Székely Péter művészete” címmel sugárzott műsort.

*

„Hosszú vágta” címmel amerikai— magyar játékfilmet forgatnak a Hortobágyon. A készülő film producere Robert Halmi, aki — még itthon — fotográfusként kezdte pályafutását. Róla, karrierjéről és a filmről a Magyar Hírlap közöl riportot, Szénásy Éva tollából. „Az 1944-ben játszódó történetnek valós alapja van — idézzük Robert Halmi szavait —, hiszen a háború befejezése előtt Hortobágy—Tokaj— Hegyalja vonalán a németek lelőttek egy amerikai gépet, amelynek hét fős legénysége még idejében katapultált. Lehetséges, hogy az egykori pilótákról, ejtőernyősökről, akiket magyarok bújtattak a németek elől, dokumentumfilmet is készítünk.”

*

„A Kodály-centenárium jelentős eseménye volt az a szimpozion, amelyet a nagy magyar zeneszerző pedagógiai munkásságának szenteltek a dél-hollandiai Sittard város zeneiskolájában.” Az idézet az Űj Tükörben megjelent beszámolóból való, melynek szerzője: Dedinszky Erika, Hollandiában élő költő.

K. GY.

A fényképen lát-Y ' vű édesapját —

; aki a negyvenes

i ^/ évek végén Ausztriába ment ki, majd feleségével

ban telepedett le — keresi Karin Niedermesser Kanadából.

NAGYJÁNOSNÉ (előző férje Kis Ferenc, leányneve: TÖTH Erika, Budapesten született, 1933. október 23- án, anyja neve Müller Stefánia) 1978 júniusa óta él külföldön (Köln, NSZK). Keresi édesanyja Budapestről, mert közel négy éve semmit sem tud leányáról.

ENDRÖDI Dezső testnevelőt keresi régi ismerőse, Polgár Juci, az USA-ból. Utoljára Sárvárott találkoztak 1948-ban, akkoriban Csornán lakott. Jelenlegi életkora kb. 60 év.

GÁBOR László (Hódmezővásárhelyen született 1938-ban, anyja neve: Bán Júlia) 1956 novemberében ment külföldre. Kimenetele előtt a dunaújvárosi erőműnél dolgozott. Feltehetően Franciaországban telepedett le. Keresi unokatestvére, Hollósy Anna Mosonmagyaróvárról.

ZÁGON Vilmost és családját (egy leánya van, Zsuzsanna, aki állítólag énekesnő) keresi unokahúguk, Bittner Éva, Esztergomból. Zágon V. Újpesten született 1903 körül, anyja neve Hirsch Rozália. 1956 óta él külföldön, 1974-ben írt utoljára, akkori címe: 1714 D. W. Tovhy Avenue, Chicago, 111, 60626 (USA) volt. Ebben a levelében jelezte, hogy rövidesen elköltözik, s miután a kerestető is lakást változtatott, kapcsolatuk megszakadt.

CSISZÁR Mihály Miklós (Szegeden született, 1933. január 5-én, anyja neve: Takács Johanna) 1956 óta él külfölden. 1969-ben Ausztráliából (Hobart) jelentkezett, jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Keresik szülei Szegedről.

FÖLDES Lászlót, aki 1955. június 17-én született Mélykúton, keresi édesanyja, akinek 1982. május C-án írt utoljára. Nevezett 1976. szeptember 26-án hagyta el az országot, utolsó ismert lakhelye az USA-ban volt.

SZUROK Gyulát (született Csórón, 1923. március 15-én, anyja neve: Berta Erzsébet), aki 1956 végén hagyta el az országot, keresi fia Mórról. A keresett utolsó ismert lakcíme: 122‘4 3St. Petersburg, Fia. 33701 (USA) volt.

VARGA Jánost (szül. Mezőkövesd, 1939. III. 10., anyja Csikmaz Mária), aki 1956-ban hagyta el Magyarországot, s feltehetőleg az USA-ban él, keresik szülei Soroksárról. Nevezett 1965-ben írt utoljára.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE BUDAPEST, H—1905.

7