Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-12-25 / 25-26. szám

BRIDZS LEMEZ KÖNYV A bridzssport Magyarországon a második világháború után átme­netileg visszaesett, de ma már is­mét erős fejlődésnek indult. Kö­rülbelül 1500 aktív játékossal a Budapesti Bridzs Egyesület alkot­ja a hazai bridzsélet bázisát. A BBE tagja az Európai Bridzsligá­­nak (EBL) és a Bridzs Világszö­vetségnek (WBF). Hazánkban mindig is sok is­mert személyiség és művész volt híres bridzs játékos: az 1938-ban Európa-bajnokságot nyert magyar csapat tagja volt például Feren­­czy György zongoraművész. A maiak közül Ottlik Géza író bridzsíróként is nemzetközi szak­­tekintély, Romhányi József író szintén közismert éljátékos. Gabos Gábor Liszt-díjas, érdemes művész pedig — több nemzetközi zongo­raverseny díjnyertese — váloga­tott játékos, tagja volt annak az 1977-es helsingöri Európa-bajnok­­ságon szerepelt magyar csapatnak, amelyik a felszabadulás óta a leg­jobban szerepelt világversenyen. Ma az ő egyik partiját mutat­juk be, amelyet az idei biarritzi ♦ 31098 ♦ K108 ♦ D986 ♦ 75 ♦ AKD ♦ 4 ♦ A?42 + A10964 ♦ 74 3 ♦ DB9762 ♦ _ * KDB8 ♦ 652 * A53 * KB1053 * 32 páros világbajnokságon játszott. Gabos Kelet helyén játszott 6 ká­rót az alábbi kiosztásban: A licit Észak Kelet Dél Nyugat — — — 1 treff passz 1 káró 1 kör 3 pikk* passz 4 treff** passz 4 kör*** passz 6 káró körpassz *: Fragment Bid: káró támo­gatás szingli körrel, jó lappal **: ászkérdés ***: 1 ász A treff király indulást Gabos az ásszal ütötte. Lehívta az adu ászt, majd tudomásul véve a rossz hírt, kör ász, kör lopás, adu im­­passz a tíziessel, és újabb kör lo­pással folytatta a játékot. Most treff következett az asztalról. Dél ütött, de tehetetlen volt: treff visszahívását a felvevő lopta, és az asztali három magas pikk lehívá­sa után az asztalról hívott, így az utolsó két ütést a kézi adu bubi és a király vitte el. Ugyanez tör­tént volna Dél kör visszahívásá­ra is, míg pikk hívás esetén a fel­vevő saját magát rövidítette volna egy treff hazalopásával, hogy a végállás előálljon. Ezzel a játéktechnikai fogással (trum cup) a felvevő az ellenfél látszólag elfoghatatlan aduütését tette ártalmatlanná. A szép játék még a világbajnoki erős mezőny­ben is nagyszerű, 90%-os partit eredményezett. L. P. 1982. Biarritz. Páros-világbajnokság, Gabos Gábor az amerikai Stayman—Mitchell páros ellen. (Balról jobbra az asztal mellett: Mitchell-Gabos—Stayman) Szokolay Sándor a népi hagyományok tovább élte­tésére törekedett, amikor a három királyok ünnepének, a betlehemi játékok hangu­latainak, Krisztus születése évezredes emlékeinek mu­zsikáját csokorba szedte. S tette ezt a jól ismert temp­lomi énekek, családi körben fölcsendülő imák hangjai­nak földolgozásával. A keresztény egyház da­lai, az ünnepi hangulatba öltöztetett szívű kántálók énekei gazdag forrásai az ősi népi dallamvilágnak. Szokolay feldolgozásai meg­tartották az énekek eredeti képét, s a hangszerelés, a kísérőzene terén adtak újat, mindezt nem hivalkodva, egyénieskedve, hanem a ka­rácsonyi esték diszkrét hát­tereként. A magyar hanglemezgyár lemezén az ünnepi énekek mellett Szokolay Karácsonyi kantátái is hallhatóak. Nem ő az első zeneszerző, aki a mitologikus történet- és ze­nevilághoz fordult, s ennek ihletésére saját kompozíció­kat hozott létre. A kiadvány az új zene megismerésének lehetősége mellett elsősorban a kará­csonyi ünnepek békés pil­lanatait hordozza, az össze­gyűlt család, a gyereksereg vagy éppen a magányosok társaivá lehet. A Magyar Hanglemez­­gyártó Vállalat szép hagyo­mányt ápol karácsonyi éne­kek lemezre vételével. A Gregoriánum sorozat vagy a korábbi templomi zenét és énekeket földolgozó és be­mutató lemezek mellett Szokolay lemeze újabb pél­dája ennek a törekvésnek. — s — Nagyanyák, nagyapák, hagyja­tok föl minden reménnyel! Ha a tréfás mondókák és a még tré­­fásabb versek gyűjteménye a ke­zetekbe kerül, jobban mondva a kisunokák kezébe, percnyi nyug­totok sem lesz. Már a címadó köl­temény, az Antanténusz című népköltés is sikert arat, kivált­képp, ha nagy szakértelemmel ol­vassátok a gyereknek: An-tan-té­­nusz, szó-ra-ka-té-nusz, szó-ra-ka ti-ki-ta-ka bi-lin-ba-lan-busz. Ha a huszadik kiszámolósdi és a nagy nevetés után mély lélegzetet vesztek, újabb komoly erőfeszí­tésnek lesztek kitéve. Arról van szó ugyanis, hogy a jól ismert mondókák mellett neves költőink is megajándékozták a kicsinyeket egy-egy örökbecsűvel; Weöres Sándor Mondd gyorsan! című ,,hőskölteményét” azonban nem árt előbb egy kicsit gyakorolni (ti­tokban persze!). Mert nem olyan könnyű gyorsan, hibátlanul mon­dani, hogy „Kutya teszi Bálint, Csibeviszi Benedek, Kocsihasú Pé­ter, Csukaszemű Pál megeszi a szöcskét, fapapucsot, egeret, de ha leves készül, mindnék hasa fáj ...” Csoóri Sándor egy bizo­nyos Csetnekivel hozakodik elő, mondván: „Hosszú nyakú Csetne­­ki, sánta lovát csetleti, csetleti, botlatja, lódöktorhoz vontatja ...” és a többi. Nem árt tudni, hogy benne van a könyvben a Csip­­csip-csóka teljes szövege (mind a hat sor!), ha a felnőtt netán elfe­lejtette volna, most pótolhatja a mulasztottakat. Negyvenöt mon­dóka az egész kötet, még Gereb­­lyés László válogatta nagy gond­dal, és sok szeretettel, aki most egy messze csillagról tekint le, s elégedetten állapítja meg, hogy már az ötödik kiadás is fogy­tán . .. S hogy milyenek a színes raj­zok? Bálint Endre rajzai? Mesések. — h — 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom