Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-09-18 / 19. szám
ÍQUUtökti yiodaü»u tóí-lli SZiSH1 20 KOR. 7BUDAPEST® ÍQÍ2 » é kÖaÖJAo täz ATHENAEUM IRODALMI ES NM3MDAÍ R T 9t 1. Az Üj Idők címlapja 2. Molnár Ferenc 3. Ady Endre 4. Ady verseskötetének címlapja 5. Karinthy Frigyes kötetének címlapja 6. Bartók Béla és Kodály Zoltán 7. Móricz Zsigmond 8. A Csárdáskirálynő sikereinek kezdete REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC lista Magyarországon. Köréje gyülekezett az újító, alkotó szellem, rá építette Osvát Ernő és Hatvány Lajos a hírnevessé vált irodalmi folyóiratot, a Nyugatot. Ennek gárdájához tartoznak a kor kimagasló író és költő tehetségei, de a vele rokonszenvező Móricz Zsigmond, az elbeszélőpróza népi megújítója, Adytól távolálló, inkább szellemi arisztokratizmusra hajló nyelvi formaművész, Arany folytatója: Babits Mihály, a nyugati impresszionizmusra legfogékonyabb Kosztolányi Dezső, a néppel érző halk szavú humanista, Tóth Árpád, a hagyományt és a lázadást egyesítő Juhász Gyula, az abszurdra és groteszkre ráérző, filozofikus hajlamú Karinthy Frigyes is. A Nyugat köréhez csatlakoztak a radikális baloldal materializmusától távol álló gondolkodók, mint Szabó Dezső, Balázs Béla, és a kor legjelesebb filozófusa, az idealistának indult Lukács György, akit ugyancsak Ady hódított meg az új, haladó magyarság-eszménynek. A romantika zenei hagyományát a századelőn Hubay Jenő folytatta, majd a tehetséges ifjú zenész, Dohnányi Ernő modernizálta. Az Operaház, a Filharmóniai Társaság tevékenysége fejlesztette a művelt közönség zenei ízlését, ez azonban csak szűk rétegre terjedt ki. A polgárság és kispolgárság tömegei az operettért rajongtak. Johann Strauss édeslágy bécsi keringőiért, a Cigánybáróért, majd a „közös” osztrák—'magyar Lehár Ferencért és a szellemes-friss Víg özvegyért, míg aztán megjelent Jacobival, Huszkával és Kálmán Imrével a bennszülött pesti operett is, csúcsán a koronázatlan uralkodóval, a Csárdáskirály növel. A polgárosodó nemesi ízlés ugyan jobban kedvelte a magyaros nótázást, Fráter Loránd és Dankó Pista érzelgős műdalait, a bús-merengő és a csárdásos-pattogó cigányzenét, amelynek hangjainál olyan istenigazából lehetett sírva-vigadni, de hamarosan megszületett a műdalos népszínmű és az operett összeházasítása is a Kacsoh Pongrác által — Heltai szövegére — komponált János vitézben. A nyugatos műveltség és a magyaros kurjongatás dilemmáját két fiatal muzsikus és kutató oldotta fel, Bartók Béla és Kodály Zoltán. A nemzeti romantikából indultak, de csakhamar rátaláltak a tiszta forrásra: az ősi ötfokú (pentaton) népi dallamkincsre. Kutató tanulmányutakon gyűjtötték az elfelejtett és elhanyagolt magyar, szlovák, román népdalt, amelyet a modem európai zene újszerű formanyelvén szólaltattak meg. Bartók operája, A Kékszakállú herceg vára, majd a balettzenéül szolgaló A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin — Adyhoz hasonlóan — egy archaikus népi réteget és gondolatot emelt be a magas műzenébe, és ezzel fejezte ki a század emberének, szenvedő magyarságának panaszait, szorongásait, humanizmusát. Bartók és Kodály művei a művészeti és politikai konzervatizmus hatalmas támadását keltették fel, mégis az új magyar zenekultúra alapjává váltak. Korszakunkban megpezsdült a magyar tudományos élet is. A német, majd a francia és az angol tudományosság vívmányait elsajátítva fejlődtek a társadalomtudományok, a magyar közgondolkodásnak mindig kedves jogtudomány és történetírás, valamint a nyelvészet és az irodalomtörténet. Oj jelenség volt a természettudományok meghonosodása. Eötvös Loránd nevét nemcsak a földtani kutatásoknál használatos inga megalkotása örökítette meg, hanem a nehézségi erő és a mágnesesség mérésére vonatkozó elméleti megállapításai is. Mellette, részben irányítása alatt nőtt fel az első nagy matematikai iskola, König Gyula, Kürsdhák József, majd Fejér Lipót és Riesz Frigyes iskolája. Olyan nagy matematikusok és fizikusok nevelődtek fel, mint a szám- és halmazelméletben újat alkotó Neumann János s az atomfizikában kiemelkedő Szilárd Leó és Wigner Jenő. E korban növekedett fel a világhíres bécsi orvosi iskola mellett a budapesti iskola Korányi Frigyes, Balassa János, Hőgyes Endre és más kiváló orvosok munkássága nyomán. Mennyi teremtő forrongás, mennyi nagy név, mennyi lángelme két röpke évtizedben! Mintha évszázadok szűkmarkúságát akarta volna egyszerre pótolni a természet. „A szellemi fegyverekkel vívott harcban már övék a győzelem — írta Ady 1907-ben. — Eljön az idő, amikor a politikai harcban is az övék lesz. Az az idő lesz Magyarország újjászületése.” Az idő eljött, bár nem éppen úgy, mint ahogy Ady és társai a háború előtt elképzelték. A háború alatt néhányan meghaltak, sokan megrokkantak; a háborús vereség és a forradalmak bukása legtöbbjüket megtörte, bujdosásra, emigrációba, vagy itthoni számkivetettségbe kényszerítette. HANÁK PÉTER 11
