Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 2. szám

Bővült a német és a szerb-horvát nyelvű rádió­adás Pécsett, ahol a környező településeken sok nemzetiségi lakos él. A tervek szerint 1982-től az egész Dunántúlt bekapcsolják a nemzetiségi rádió­adásba. * Kövesi Pál Angliából keresi azt a CSILLAG ve­zetéknevű magyar orvost, aki 1950-ben a Mosonyi utcai rabkórházban penicillin kezeléssel megmen­tette egyik lábát az amputálástól. Keresi továbbá Fiam István, Anjok Károly, Somsich József és Ho­­yos János orvosokat, akikkel 1950—1953 között együtt volt Recsken. * Korábban már beszámoltunk róla — immár a ké­pet is bemutatjuk —, hogy a Milánói Magyar Club, a Club del Centro Discotesa és a CRALSEA Club közös szervezésében nagysikerű magyarnóta­­estet rendeztek Ferrari Marikának, a Magyar Club vezetőjének szervezésében. Képünkön Ferrari Ma­rika megnyitja a rendezvényt (háttérber Kállai Kis Ernő zenekara). A közelmúltban mutatta be a Magyar Hírek a Franciaországban élő Auspitz Stefánia szobrász­művésznőt, akit művészi munkásságáért Párizs vá­ros bronz érmével tüntettek ki. Ez év elején két kiállításon is részt vesz a művésznő, Párizs 14. és 16. kerületében. * Az angliai Palóc-hármas nagy sikerrel szerepelt a Croydoni Pannónia Klubban. Tagjai: Csepregi László, Csepregi Zsuzsanna és Jeszenszky Katalin. Rapaich Richard (Franciaország) textilművész párizsi kiállításán bemutatott faliszőnyegeit nagy tetszéssel fogadták. * A londoni Negyedik TV Csatorna megvásárolta Rófusz Ferenc Légy című Oscar-díjas filmjét. * Az ausztráliai Ethnic TV képviselője december­ben Budapesten járt és 16 magyar filmet vásárolt meg forgalmazásra. * Egyre nő a sikere Szabó István Mephisto című filmjének a nagyvilágban. Londonban egy hónap alatt csaknem tízezren nézték meg, a Német Szö­vetségi Köztársaságban az elmúlt év november vé­géig 35Ö ezer nézője volt, és ezzel az NSZK hatodik leglátogatottabb filmje lett. * A brüsszeli Fiatal Film Nemzetközi Találkozóján rendezett magyar filmhéten Kovács András Ménes­gazda című filmje a Közönség díját nyerte el. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Valóság — Politika a száműzetésben címmel — John Komlós írását közli. A cikk Kossuth Lajos 1851—1852-es amerikai útját tárgyalja. A neves szerző a tanulmány utolsó bekezdésében Kossuth Lajos amerikai szerepléséről a következőket fogal­mazza meg: Nyilvánvaló naivitás volt amerikai be­avatkozást remélnie Kossuthnak; az amerikaiakat végső soron nem érdekelték Közép-Kelet-Európa kusza és oly távol eső etnikai és politikai problémái. Kossuthban sem a vezető államférfit látták, mint ő hitte, hanem az ünnepelt hőst, akinek fényes tet­tei nem a jövőben vannak, hanem már a múltban; a mozi és a televízió előtti korban az amerikaiak élvezettel és lenyűgözve hallgatták a messziről jött híres és festői idegent, amíg saját eszméikről zen­gett nekik dicshimnuszokat; kockázatot vállalni azonban már csak kevesen akartak olyan távoli és bizonytalan kimenetelű ügyért, mint a magyar sza­badság. * A párizsi Magyar Intézet sikeres irodalmi estet rendezett Magyarországon és Franciaországban élő alkotók részvételével. Erről az Elet és Irodalom tájékoztatja olvasóit. A következőket a Hunok Párizsban című beszámolóból idézzük: Az írókat és költőket, köztük Papp Tibort és Nagy Pált, a Pá­rizsban megjelenő Magyar Műhely szerkesztőit Oláh Tibor, az intézet munkatársa mutatta be a kö­zönségnek. Majd Kopta Ervin, a magyar követség első titkára átadta Nagy Pálnak, az 1956 óta Pá­rizsban élő és alkotó költőnek a Bárczy Géza-em­­lékplakettet „a magyar nyelv és kultúra ápolásá­ban és terjesztésében kifejtett áldozatos munká­jáért". * Gyöngy Laky vérbeli textiles, aki az anyag szép­ségére figyel, ugyanakkor a textilművészetben me­rőben szokatlan hatásokat alkalmaz. Ezeket a sza­vakat az Új Tükörből, Bán András írásából idéz­zük, az amerikai művésznek a Sárospataki Képtár­ban megrendezett kiállításáról szóló műbírálatá­ból. Gyöngy Laky tértextiljei — írja a kritikus —­­teljesen elfogulatlanul, a textilesség vagy a szobrá­szat megkötöttségei nélkül hatolnak be a térbe: fel­szabadult, ironizáló, jókedvű művek. K. GY. JAKOBOVITS SÁNDOR (soltvad­­kerti születésű) volt budapesti lakost (foglalkozása: cserépkályhás) keresi unokatestvére Imre, aki Nagyvárad­ról került Izraelbe (Ramat-Gan) és 1965 óta semmit sem tud a keresett­ről. MOLNÁR ANNA (Pomázon szüle­tett, anyja neve Zajác Borbála) a harmincas években vándorolt ki Ma­gyarországról és Franciaországban telepedett le. 1947—1948-ban egy nőküldöttség tagjaként Magyarorszá­gon járt, de a kerestető vei nem ta­lálkozott. Molnár Annát Szentendrén lakó unokatestvére, Rozália keresi. PISZAG (előzőleg PISZK) László (Budapesten született 1939. novem­ber 21-én, anyja neve: Toldi Erzsé­bet) ügetőhajtó 1968-tól él külföl­dön, az USA-ban telepedett le 1981 áprilisában írt utoljára, keresi édes­anyja Budapestről. KISS MÁRIÁT keresi régi isme­rőse Cziklin Miklós Kanadából. A keresett 1956 végéig — mint ápoló­nő — a Szent László Kórházban (22. pavilon) dolgozott, majd külföldre távozott. A kerestetőtői 1957. január 5-én vált el Franciaországban (Lyon), aki tovább ment Kanadába, ahol le­telepedett és ma is él. BÍRÓ GÁSPÁRT, VARGA SÁNDORT és MARKOVIC VERÁT —akik 1954— 1956 között Triesztből vándoroltak Ausztráliába — keresi régi barátjuk Nagypál László Norvégiából (Guls­­kogen). KISS JÁNOST (1922-ben született Válón) és KISS MARGITOT (1926. augusztus 1-én született) keresi nővére Erzsébet Ausztráliából. Kiss János 1956-tól, Margit 1948-tól él külföldön. Mind­ketten Kanadában (Montreal) tele­pedtek le. DÓMJÁN MIKLÓS kb. 27 éve él külföldön. Kanadában telepedett le, nyolc éve nem ad életjelt magáról. Keresik Magyarországon élő rokonai, valamint Mária nevű nővérének Franciaországban élő fia, Horváth László. LAKATOS BÉLA (Lovászpatonán született 1919—1920 körül, anyja neve: Lakatos Mária) 1956 óta él kül­földön. Keresi húga, özv. Csamó Ká­­rolyné Berhidáról. BODY SÁNDOR (a Somogy megyei Berence községben született 1916— 1917 körül) és öccse BODY ZOLTÁN a II. világháború után kerültek az USA-ba. Detroitban telepedtek le, 1976 óta nem adnak hírt magukról. Keresi Hindy Margit (Kustekné) Csehszlovákiából. PIVARNYIK MIHÁLY, MARESCH LÁSZLÓ és KLEIN MAGDA cukrászokat ke­resi Beke Sándor Venezuelából. A férfiakkal együtt dolgozott Sipos Gézánál Nyíregyházán. Klein Magda a Kolumbusz utcai cukorgyár dol­gozója volt. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖ­VETSÉGE készséggel továbbítja le­veleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE BUDAPEST, H—1905. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom