Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 2. szám
Bővült a német és a szerb-horvát nyelvű rádióadás Pécsett, ahol a környező településeken sok nemzetiségi lakos él. A tervek szerint 1982-től az egész Dunántúlt bekapcsolják a nemzetiségi rádióadásba. * Kövesi Pál Angliából keresi azt a CSILLAG vezetéknevű magyar orvost, aki 1950-ben a Mosonyi utcai rabkórházban penicillin kezeléssel megmentette egyik lábát az amputálástól. Keresi továbbá Fiam István, Anjok Károly, Somsich József és Hoyos János orvosokat, akikkel 1950—1953 között együtt volt Recsken. * Korábban már beszámoltunk róla — immár a képet is bemutatjuk —, hogy a Milánói Magyar Club, a Club del Centro Discotesa és a CRALSEA Club közös szervezésében nagysikerű magyarnótaestet rendeztek Ferrari Marikának, a Magyar Club vezetőjének szervezésében. Képünkön Ferrari Marika megnyitja a rendezvényt (háttérber Kállai Kis Ernő zenekara). A közelmúltban mutatta be a Magyar Hírek a Franciaországban élő Auspitz Stefánia szobrászművésznőt, akit művészi munkásságáért Párizs város bronz érmével tüntettek ki. Ez év elején két kiállításon is részt vesz a művésznő, Párizs 14. és 16. kerületében. * Az angliai Palóc-hármas nagy sikerrel szerepelt a Croydoni Pannónia Klubban. Tagjai: Csepregi László, Csepregi Zsuzsanna és Jeszenszky Katalin. Rapaich Richard (Franciaország) textilművész párizsi kiállításán bemutatott faliszőnyegeit nagy tetszéssel fogadták. * A londoni Negyedik TV Csatorna megvásárolta Rófusz Ferenc Légy című Oscar-díjas filmjét. * Az ausztráliai Ethnic TV képviselője decemberben Budapesten járt és 16 magyar filmet vásárolt meg forgalmazásra. * Egyre nő a sikere Szabó István Mephisto című filmjének a nagyvilágban. Londonban egy hónap alatt csaknem tízezren nézték meg, a Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt év november végéig 35Ö ezer nézője volt, és ezzel az NSZK hatodik leglátogatottabb filmje lett. * A brüsszeli Fiatal Film Nemzetközi Találkozóján rendezett magyar filmhéten Kovács András Ménesgazda című filmje a Közönség díját nyerte el. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Valóság — Politika a száműzetésben címmel — John Komlós írását közli. A cikk Kossuth Lajos 1851—1852-es amerikai útját tárgyalja. A neves szerző a tanulmány utolsó bekezdésében Kossuth Lajos amerikai szerepléséről a következőket fogalmazza meg: Nyilvánvaló naivitás volt amerikai beavatkozást remélnie Kossuthnak; az amerikaiakat végső soron nem érdekelték Közép-Kelet-Európa kusza és oly távol eső etnikai és politikai problémái. Kossuthban sem a vezető államférfit látták, mint ő hitte, hanem az ünnepelt hőst, akinek fényes tettei nem a jövőben vannak, hanem már a múltban; a mozi és a televízió előtti korban az amerikaiak élvezettel és lenyűgözve hallgatták a messziről jött híres és festői idegent, amíg saját eszméikről zengett nekik dicshimnuszokat; kockázatot vállalni azonban már csak kevesen akartak olyan távoli és bizonytalan kimenetelű ügyért, mint a magyar szabadság. * A párizsi Magyar Intézet sikeres irodalmi estet rendezett Magyarországon és Franciaországban élő alkotók részvételével. Erről az Elet és Irodalom tájékoztatja olvasóit. A következőket a Hunok Párizsban című beszámolóból idézzük: Az írókat és költőket, köztük Papp Tibort és Nagy Pált, a Párizsban megjelenő Magyar Műhely szerkesztőit Oláh Tibor, az intézet munkatársa mutatta be a közönségnek. Majd Kopta Ervin, a magyar követség első titkára átadta Nagy Pálnak, az 1956 óta Párizsban élő és alkotó költőnek a Bárczy Géza-emlékplakettet „a magyar nyelv és kultúra ápolásában és terjesztésében kifejtett áldozatos munkájáért". * Gyöngy Laky vérbeli textiles, aki az anyag szépségére figyel, ugyanakkor a textilművészetben merőben szokatlan hatásokat alkalmaz. Ezeket a szavakat az Új Tükörből, Bán András írásából idézzük, az amerikai művésznek a Sárospataki Képtárban megrendezett kiállításáról szóló műbírálatából. Gyöngy Laky tértextiljei — írja a kritikus —teljesen elfogulatlanul, a textilesség vagy a szobrászat megkötöttségei nélkül hatolnak be a térbe: felszabadult, ironizáló, jókedvű művek. K. GY. JAKOBOVITS SÁNDOR (soltvadkerti születésű) volt budapesti lakost (foglalkozása: cserépkályhás) keresi unokatestvére Imre, aki Nagyváradról került Izraelbe (Ramat-Gan) és 1965 óta semmit sem tud a keresettről. MOLNÁR ANNA (Pomázon született, anyja neve Zajác Borbála) a harmincas években vándorolt ki Magyarországról és Franciaországban telepedett le. 1947—1948-ban egy nőküldöttség tagjaként Magyarországon járt, de a kerestető vei nem találkozott. Molnár Annát Szentendrén lakó unokatestvére, Rozália keresi. PISZAG (előzőleg PISZK) László (Budapesten született 1939. november 21-én, anyja neve: Toldi Erzsébet) ügetőhajtó 1968-tól él külföldön, az USA-ban telepedett le 1981 áprilisában írt utoljára, keresi édesanyja Budapestről. KISS MÁRIÁT keresi régi ismerőse Cziklin Miklós Kanadából. A keresett 1956 végéig — mint ápolónő — a Szent László Kórházban (22. pavilon) dolgozott, majd külföldre távozott. A kerestetőtői 1957. január 5-én vált el Franciaországban (Lyon), aki tovább ment Kanadába, ahol letelepedett és ma is él. BÍRÓ GÁSPÁRT, VARGA SÁNDORT és MARKOVIC VERÁT —akik 1954— 1956 között Triesztből vándoroltak Ausztráliába — keresi régi barátjuk Nagypál László Norvégiából (Gulskogen). KISS JÁNOST (1922-ben született Válón) és KISS MARGITOT (1926. augusztus 1-én született) keresi nővére Erzsébet Ausztráliából. Kiss János 1956-tól, Margit 1948-tól él külföldön. Mindketten Kanadában (Montreal) telepedtek le. DÓMJÁN MIKLÓS kb. 27 éve él külföldön. Kanadában telepedett le, nyolc éve nem ad életjelt magáról. Keresik Magyarországon élő rokonai, valamint Mária nevű nővérének Franciaországban élő fia, Horváth László. LAKATOS BÉLA (Lovászpatonán született 1919—1920 körül, anyja neve: Lakatos Mária) 1956 óta él külföldön. Keresi húga, özv. Csamó Károlyné Berhidáról. BODY SÁNDOR (a Somogy megyei Berence községben született 1916— 1917 körül) és öccse BODY ZOLTÁN a II. világháború után kerültek az USA-ba. Detroitban telepedtek le, 1976 óta nem adnak hírt magukról. Keresi Hindy Margit (Kustekné) Csehszlovákiából. PIVARNYIK MIHÁLY, MARESCH LÁSZLÓ és KLEIN MAGDA cukrászokat keresi Beke Sándor Venezuelából. A férfiakkal együtt dolgozott Sipos Gézánál Nyíregyházán. Klein Magda a Kolumbusz utcai cukorgyár dolgozója volt. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE BUDAPEST, H—1905. 22
