Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-08-07 / 16. szám

GfoMe A FOTO-QUELLE BUDAPESTEN Közélet — diplomácia Lázár György, a Minisztertanács elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kor­mánya első miniszterének meghívá­sára hivatalos, baráti látogatást tett Romániában. Megbeszéléseiken a magyar—román kapcsolatok helyze­téről, az együttműködés fejlesztésé­ről tárgyaltak. Lázár Györgyöt fo­gadta Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára. * Paul Laxalt szenátor vezetésével kétnapos látogatást tett hazánkban az Amerikai Egyesült Államok sze­nátusa megajánlási bizottságának küldöttsége. A delegációt fogadta Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, Péter János, az országgyűlés al­­elnöke és Púja Frigyes külügymi­niszter. * Dr. Ricardo Martinez, a venezuelai politikai és gazdasági élet vezető sze­mélyisége, a Venezuelai Nemzeti Tervezési Intézet volt elnöke — dr. Faluvégi Lajosnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének meghívá­sára — Magyarországon járt. A ve­nezuelai vendég tárgyalt Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettessel és dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel is. * Karin Söder svéd szociálisügyi mi­niszter és dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter egészségügyi ellá­tási egyezményt írt alá Budapesten. A svéd miniszterasszonyt fogadta Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. * A Japán és Magyarország közötti barátság ápolására alakult japán parlamenti szövetség fogadást ren­dezett abból az alkalomból, hogy a szövetség új elnöke Jamanucsi Icsiro szenátor, a kormányzó Liberális De­mokrata Párt felsőházi végrehajtó bizottságának alelnöke, volt posta­ügyi és távközlési miniszter lett. A találkozón megjelent többek között Ikeda Cuneo, a Japán—Magyar Ba­ráti Társaság főtitkára, a Kobunsa nemzetközi könyvkiadó tulajdonosa és dr. Kós Péter, a Magyar Népköz­­társaság tokiói nagykövete. Gazdaság Theodor Kery burgenlandi tarto­mányi főnök Budapesten tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel a magyar—burgenlandi gazdasági kapcsolatok továbbfej­lesztéséről. Theodor Keryt fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter és Kapolyi László ipari ál­lamtitkár. * Idegenforgalmi szerződést kötött a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat és a linzi Rami Reisen ide­genforgalmi vállalkozás. A Danubius elsősorban gyógy-idegenforgalommal foglalkozik, s felmérései szerint a fővárosi és hévízi szállodáiban meg­forduló külföldi vendégeinek hetven százaléka a Német Szövetségi Köz­társaságból és Ausztriából érkezik. * Francia vendéglő nyílt Budapes­ten; az Etoile. Az ételeket Jacques Dare francia szakács készíti. A hoz­závalók — a borok, a konyakok, a kagylók és a csigák — is franciahon­ból származnak. * Augusztus közepén kerül forga­lomba Magyarországon a Tuborg­­licenc alapján Kőbányán készülő sör. * Szegedet és a hozzá csatlakozó helységeket: Algyőt, Deszket, Kis­­kundorozsmát, .Kisteleket, Mórahal­­mot, Röszkét és Szőreget; valamint Kecskemétet és Helvéciát bekapcsol­ták a nemzetközi távhívóhálózatba. MŰSZAKI ISMERETTERJESZTŐ KÖZPONTUNK PÁRIZSBAN A Diadalív felé — a 120 méter su­garú térre a Place Charles de Gaulle­­hoz — tizenkét irányból hömpölyög a gépkocsifolyam: Párizs legszebb sugárútjai torkollanak a francia győ­zelmek emlékművéhez. Az egyik út az Avenue Kiéber, kirakatokban nem oly gazdag ugyan, mint a szom­szédos, nagy hírű Champs-Élysées, irodák-intézmények viszont ott is he­lyet kaptak. A 88-as számú ház ka­puján több mint három esztendeje, 1979 áprilisa óta, fényes réztábla hirdeti: ott várja látogatóit a Centre d'Information sur les Techniques Hongroises — vagyis a magyar mű­szaki ismeretek tájékoztatási köz­pontja. Kik azok a látogatók, akik számá­ra állandóan tárva van az egyik föld­szinti lakásban kialakított központ ajtaja? Mindenekelőtt külföldi part­nereket kereső francia ipari szakem­berek, üzletemberek, akik a világ­­gazdaságban végbemenő változások hatására igyekeznek olyan piacokon is kapcsolatot teremteni, ahol koráb­ban nem — vagy alig — voltak je­len. Hazánk is ama országok közé tartozik, amelyek iránt csekély volt az érdeklődés: műszaki eredmé­nyeinkről, gazdaságpolitikánkról, termékeinkről nem sokat tudtak, s ez a kooperációk számán, a külke­reskedelmi forgalmon is mérhető. Napjainkban kölcsönös érdek, hogy változtassunk ezen, s ezt mind több francia szakember is hangoztatja. A magyar és francia kormány — az 1966. július 28-án aláírt — műsza­ki és tudományos egyezményben ál­lapodott meg e műszaki tájékozta­tási központ létesítésében, amely ter­mészetesen nem csupán technikai té­mákkal foglalkozik. Miközben sze­mélyzetét a francia állam nevezi ki, s fizeti a bérét, magyar részről a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara működ­teti. S ha belelapozunk az eddigi rendezvények, előadások tématárá­ba, nyilvánvaló: az eleven gazdasági kapcsolatok előmozdítása, segítése az egyik fontos cél. A központ igazgatójával, Paul- André Leremboure-ral, az első há­rom esztendő tapasztalatairól pári­zsi irodájában beszélgettünk: — A szocialista országok közül Magyarország nyitott elsőként mű­szaki tájékoztatási központot Pá­rizsban — mondta —, s hatással volt Csehszlovákiára is, hogy hasonló in­tézetet létesítsen. Rendezvényeink­nek közvetett célja csupán, hogy konkrét megegyezés szülessen, de igyekszünk olyan témákat találni, amelyek mindkét országban indo­kolhatják az együttműködést. Hoz­závetőleg kéthetente kerül sor mű­szaki vagy gazdasági előadásra — természetesen magyar szakemberek szólalnak meg —, melyeket kötetlen hangú beszélgetés követ. Egy-egy rendezvényen, húsz-harminc cég képviseletében, harminc-negyven francia szakember vesz részt, de az elhangzottak írásban vidékre is el­juthatnak. A francia cégekkel való kapcsola­tok felelőse Pierre Waline. Kifogás­talanul beszéli nyelvünket, s arra tö­rekszik, hogy a francia cégek szak­embereivel közvetlen érintkezésben álljon. A magyar külkereskedelmi válla­latok — kezdeti tartózkodás után — mind jobban élnek a vállalati pre­zentációk, árubemutatók lehetőségé­vel. Ilyen alkalmakkor a központ té­rítésmentesen bocsátja rendelkezé­sükre helyiségeit, az előkészítéshez, a szervezéshez segítségükre vannak a francia munkatársak, s a nyolc­ezer vállalat címét tartalmazó karto­tékrendszer jóvoltából az esemény­ről minden franciaországi érdekelt cég időben értesül. Ekkor arra is fény derül: mennyire lehet kelendő egy-egy új termék, vagy — jószeri­vel, időveszteség nélkül — miként lehet az igényekhez alkalmasabbá tenni. FÖLDES TAMÁS A Magyar Hírlapban megjelent cikk nyomán Az OFOTÉRT és az NSZK-beli Foto-Quelle évek óta kereskedelmi kapcsolatban áll egymással — árut cserél —, aminek eredményeként ki­sebb mennyiségben és szerényebb választékban itthon is kaphatók Re­vue fotócikkek. (A Foto-Quelle egy­ségesen Revue márkanéven hozza forgalomba áruit, függetlenül attól, hogy melyik gyártól származnak) Mivel e cikkek iránt nálunk nagy a kereslet, az OFOTÉRT bővíteni kí­vánta behozatalukat. Ennek egyetlen járható útja, ha .a további importért is áruval tudunk fizetni. Az OFO­TÉRT ezért különféle hazai gyártó­művekkel lépett kapcsolatba, és ami­kor nem talált elég, exportra alkal­mas árut, maga kezdeményezte ilye­nek — például szemüveg- és látcső­tokok — gyártását. Viszonylag gyorsan jött létre a szerződés a nyugatnémet és a ma­gyar vállalat között: közös boltot nyitottak Budapesten, amely a Re­vue márkacikkek szinte teljes vá­lasztékát kínálja, s amelynek áruiért az OFOTÉRT fotópapírokkal, kézi nagyítókkal fizet. A szerződés kitér arra is, hogy a Foto-Quelle a magyarországi rendel­kezéseknek megfelelően biztosítja termékeinek alkatrészellátását. A ga­ranciális, illetve az azon túli javítá­sokra az OFOTÉRT a Foto-Elektro­­nik Szövetkezettel szerződött, amely márkaszervizt nyit Budapesten, egy időben a szaküzlet megnyitásával. Az OFOTÉRT és a Foto-Quelle közötti együttműködési forma az ed­digi gazdasági kapcsolatokhoz ké­pest teljesen újszerűnek számít. A közös bolt lehet az a precedens, amely a legkülönbözőbb területeken új árucsere-szerződések, együttmű­ködések, közös vállalkozások mintá­ja, modellje lehet. Sajátos előnye, hogy a hazai forgalmazó — amely különösen érdekelt az importban — felkutatja, illetve gyártatja az ex­portképes termékeket, jó hatással van az ipar termékszerkezetének korszerűsítésére. (g. zs.) Az OFOTÉRT Vállalat és a Quelle NSZK-beli cég közös szakboltot nyitott Budapesten FOTO: VARGA LÁSZLÓ — MTI 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom