Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-08-07 / 16. szám

A VILÁGNAK FEL KELL FEDEZNIE MAGYARORSZÁGOT Kultúra — tudomány A Nakamura Gakuen Girls High School Wind Orchestra nevű 87 tagú japán középiskolai női fúvószenekar hangversenyt adott a Halászbástyán FOTÖ: BENKÖ IMRE — MTI Hertha Firnberg osztrák tudomá­nyos és kutatási miniszter és Köpe­­czi Béla művelődési miniszter alá­írta a magyar és osztrák érettségi bizonyítványok egyenértékűségéről szóló megállapodást. * Magyar—amerikai tudományos egyezményt írt alá Budapesten Ri­chard J. Green, az egyesült államok­beli országos tudományos alapítvány egyik igazgatója és Pál Lénáról, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtit­kára. * Régészeti együttműködést tervez­nek a szombathelyi Savaria Múzeum és a franciaországi aix-en-proven­­ce-i egyetem régészei. A francia ku­tatók egyhetes Vas megyei tartózko­dásuk során tanulmányozták a Szent Vid-hegyi ásatásokat, ahol a fran­ciaországi Saint Blaise-ihez hasonló leletek kerültek elő. A szakemberek kidolgozták a két lelőhely közös ku­tatási programját. * A pécsi Vasarely Múzeum újabb művekkel gyarapodott: Victor Vasa­rely fiának, az ugyancsak festőmű­vész Jean-Pierre Yvaralnak tizenhá­rom op-art szitanyomatával. * A UNESCO nemzetközi zenei ta­nácsa keretében működő Fédération Internationale de Jeunesses Musi­­cales (Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete) 37. közgyűlését Kecske­méten rendezték meg. A tanácsko­záson a 36 tagország küldöttei vet­tek részt. * A Kodály-centenárium alkalmából Montevideóban az Uruguayi Állami Hangversenyzenekar előadta Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét, amelyet a Sodre énekkara magyarul énekelt. Szólót énekelt Gulyás Dénes, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Értékes dokumentumokkal gazda­godott az Országos Levéltár. Többek között megvásárolták a magyaror­szági Lumboldt szabadkőműves nagypáholy levéltárának jelentős ré­szét. A húszkötetnyi anyag az 1869 és 1896 közötti időszak levelezését, a páholy üléseinek jegyzőkönyveit tar­talmazza. * Az 1532-es kőszegi várostrom 450. évfordulójára — Vas megye és Kő­szeg város Tanácsa felkérésére — Páskándi Géza „Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold” címmel kétrészes történelmi színjátékot írt. A színműben a történelmi hűségre törekedve arra próbált választ adni, hogy egy maroknyi sereg a török túl­erő ellen miként tudott ellenállni közel egy hónapig. Az ősbemutatót július 17-én tartották a kőszegi Ju­­risics-várban. * Csíkszereda népi együttese ven­dégszerepeit a Balaton déli partján; ötször léptek fel Siófokon, Lellén és Fonyódon. * özv. dr. Szentmihályi Gyuláné Szabó Mária írónő, az Erdélyi Ma­gyar Irodalmi Társaság, az Erdélyi Helikon, a Berzsenyi Dániel Irodal­mi Társaság, a Szigligeti Társaság, a Petőfi Társaság, a Ráskai Lea Iro­dalmi Társaság és a PEN Club volt tagja életének 94. évében, a refor­mátus egyház leányfalusi szeretet­otthonában elhunyt. * Maróti Lajos József Attila-díjas író, drámaíró 52 éves korában el­hunyt. Címlapunkon: Vegyszerezik a cukorrépát Riportunk a 16—17. oldalon FOTO: VENCSELLEI ISTVÁN A. J. Grassby, az ausztráliai Kö­zösségi Ügyek Hivatalának főbizto­sa, felesége társaságában, Magyar­­országon járt. Fogadta őt Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes és Gosztonyi János, az MVSZ főtitkára. A. J. Grassby megbeszéléseket foly­tatott Lőrincze Lajos egyetemi ta­nárral, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnökével és Földesi Bélával, a Debreceni Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyettesével, s Debrecenben találkozott az Anya­nyelvi Konferencia Védnöksége tan­folyamain részt vevő, magyar nyel­vet oktató louisianai (USA) tanárok­kal. A zsúfolt programpontok között rövid interjút kértünk Grassby úr­tól. — ön négy évvel ezelőtt járt már hazánkban. — Igen, 1978-ban ismertem meg az Önök hazáját. Azóta óriási vál­tozásokat tapasztaltam itt. Budapest sokkal élénkebb lett, a légkör pezs­gőbb, s a város arca mosolygósabb. Erről odahaza is beszámolok majd. Az emberek közérzete tükröződik az arcokon. Ez az ország nemcsak fej­lődött, nemcsak megállja a helyét a világgazdaság viharaiban, hanem olyasvalamit hozott létre, amire a vi­lág nagy országai sem képesek. Ma­gyarországon nincs munkanélküli­ség. Többek között ezért is: a világ­nak fel kell fedeznie Magyarorszá­got. — Ausztráliában sok magyar te­lepedett le. Hogyan illeszkedtek be az ország életébe? — Ausztráliában 60—70 ezer ma­gyar él. Lélekszámát tekintve nem tartozik a legnagyobb etnikai cso­portok közé, ám hiba lenne egy nép­csoportot a létszámból megítélni. A magyarok jóval a számarányukat túlszárnyalva vesznek részt az or­szág életében. Ott találjuk őket a po­litikai, üzleti és kereskedelmi élet vezetői között. Mensáros Andor ál­lamminiszter fontos beosztásban képviseli Ausztráliát. Számos ma­gyar művész — hogy csak egyik jó barátomat, Judy Cassabot említsem — szerzett hírnevet magának, szü­lőhazájának és Ausztráliának. Meg­becsült tevékenységet folytat Dezsé­­ry András, aki Adelaide-ban könyv­kiadó vállalatot szervezett, s ma­gyar nyelvű műveket jelentet meg. Molnár György karikaturista rajzait a földrész határain túl is ismerik. — Judy Cassab festményeit, Mol­nár György karikatúráit a Magyar Hírek is bemutatta, s megszólalt la­punk hasábjain Mensáros miniszter úr is. Igyekszünk minél sokoldalúb­ban ismertetni azt a tevékenységet, amit az ausztráliai magyarok a sok­­nemzetiségű ország életében kifej­tenek. Kérem, ismertesse Ausztrália multikulturális politikájának főbb vonásait. A. J. Grassby, az ausztráliai Közösségi Ügyek Hivatalának főbiztosa a Magyarok Világszövetsége székházában FOTO: NOVOTTA FERENC — Mi egyetlen alapító etnikai cso­portot ismerünk el: az őslakosokat. Mindenki csak őutánuk jött. Auszt­ráliában az etnikai csoportok közül egyik sem követelhet magának elő­nyöket, akármennyi is a létszámuk. A flamand vagy welsh nyelven be­szélőknek éppen annyi joguk van, mint az íreknek vagy az olaszoknak. — Mi a jövője a magyar etnikai csoport második-harmadik és követ­kező nemzedékének? — Remélem, hogy 2000-re Auszt­rália lesz a világ leggazdagabb or­szága. S itt nem juhokra, gyémán­tokra, aranyra vagy urániumra gon­dolok, hanem az emberekre. S a ma­gyarok, akik 1000 éves történelmü­ket, kultúrájukat, tudásukat hozták Ausztráliába, minden bizonnyal ak­kor is őrzik majd nyelvüket, kultú­rájukat, hagyományaikat. És ott lesz­nek a soknyelvű Ausztrália vezetői között. — a — Szentendrei Nyár: nemzetiségi együtteseit táncbemutatója FOTÖ: HORVATH ÉVA — MTI 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom