Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-07-10 / 14. szám
birodalom délibábjának kőben, vasban, szóban való tárgyiasítására használta fel. 1895 Szilveszterén, éjfélkor, az egész országban egyszerre kóndultak meg a harangok. Minden város, minden kis falu az évfordulót köszöntötte. Áprilisban az országgyűlés ünnepi ülésen iktatta törvénybe a honalapítás emlékét, hálát adva a Gondviselésnek, Árpád fejedelemnek és Ferenc Józsefnek kegyelmes közreműködésükért. Május 2-án tündöklő Történelmünk képekben . n miLLEnmum 1890-nél, visszatekintve, választóvonal rajzolódik ki a múlt szemlélője előtt. Megbukott Tisza Kálmán, a nagyhatalmú kormányfő, megerősödött a nemzeti ellenzék. Megalakult a szociáldemokrata párt, a szocializmus eszméi behatoltak az addig „békés” falvakba. Békés és Csongrád megyében, — a Viharsarokban — Orosházán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyt véres zendülések törtek ki. A földtelen szegénynép jobb bért, jobb életet, jogot követelt. A kormányzat erővel is, ésszel is próbálkozott. Wekerle Sándor rendbehozta az államháztartást, aranyalapra helyezte a Monarchia valutáját, a koronát, a konzervatív és klerikális erőkkel vívott kemény harcban kivívta a magyar liberalizmus utolsó nagy alkotását: a kötelező polgári házasságot, a polgári anyakönyvvezetést, a zsidó vallás egyenjogúságát. Wekerle tehetséges gazdaságpolitikus volt és népszerű is a 90-es években, mégsem tartotta magát, csak két évig. Kossuth temetésén, 1894. április 2-án hatalmas erővel nyilatkozott meg a nemzet valóságos érzelme, elégedetlensége. Ugyanakkor a világ elé tárták a sérelmeiket a románok is: a Memorandum szerzői ellen per indult. A magyar konzervatívok, Ferenc Józseffel egyetértésben, megelégelték az engedékeny, liberális politikát. A nyugalom megbolydult, a rendszer egyensúlya megbillent. Az egyensúly helyreállítására, a bajok elkendőzésére is szolgált a honfoglalás ezredéves fordulójának fényes megünneplése, amire jó évtizede készült már az ország. Küzdelmes ezredév állt a nemzet mögött Európa e viharos szögletén, a népek országútján. Gyakran a puszta megmaradás is kockán forgott, s örökkön nyomasztott a tájak, népek, kultúrák közti peremhelyzet. A magyarság, megannyi történelmi balszerencse közt, egyszerre küzdött a létért, az európai kultúra elsajátításáért, és a sajátja elfogadtatásáért. A század végén gazdaságfejlesztésben, építésekben, civilizatorikus eredményekben gazdag és békés évtizedek álltak mögötte. A nemzet valóban büszkén tekinthetett vissza európai megtelepedésének ezredévére, polgárosodásának fél évszázadára. A rendezők, — hatóságok, intézmények s a sajtó — azonban túlfeszítették a büszkeséget: nagyzás és kérkedés lett belőle. A századvég nacionalizmusa a Millenniumot a magyar államhatalom népszerűsítésére, a magyar 1. Wekerle Sándor az újságírók között 2. Szántó Kovács János letartóztatásakor a hódmezővásárhelyi megyeháza előtt tüntető kubikosok 3. Szántó Kovács János 4. A Millenniumi kiállítás ünnepélyes megnyitása 5. Vajdahunyad vára a Városligetben 6. A főrendiház ülése az Országházban Munkácsy Mihály: Honfoglalás című festménye alatt SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI 12
