Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-07-10 / 14. szám
pompával, az uralkodóház tagjainak, a birodalom főméltóságainak jelenlétében nyitotta meg Ferenc József a millenáris kiállítást. Külön erre a célra rendezték és építették a mai Városligetben. A kiállítás valóban impozáns volt, Magyarország nagy anyagi és kulturális haladását, jólétét szemléltette. A hatást az országos építkezések panorámája fokozta. Teljes hosszában átadták a forgalomnak a Nagy körutat, megindult a kontinens első földalatti villamosa, felavatták a Ferenc József(ma: Szabadság-) hidat, megkezdték a királyi vár és a Hősök tere újjáépítését, az emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal. Egymást követték a színpompás ünnepségek : hálaadó istentisztelet a Mátyás-templomban, Liszt Ferenc koronázási miséjével, a hercegprímás ünnepi beszédével; hódoló díszfelvonulás a koronázás évfordulóján, június 8-án az uralkodó előtt: a vármegyék és a városok küldöttei lovasbandériumokkal, az arisztokrácia tagjai díszmagyarban, az intézmények, az egyletek zászlókkal, jelvényekkel vonultak fel a főváros utcáin. Az új, Duna-parti országház már elkészült kupolatermében Szilágyi Dezső méltatta a király és a nemzet egymásra találásának jelentőségét. Ez fogja biztosítani, úgy vélte, beláthatatlan időkre a magyar állam ősi szabadságát és egységét. Utóbb Ferenc József a szerb és a román király társaságában ünnepélyesen megnyitotta a szabályozott Vaskaput. Az udvar és a diplomáciai testület az év nagy részét Budapesten töltötte, itt tartották az Interparlamentáris Unió évi ülését. Ügy tűnt, mintha valóban Mátyás király birodalmának ábrándja valósulna meg. A Millennium fényei azonban az őszön már kihunytak, és minden ott folytatódott, ahol újévkor abbamaradt. Még abban az évben kirobbantak a viharos parlamenti választások és politikai csaták, az erősödő munkásmozgalom. A következő években aratósztrájkok, agrárszocialista feliobbanások voltak az Alföldön, a Tiszántúlon, amelyekből megszületett az első szegényparaszti földosztó program. A falusi szocialistákat csendőrrel terelték börtönbe, a munkásvezéreket rendőrrel toloncolták ki a fővárosból, a sajtójukat betiltották, az aratósztrájkot törvénnyel tilalmazták. A régi egyensúly azonban soha többé nem állt helyre. A szegénynép, a munkások és a nemzetiségek gyűlölték a kemény kezű Bánffyt és kormányát, ők is keményen szembeszálltak elnyomó intézkedéseivel. A megtépázott ellenzék sem szívelte a brutális Bánffyt, 1898 végén meg is buktatta. Magyarország a megoldatlan szociális és nemzeti kérdések felhalmozott problémáival lépett át a 20. századba, és akárcsak az egész Habsburg Monarchia, alá volt aknázva e megoldatlan ellentmondások robbanóanyagával. HANÁK PÉTER 13
