Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-07-10 / 14. szám
Körkép Az Egyesült Államokban élő Lindenfeld Emil festőművész munkásságát hazánkban is ismerik, hiszen az elmúlt években gyűjteményes kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Most arról tudósította lapunkat a művész, hogy május közepén kiállítása nyílt New Jersey-ben. Képünkön a kiállítási meghívó előlapja. * A Magyarok Világszövetségének Elnöksége Tasnády T. Álmost (Belgium), az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tagját, az anyanyelvi mozgalomban 20 éven keresztül végzett eredményes munkájáért az MVSZ aranyjel vényével tüntette ki. A kitüntetést Széles Kálmán brüszszeli magyar konzul nyújtotta át. Tasnády T. Álmos levélben mondott köszönetét a Magyarok Világszövetsége Elnökségének. * A Becsben élő Várady László professzor a Kodály-évforduló kapcsán előadást tartott az Osztrák Rádióban a nagy magyar zeneszerző életéről, műveiről és zenepedagógiai munkásságáról. Továbbra is világszerte emelkedik az Oscar-díjas Szabó István Mephisto című filmjének nézettsége. Áprilisban, két héten át a New York-i Public Cinema Szabó István filmjeiből vetített retrospektív sorozatot. * Dr. Halász Zoltán Ausztriában élő honfitársunkat, aki korára való tekintettel lemondott az Alsó Ausztria—Bécs—Burgenland jégkorongszövetség helyettes elnökségéről, munkássága elismeréséül, az említett sportszövetség díszelnökévé választották. Dr. Halász Zoltán a sport terén végzett eredményes munkájáért 1977-ben Alsó-Ausztria tartományfőnökétől ezüst Érdemrendet kapott. * A svédországi Malmőben készült az alábbi felvétel, amelyen Gombár Edit és kis magyar tanítványai láthatók. „Magyar tanítványaimmal, a magyar fal előtt” ezt írta a kép hátuljára küldője. Franki Péter és Vásáry Tamás zongoraművészek nagy sikerű zeneakadémiai négykezes koncertjük előtt zongoradarabokat játszottak Budapesten a Fürst Sándor utcai Szabó Ferenc Zeneiskola növendékeinek. FOTÓ: MEZEI BÉLA EGY MAGYAR BRAZILLAL GENFBEN Genf, sajtóközpont. A hosszú folyosón temérdek ajtó, rajtuk újságok, hírügynökségek, tudósítók nevei. Az egyiken a legnagyobb brazil napilap, az O Globo, János Lengyel nevével. Fiatalos, hatvanas úr fogad, s azonmód egy falon függő tablóhoz vezet. Nem csoda, hogy büszke rá: a tabló tömény sajtótörténelem, rajta fényképes igazolványok, belépők sorjáznak a harmincas évek végétől napjainkig, egy több évtizedes újságírópálya dokumentumai. A ritka gyűjtemény tulajdonosa a Sport Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél kezdte a pályát. 1940-ben Finnországba küldték, hogy a tervezett olimpiáról tudósítson. Kitört a háború, az olimpia elmaradt... Innen vette útját Brazília felé, ahol a portugál nyelvvel és különféle állásokkal való tízéves birkózás után, 1950- ben, a brazíliai labdarúgó-világbajnokság idején tért vissza az újságíráshoz. Azóta tudósított az összes olimpiáról és Iabdargó-világbajnokságról, s még számtalan Brazíliát is érdeklő sporteseményről. 1961 óta állomásozik Genfben, ő volt lapja első állandó európai tudósítója. — Hogyan tekint a világbajnokság elé? Más lesz-e a spanyolországi, mint a korábbiak? — kérdeztem néhány héttel a Mundial előtt. — Újszerűségét elsősorban az adja, hogy a keret kibővült. Jómagam ezt nem tartom indokoltnak. Miért kell erőszakolni, hogy minden kontinens képviselve legyen, amikor a labdarúgó világ első vonala kétségkívül Európában és Dél-Amerikában játszik? A FIFA világpresztízsét ugyan emeli a több tagország, a bővebb VB-döntő keret, azonban várható, hogy lesznek majd Spanyolországban olyan mérkőzések, melyekre csak ötszáz néző kíváncsi. — Hallani olykor, hogy szembeállítják a szép, technikás focit a kemény játékkal... — Pedig ezek nem ellentétesek. Szembeállítani egymással csak a védekező és a támadó felfogású futballt lehet. A kritika az 1:0-lal megelégedő játékkal szemben jogos. Ma egyébként csak a totális labdarúgás lehet eredményes. E' taktika alkalmazásának köszönheti újabb felvirágzását a brazíliai labdarúgás is. — Brazília újból világbajnokságra tör ... — A csapat valóban jó. Tele Santana személyében az első állandó válogatott edző készítette fel a gárdát. Korábban klubcsapatok edzői kaptak megbízást Kétségtelen előny, hogy a klíma hasonló lesz az otthonihoz. Azt azonban a sorsolás hibájának tulajdonítjuk, hogy két dél-amerikai csapat semmiképpen sem kerülhet a döntőbe, két európai ugyanakkor igen. — Hogyan vélekedik a magyar válogatottról? — A selejtezők során néhányszor kitűnően játszottak. Egyetértek azonban az otthoni szakemberekkel, azt hiszem, nem táplálhatnak vérmes reményeket. Kívánom, hogy ne legyen igazunk. Brazíliában egyébként Puskást, Kocsist, Czibort ma is emlegetik, a magyar focinak ma is nagy a presztízse. Hogy ez a múltból táplálkozik? Az igazság az, hogy talán az egyetlen Német Szövetségi Köztársaságot leszámítva mindenütt hullámzó a teljesítmény. Volt ugye angol, olasz holland korszak .. . — Bizonyára a sporthoz fűződik legemlékezetesebb újságíró élménye... — Sok egyébbel is foglalkozom, s a legemlékezetesebb éppen nem a sport világából való. Annak idején én is tagja voltam annak az újságíró csapatnak, amelyik elkísérte a néhai Kennedy elnököt választási kőrútjára. Mi, újságírók külön gépen utaztunk, az elnökjelölti gépbe csak tíz újságíró kerülhetett Nap mint nap ostromoltam az illetékest, válasszon már be engem is. Ám mégis arra kellett kérnem, halasszuk el a dolgot, amikor végre felírt a „kiválasztottak” közé. Ugyanis a rengeteg repüléstől be volt dugulva a fülem, nem hallottam semmit. Ez azért tűnt tragikusnak, mert egy kétperces Kennedy-interjúra is lehetőséget kaptam. Az úr azonban hajthatatlan volt: vagy most, vagy soha. Teli szorongással léptem be hát az elnöki kabinba. Kennedy azonban meg sem várva kérdésemel, egy papírlapot vett elő, és írni kezdett. A papíron ez állt: be vagyok rekedve, az orvosom megtiltotta, hogy beszéljek. Írásban fogok válaszolni. BALÁZS ISTVÁN A SZERZŐ FELVÉTELE 6
