Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-07-10 / 14. szám

I VENDÉGEK

A FJORDOK FÖLDJÉRŐL

Alesund: kisváros Nyugat-Norvégia tengerszabdalta partvidékén. Itt él családjával Bán József, egy helyi közlekedési vállalat autóbuszvezetője. Ez év húsvétján már másodízben parkolt az általa vezetett jármű a margitszigeti Thermál-szálló előtt. Mint elmondta évek óta foglalkoztatja a gondolat, hogyan lehetne norvég embereket rávenni arra, hogy ne csak a mediterrán szigeteket látogassák szabadságuk idején, de a hozzájuk közelebb fekvő, s látnivalókban bővelkedő Magyarországot is.

— Addig-addig ostromoltam a főnökömet — meséli

— míg beleegyezett, indítsunk egy próbajáratot. Az első, tavalyi út még nem volt üzlet, csak tízegynéhányan vettek részt. Ám ez a kis társaság hazatérve olyan lelkesen beszélt élményeiről — a helyi lap is írt az útról — hogy idén már több mint harmincán voltak a Thermál vendégei. Bár igazi kúrára az idő rövid volt, mégis sokan élvezték a szálló gyógyvizét, vették igénybe orvosi szolgáltatásait. Hogy mi volt ezen túl a siker titka? A túra résztvevői rájöttek, hogy a déltengeri napozásnál kedvesebb számukra az „aktív pihenés”; az ismerkedés a műemlékekkel, a norvégok számára egzotikus magyar konyhával, a budapesti zenei élettel. Most már bízhatok abban, hogy lesz folytatás. Azt tervezzük, hogy két busszal ingajáratot közlekedtetünk Norvégia és Budapest között, tizennégynapos váltásokkal. A szervezésbe bekapcsolódott a Sun-Reiser utazási iroda, ahol egyébként egyik lányom dolgozik. És bizonyára újabb híveket szerez majd Magyarországnak a Thermál Szállodát is üzemeltető Danubius vállalat, amely szeptemberben magyar napokat rendez az álesundi Park Hotelban, magyar szakácsok, cukrászok részvételével.

— b —

A SZERZŐ FELVÉTELEI

AMERIKAI BESZÁMOLÓ A BLOOMINGTONI KÖZGAZDÁSZKONFERENCIÁRÓL

A Business Schoolban, melynek Nemzetközi Tanszékén vagyok professzor, az üzletgazdaság minden területére kiterjedő magas szintű oktatás folyik. A konferencia háttereként említem, hogy a magyar gazdasági életet, különösen a gazdasági reformokat hosszú évek óta nagy figyelemmel kíséri a nyugati sajtó. Érdeklődése most még fokozottabb lett, részben a lengyelországi események miatt, részben azért, mert Magyarországot felvették a Világbankba, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Alapba. A téma aktualitását bizonyította nemcsak a konferencia résztvevőinek nagy száma, de az is, hogy a konferencia megszervezéséhez anyagi támogatást adott az Indiana Egyetem, az IREX Kulturális Csereprogram, valamint a State Departement és a Magyar Tudományos Akadémia. Amerikai részről a tudósokon kívül számos kormánytisztviselő, bankár, nagyvállalati képviselő vett részt a tanácskozáson.

Az 1968-ban Magyarországon bevezetett új gazdasági mechanizmus célul tűzte ki a központi irányítás bizonyos fokú decentralizálását, a hazai és világpiaci árak összhangba hozását, a szabadpiaci hatások szerepének növelését a gazdasági életben. Hosszú vitákat folytattunk most, hogy milyen gazdasági, politikai és adminisztratív nehézségei vannak a gazdasági reform alkalmazásának és továbbfejlesztésének. Ebből a szempontból az utóbbi egy-két év lépései bíztatónak mutatkoznak. Ez évben új rendeletekkel igyekeznek még rugalmasabbá tenni a gazdasági rendszert. Ezek a lépések is az alapjai annak, hogy — bár Magyarországnak is nagyon komoly adóssága van — az üzleti, bankár- és kormányköröknél bizalmat élvez.

Különös érdeklődéssel követtük Nyers Rezső előadását. Elmondotta, hogy 1968-ban a reform megkezdésekor az új gazdasági mechanizmus alapelveit csak korlátozással lehetett bevezetni, gazdasági és társadalmi okok miatt. A politikai helyzet konszolidáltsága lehetővé teszi az ésszerű gazdasági cselekvést, a változtatásokat, politikai kényszerhelyzetből adódó sietség nélkül. Ugyanakkor a kormány politikai mozgástere az utóbbi években bővült, megfontolt reformlépésekre hajlamos. A gazdaságpolitikai vezetés ma ismét keresi a hatékonyság növelését szolgáló gyakorlati változtatások lehetőségeit. A reformok folytatása ma már nemcsak alternatív lehetőség, mint 1968-ban volt, hanem politikai szükségszerűség, összefoglalva azt lehet mondani — mutatott rá Nyers Rezső —, hogy a reformpolitika folytatása előtt most zöld az út. ö is és mások is rámutattak arra, hogy az ipar, és a mezőgazdaság erősen exportcentrikus: a devizabevétel szempontjából fontos az ország számára. Jelentős az Ikarusz-buszok, az elektromos szigetelő anyagok és a mezőgazdasági termékek exportja. A reformsorozat egyik következő lépéseként tárgyalnak a forint konvertibilissá tételéről is. A konvertibilitás nemcsak az ország nemzetközi pozícióját erősítené, de javítaná az ország hírnevét és hitelképességét is. A reform tükrözi azt a gazdasági törekvést, miszerint a megfelelő gazdasági egyensúly fenntartása az elsődleges cél és meg kell akadályozni egy súlyos mértékű eladósodást, amelyre vannak rossz példák. Balassa Béla. amerikai pénzügyi szakember, a Világbank képviselője kijelentette, hogy a magyar gazdasági reformot teljes összességében kell megvizsgálni, az állami, a magán és a szövetkezeti szektoron keresztül. A piac szerepe ezekben a szektorokban eltérően jelentkezik, s a legjelentősebb szerepe a magánszektorban van. Magyarország a gazdasági reformokon keresztül képes volt egy olyan gazdasági rendszert megteremteni, ahol a három szektor rugalmas összhangban van, s ennek sikere tükröződik a fogyasztási cikkek, szolgáltatások regionális viszonylatban magas szintű kínálatában.

A konferencia utolsó napján a résztvevők gyárlátogatáson vettek részt. A Cummins Engine, Columbus városban — egyetemünkhöz közel — hívta meg a résztvevőket. A vállalat a hetvenes évek közepétől tart fenn üzileti kapcsolatot a magyarországi Mogürt, a Csepel és az Ikarusz vállalatokkal. Egy együttműködési megállapodás keretében az Egyesült Államokba behozott Ikarusz buszokba itt építik be a Cummins dízelmotorokat. A gyárban a résztvevők megismerkedhettek a teljesen komputerizált termeléssel, majd a nagy multinacionális vállalat üzletstratégiájával és magyarországi kapcsolataival.

MÁRER PÁL

(BLOOMINGTON, USA)

Kerestetés

GÁBOR ISTVÁN (Ozorán született 1936-ban, anyja

neve: Gábor Erzsébet) gépszerelő 1956-ban ment

külföldire. 3 évig Olaszországban élt, majd az USA- ba költözött. 1968-ban írt utoljára, akkori címe: 102 Wyandatte, Buffalo, Ny. 14207, USA volt. Gábor Istvánt és leszármazottait Ozorán élő rokonuk, Kiss József és felesége Bodor Mária keresi.

SERES LÁSZLÓ (Miskolcon született 1933. július 7-én, anyja neve: Szögeczki Ilona) 1954. július 15-én távozott külföldire. 1965. január 6-án írt utoljára, akkor az NSZK-ban (Stuttgart, Häckländenstirasse 33.) élt. Keresi húga, Ilona (Szűcs Andorné) Miskolcról.

EEHÉR ÉVÁT — aki a hetvenes évek végén távozott külfödre — keresi Gray Zsuzsa (leánykori neve: Szenti vány i) Ausztráliából. A kerestető és a keresett az ötvenes évek elején munkatársak voltak (Budapesten a Mészhomok Téglagyárban dolgoztak együtt). Utoljára 1977-ben Budapesten találkoztak.

REICH MAGDA (született 1926- ban)

REICH VERA (született 1924-ben)

REICH KURT (született 1927-ben) testvéreket keresi Brazíliában (Sao Paulo) élő nagybátyjuk, Grünfeld Miklós. A keresettek a II. világháborút követően kerültek külföldre, egyes hírek szerint Ausztráliában telepedtek le.

CSERE LÁSZLÓNÉ-t, született KISS MARGIT-ot (1926. augusztus 1-én Vál községben született, anyja neve Svigruha Erzsébet) és

KISS JÁNOS-t (Válón született 1922-ben; anyja neve: Svigruha Erzsébet) keresi testvére Erzsébet Auszitráliából. Margit 1950-től, János 1958-tól él külföldön.

CUKOR JÁNOS-t (egykori piarista diákot) keresi volt osztálytársa, Rerrich Béla Svédországból. A keresett feltehetően az USA-ban él.

SZÁL AI BÖSKE (Pöce) és férje Budapestről Kanadába vándorolt. Keresi Földes László húga: Rózsa az USA-ból.

Edelstein MANCi-t keresi özv. Goldberger Pálné az USA-ból. A keresett (férjével) távozott külfödre. Állítólag Torontóban (Kanada) telepedtek le és egy cukrászdát nyitottak.

RUDER ANNA (anyja neve: Weisz Aranka) 1945 után férjével Kunszentmiklósról kivándorolt Izraelbe. Keresi özv. Goldberger Pálné az USA-ból.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

7