Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-07-10 / 14. szám

Az egyházak életéből Az Egyházak Világtanácsa Buda­pesten tartotta konferenciáját, ame­lyen a világiszervezetnek a szocialis­ta országokban működő egyházai vettek részt. * A Magyar Püspöki Kar június ele­jén ült össze nyári ülésére. Dr. Lé­kai László bíboros prímás-érsek kö­szöntötte az előléptetett és az újon­nan kinevezett püspököket A püspöki kar az Országos Litur­gikus Tanács élére Szakos Gyula székesfehérvári megyés-püspököt he­lyezte. A papnevelő intézetek rekto­rai és nevelői értekezletét a jövőben Póka György szombathelyi segéd­püspök vezeti. A bíboros elnök be­jelentette, hogy Márianosztra fennál­lásának hatszázadik évfordulójára a Püspöki Kar szeptember 12-én za­­rándoklást szervez. Bulányi György piarista szerzetes ügyében a Püspöki Konferencia — a budapesti Római Katolikus Hittudo­mányi Akadémia négy professzorá­nak; dr. Gál Ferenc dékánnak, dr. Vanyó Lászlónak, dr. Rózsa Hubá­nak és dr. Erdő Péternek a szakvé­leményét mérlegelve — egységesen a következő döntést hozta: Bulányi piarista atya április 19-én írt máso­dik feleletében sem tett eleget dr. Lékai László bíboros, prímás, a Püs­pöki Konferencia elnöke április 14- én kelt második írásbeli felszólításá­nak, hogy az Egyház alapvető taní­tásaival szembenálló nézeteit vonja vissza. A Püspöki Konferencia a Bu­lányi Györggyel kapcsolatos vizsgá­latát a maga részéről lezárta és a ki­fogásolt nézeteket felterjesztette Ró­mába a Hittani Kongregációhoz. Ad­dig is azonban a Püspöki Konferen­cia valamennyi megyés főpásztora, átérezve súlyos felelősségét híveinek a katolikus tanítás közösségében való háborítatlan megmaradásáért, a sa­ját egyházmegyéje területén Bulányi Györgytől megvonta a nyilvános mi­sézést. az igehirdetés, a szentségek, valamint a szentelmények kiszolgál­tatásának jogát. * Bartha Tibor református püspök, a zsinat lelkészi elnöke és az ökume­nikus Tanács elnöke 70. születésnap­ja alkalmából ünnepséget tartott a református egyház vezető testületé és a Magyarországi Egyházak ökume­nikus Tanácsa. A debreceni reformá­tus nagytemplomban tartott megem­lékezésen részt vettek a magyaror­szági egyházak vezető személyiségei. Az állami és társadalmi szervek ne­vében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte Bartha Tibor püspököt, méltatva kiemelkedő szerepét az ál­lam és az egyházak közötti jó vi­szony alakításában, a népi-nemzeti egység megvalósításában. * A dél-amerikai Caracasba kiván­dorolt magyar evangélikusok és re­formátusok — a Lutheránus Világ­szövetség segítségével harminc éve alakították meg közös protestáns gyülekezetüket. Ennek gondozását 1981 márciusa óta dr. Dómján János budapesti református lelkész végzi. Sport A Csányi—Mészáros páros értékes győzelme után Csányi Béla, a Fradi versenyzője az egyéniben is arany­érmet nyert a Bmóban megrendezett idei Teke Világbajnokságon. * Gedővári Imre, az újpestiek kard­­vívója sorrendben harmadszor nyerte a Világ Kupát, az idény nagy viada­lainak összesített pontversenyét. A párbajtőrözőknél Kolczonay Ernő, a női tőrözőknél pedig Kovács Edit szerzett még helyezést. * A magyar teniszezők — Taróczy Balázs kiváló játékával — legyőzték a jugoszláv csapatot, s így továbbju­tottak a Davis Kupában. A követke­ző ellenfél: Izrael. * Temesvári Andrea jól mutatkozott be a wimbledoni nemzetközi tenisz­­versenyen, a női egyes első forduló­jában legyőzte az amerikai Desfort­­ot 7:6, 7:6 arányban. * Klampár Tibor, a fegyelmezetlen viselkedésével oly sok gondot okozó asztalitenisz világbajnok ismét fe­gyelmi elé került. Ezúttal klubját, a Bp. Spartacust hagyta cserben, beje­lentés nélkül feleségével külföldre utazott. Az ismert versenyző az ed­zéseket ugyan látogathatja, de a nyil­vánosság előtt másfél évig nem sze­repelhet. * Egy mondatban: Elek Ilona, a Ber­linben és Londonban olimpiai baj­nokságot nyert tőrvívónő magas ki­tüntetésben részesült... A Vasas gyengén szereplő labdarúgó-csapatá­nak szakmai irányítására újra Ilov­­szky Rudolfot, a piros-kékek volt já­tékosát és edzőjét, a korábbi szövet­ségi kapitányt kérték fel... Novák Ilonka olimpiai bajnoknőt újra bevá­lasztották a LEN (Európai Úszó Szö­vetség) elnökségébe ... Szalma László nagyszerű teljesítménnyel (820 cm) tovább javította a távolug­rás, Salbert Ferenc pedig a rúdug­rás (550 cm) országos rekordját... A világbajnokságra készülő kanadai ví­­zilabda-válogatt Tatabányán tartott edzőtáborozást... Faludi Mihály, a kézilabda-válogatott kapitánya közel egy évtizedes működés után lemon­dott, utóda Kovács László, a Bp. Honvéd Európa Kupa győztes együt­tesének edzője lett... Opata Zoltán, az MTK egykori híres, tizenhétszeres válogatott csatára nyolcvankét éves korában élhunyt... A Legenda és Valóság címmel megjelent Puskás­könyv első kiadása — bár százötven­­ezer példányban készült — elfogyott, további százezer példányt nyomnak új kiadásban... A Nyíregyháza csa­pata bentmaradt, az MTK—VM pe­dig visszajutott a labdarúgó-bajnok­ság első osztályába az idény után rendezett osztályozok eredménye­ként. Az a véleményem... „Alea iacta est!” — a kocka elvet­tetett — mondotta Julius Caesar, s ezzel a kultúrtörténetbe először vo­nult be egy kocka. A híressé váit mondat után Caesar átkelt egy fo­lyón. A folyót úgy hívták: Rubicon ... Távol álljon tőlem, hogy erőltetett párhuzamokat véljek fölfedezni a vi­lághódító kockája és a kocka világ­hódítása között, még a név hasonló­sága sem inspirál arra, hogy Rubik Ernőt összefüggésbe hozzam egy fo­lyóval, amelyen azóta igen sok víz lefolyt. De nem hagyhatom szó nél­kül, hogy az utóbbi egy-két eszten­dőben a Rubik névtől volt hangos a világ és Magyarország. Ahogy pes­tiesen mondják, ha kinyitottuk a víz­csapot, még abból is Rubik jött — és ez a sztárolás mostanában, az első bűvöskocka-világbajnokság idején még csak fokozódott. Rubik itt, Ru­bik ott — lassacskán a nagyvilág szemében Magyarország a Tschi­­kosch, Goulasch és Rubik országa lett. Persze, jól tudom, hogy ez a csin­nadratta nem utolsósorban a koc­kát világszerte forgalmazó amerikai Ideal Toys cég amerikai stílusú és vehemenciájú reklámkampányának köszönhető. Ez a cég nyilván tisztá­ban van azzal, hogy a bűvös kocka bűvös népszerűsége divatjelenség, te­hát múlékony, épp ezért addig kell minden energiát a reklámba fektet­ni, amíg aZ eladási számok (és árak) magasan tarthatók. Ennek ellenére én sokszor már túlzottnak éreztem, hogy riportok, cikkek, könyvek és folyóiratok hangosak a Rubik névtől, hogy fürge riporterek akarják meg­tudni minden áron, mennyit keres a feltaláló a kockájával, ezt a pénzt mire akarja, mire tudja és mire fogja költeni, hogy töri-e újabb vi­lágrengető játékokon a fejét és hogy ő maga mennyi idő alatt tekeri-csa­­varja szabályossá az összekevert szí­Cimlapunkon: Lábas Zoltán, a Rubik- kocka világbajnokság harmadik helyezettje, összeállításunk a 24—25. oldalon FOTO: GÁBOK VIKTOR neket. (Még a rádióban is felhangzik naponta legalább egy a Rubik-dalok közül.) Természetesen nem felejthetjük el a dolog gazdasági oldalát. Túl azon, hogy a kocka tisztes pénzt hozott Rubik Ernőnek és az Idea! Toys-nak, még Magyarországnak is komoly be­vételt jelent.. Olyan bevételt, amely látványos: abban az értelemben, ahogyan látványos bevételt jelentett Angliának a Beatles-együttes, vagy Svédországnak az Abba-együttes pia­ci sikere. És itt a dolog hirtelen na­gyon komollyá kezd válni. Azt hi­szem, a világon az egyetlen ország Magyarország volt, ahol vagy jó év­tizeddel ezelőtt egy művészi film­jeiről ismert rendező egész estét be­töltő filmet csinált sikertelen felta­lálókról; hogy ez a dokumentumfilm országos siker lett; hogy a film címe (Nehéz emberek) köznyelvi fogalom­má vált országszerte. Feltalálók azóta is vannak, talál­mányaik időről időre megbolygatják a közvéleményt. Így volt ez a Bánffy-féle hajhullásgátló szerrel, a Béres-féle rákellenes cseppekkel, az égési fájdalmak elleni szerrel, lift- és kazán-ötletekkel. A dolog szokásos menete: a találmányokat először cso­daszernek kiáltják ki — majd „ille­tékesek” bebizonyítják, hogy az egész fabatkát sem ér — majd mégis gyártani kezdik — majd kiderül, hogy a dolog alapjában véve jó öt­let, de nagyon-nagyon messze van attól, hogy csodaszernek tekinthes­sük. így egy-egy alapjában véve hasznos ötlet bejárja a poklot és a mennyországot, le- és felértékelődik — csupán a tárgyilagos elemzés, a találmányban rejlő tényleges (azaz a piacon elérhető) érték késik. Néha menthetetlenül, véglegesen. így a hajszeszről kiderült, hogy legalábbis nem okoz kopaszságot, a rákgyógyszerről, hogy általános erő­sítőnek éppen megfelelő. Rubik találmánya furcsa módon egészen más utat járt be. Nem lett belőle titkos tipp, izgató legenda — piacra hozták Magyarországon és a kutyának sem kellett. Az első — meglehetősen siralmas — itthoni el­adási adatok ellenére a gyártók és bank fantáziát látott benne, nagy szériában kezdte gyártani, külföldi kooperációs partnert keresett és ta­lált hozzá. A világsikerre jellemző, hogy a távol-keleti zug-gyártók is bőszen hamisítják. A korszak csúcsa pedig a mostani, budapesti világbaj­nokság. A bűvös kocka tehát — és Rubik Ernő — Magyarországon jelképpé vált. A sikeres találmány, a jól elta­lált innováció szimbólumává. így minden feltaláló, okos és őrült, cél­szerű gondolkodó és fölöslegesen idő­rabló, kissé saját megdicsőülését is láthatta a kocka világsikerében. Az az (optimista) véleményem, hogy a Rubik-példa tanulságait előbb-utóbb minden érdekelt le fog­ja vonni, mert meggyőzi a gazdasági racionalitás. És akkor — kiátkozás vagy mennybemenesztés helyett — a kocka majd a hasznot hajtó, si­keres találmányokat szimbolizálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom