Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-07-10 / 14. szám
IMiflfe AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI IDŐSZAKA A tanácskozás napirendjén a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtása, valamint a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzete szerepelt. Hetényi István pénzügyminiszter fotö: MTI Fejlődésünk problémáit magunknak kell megoldani — 1981-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősitett azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit, amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésének előmozdítása és — mindezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredményeinek megőrzése, az életkörülmények javítása — mondotta bevezetőjében Hetényi István. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezettségeinket. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fogyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövedelem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. A múlt évi eredmények ellenére további új és nem kis feladatok állnak előttünk. Egyfelől azért, mert a tavalyi eredmények nem mindenben kielégítőek. Így például az export növekedése elmaradt attól az ütemtől, amelyre számítottunk, amit terveztünk. A teljesítmények és az elosztás, a termelés és az elosztás ará1- nyai nem minden területen igazodnak a munka szerinti elosztás arányaihoz és szociális politikánkhoz. A fogyasztás és felhalmozás valamivel gyorsabban nőtt, mint amit tervezetünk, anélkül, hogy a teljesítmények gyorsabban emelkedtek volna. Másrészt egyáltalán nem ringathatjuk magunkat illúziókba a világpolitika, a világgazdaság várható alakulását illetően. A világpolitikában erősödtek a szocialista országokkal konfrontáló erők, és ennek káros hatásai a gazdasági kapcsolatokban is érvényesülnek. A tőkés világgazdaság tartós válságban van. Ez a válság különösen kiterjed néhány olyan ágazatra — mint például a kohászat, vagy a műanyagipar —, amely közvetlenül érinti exportlehetőségeinket, exportunk feltételeit. Ilyen helyzetben kell értékelnünk azt, hogy mit értünk el, és melyek az elkövetkező teendőink. Az 1981. évi költségvetés 472,6 milliárd forint bevétellel és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevételek 5,6 százalékkal, a kiadások viszont 6,6 százalékkal nőttek. Így a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Kedvező, hogy a kiadások növekedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Csökkent a költségvetés szerepe a felhalmozás finanszírozásában, és a tervezett keretek között tartottuk a nem kis tételt jelentő állami támogatásokat. Tovább nőtt a költségvetés szerepe a fogyasztásban, az életkörülmények alakításában. Az egészségügyi-szociális kiadások 10,4 százalékkal, a kulturális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások pedig 8 százalékkal nőttek — mondotta többek között a pénzügyminiszter. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter Életszínvonalunkhoz igazodó áruellátás Juhár Zoltán bevezetőjében emlékezett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A törvény nemcsak arra kötelezte a belkereskedelmet, hogy a fogyasztókat ellássa megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, kulturált vásárlási körülményeket teremtsen, és a maga eszközeivel is segítse elő a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakulását; járuljon hozzá az életkörülmények javításához. A belkereskedelem gazdasági szerepét, politikai felelősségét jelzi, hogy a kereskedelem jelen van csaknem minden településen, az üzleteket naponta több millió ember keresi fel. Az állampolgár lényegében itt tudja meg. hogy pénzéből mit, mennyit és milyen körülmények között vásárolhat. Ez döntően befolyásolja a lakosság közérzetét. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Bővült a tej és tejtermékek, a háztartási munkát megkönnyítő, magas szinten feldolgozott gyorsfagyasztott élelmiszerek, konzervek és bébiételek kínálata. Ruházati cikkekből általában kielégítjük az igényeket, de kifogásolható, hogy még mindig kevés a divatos ruházati termék, s nem ritkán az is előfordul, hogy az idősebbek nem találnak a boltokban koruknak megfelelő kényelmes cipőt, ruhát. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. A háztartások mintegy 90 százalékában van hűtő-, mosógép és televízió. Valamennyi család rendelkezik rádióval, és csaknem minden harmadik családnak van személygépkocsija. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrészellátással kapcsolatos problémákról külön, kiemelten is szólt, mivel ezek sok bosszúságot, esetenként többletkiadást, pazarlást okoznak. Budapesten még mindig sok jogos kritika éri a kenyér minőségét, annak ellenére, hogy javításáért nem kevés történt az elmúlt években. Bővült például a kenyér és a pékáruk választéka, és a tervidőszakban valamelyest tovább javítja a helyzetet, hogy új sütőüzemek állnak munkába. Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége — állapította meg a miniszter. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorolt társadalmi-gazdasági életünkre. Segíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítélje meg társadalmi rendszerünket, s hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyének erősödéséhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésében is. Ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát folytatunk. Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabadnap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándulóhelyeket és az olcsóbb szálláshelyeket. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat baráti -országokba. Továbbra is törekszünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az eddiginél tervszerűbben, jobban igazítva azt fogadóképességünkhöz. A tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebb, de szintén fejlődik. Ezt jelzi, hogy az ebből származó devizabevételeink három év alatt megkétszereződtek. Nőtt az egv turistára jutó bevétel, emelkedett a szervezett turizmus aránya. Az országgyűlés a miniszter beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről, illetve a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Közélet — diplomácia A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1982. június 23-i ülésén — a gyakorlati munka körülményeit figyelembe véve — egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajtott végre. Aczél Györgyöt megválasztotta a Központi Bizottság titkárának; Várkonyi Pétert felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának; Berecz Jánost felmentette a Közponii Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének; Szűrös Mátyást kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének; Lakatos Ernőt kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével ülést tartott június 24-én. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből, egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba, és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa július 25-én ülést tartott, amelyen — más fontos megbízatás miatt — felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. * Marjai József, a Minisztertanács elnöke megbeszélést folytatott Budapesten Johannes Rauval, a Német Szövetségi Köztársaság Észak-Rajna—Vesztfália tartományi miniszterelnökével. * Malcolm Rifkind angol külügyi parlamenti államtitkár Nagy János külügyminisztériumi államtitkárral a nemzetközi helyzetről; Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel pedig a két ország kapcsolatairól tárgyalt. Budapesti tartózkodása alatt találkozott Török István külkereskedelmi államtitkárral és dr. Bácskai Tamással, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójával. Malcolm Rifkindet fogadta Púja Frigyes külügyminiszter is. * Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke részt vett a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements) közgyűlésén. Tímár Mátyást fogadta dr. Fritz Leutwiller, a Nemzetközi Fizetések Bankja és a svájci Központi Bank elnöke. * Az Amerikai Egyesült Államok polgármesteri konferenciájának meghívására Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tanácsi küldöttség járt az Egyesült Államokban, s részt vett a Minneapolisban megrendezett konferencián, majd ellátogatott több városba. 2
