Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-12 / 12. szám
korszakváltás mérlegén Bognár József akadémikus előadását tartja a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. Az elnökségben: Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pach Zsigmond Pál, az MTA elnökhelyettese fotó: pólya zoltAn — mti szerepet betöltő forma lesz és lényeges beruházási és infrastrukturális megtakarításokat tesz lehetővé. * A magyar gazdaságpolitika 1979 óta helyesen reagált a világgazdasági krízisre. 1974 és 1978 között azonban a reformellenes tendenciák átmeneti megerősödése, a gazdasági reform dinamikájának mesterséges visszafogása, valamint a világgazdasági változások jellegének és hatásainak megítélésében mutatkozó bizonytalanság cselekvési holtpontra vezetett. A tartós gazdasági egyensúly feltételeinek megteremtése, valamint az új növekedési-fejlődési modell kialakítása az eddig is sok sikert hozó reformpolitika megújítását és meggyorsítását köve* teli meg. Ennek a reformpolitikának azonban gazdaságilag szélesebbnek kell lennie, mint 1968-ban volt, mert a szervezeti és intézményi rendszerre is ki kell terjednie. Nyilvánvaló, hogy a mai súlyos világgazdasági krízis időszakában és jelenlegi gazdasági helyzetünkben erőteljesebb hatásokat generáló reformokra van szükség. Más megközelítéssel szólva: gazdasági reformjaink társadalmi-politikai kockázatát növelnünk kell. A reformoknak ki kell terjedniük a gazdasági kormányzás egész rendszerére: az állami tulaj dón kezelésétől a gazdaságpolitika kialakítási módszerem át egészen az állami bevételek rendszeréig. Rendkívül lényeges, hogy az állam gazdasági szerepében rejlő lehetőségeket értelmesen kiaknázzuk, de a hatalom korlátjait is jól megértsük. S különleges gondot kell fordítani az állami szervek és a gazdasági tevékenység közötti kapcs ilódás formáira és módszereire. Gazdasági szempontból kívánatos — a demokratikus fejlődés oldaláról pedig döntő —, hogy a gazdasági kormányzásban a képviseleti, a társadalmi szervek is megfelelő szerepet kapjanak. Ilyen jellegű fejlődés esetén a tájékoztatás és meggyőzés alapján kialakított demokratikus keretekből, és az ezek alapján létrejött nemzeti egyetértés szférájából átmehetnénk a szocialista demokráciának egy olyan fejlettebb rendszerébe, amelyben az érdekek ütköztetése és a vélemények cseréje a döntések előkészítése során történik széles társadalmi bázison. A szocialista demokrácia fejlettebb rendszerére történő áttérés szükségességét erősíti az a körülmény, hogy gyakran olyan döntéseket kell hozni és lépéseket megtenni, amelyek korábbi várakozásainkkal feltételezéseinkkel és véleményeinkkel ellentétesek, vagy azoktól lényegesen eltérnek. Ilyen kritikus helyzetekben és időpontokban a döntésért viselt közös felelősség érzete rendkívül nagy kohéziós erőt jelent. (A többszörösét annak, mint a tájékoztatás és meggyőzés bázisán kialakuló nemzeti egyetértés.) Ily módon a szocialista rendszer keretei között élő és tevékenykedő nemzet azonossági tudata, identitási érzete erősebb lesz, és a politika kontinuitását egy viharos ütemben változó világban inkább átérzi. A magyar gazdaságpolitika eredményeiről, realitásáról és szellemes újításairól ma a világ minden táján elismeréssel szólnak. Minden árnyaltan és józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a kölcsönös gazdasági függőségek korszakában ennek az elismerésnek igen nagy jelentősége van, hiszen a szóban forgó országok gazdasági partnereink, és a partnerek véleménye sohasem lehet közömbös. * Szeretnék néhány gondolatot kifejteni a gazdasági reformpolitika nemzeti-társadalmi hatásairól és összetevőiről. E gondolatok kifejtésére ösztönöz azon körülmény is, hogy — a nemzeti létről, sorsról, kohézióról kialakult Ihm» gondolkodást nálunk túlzottan nyelvi-irodalmi központúnak érzem Ilyen jelentős gazdasági fejlődés után és ahhoz kapcsolódva már nagyobb mértékben kellene jelentkezniük a gazdasággal öszszefüggő komponenseknek a nemzeti tudatban. Nyilvánvaló ugyanis, 'hogy a tanulmányban kifejtett gazdaságpolitikai elgondolások sikeres megvalósítása ma a legnagyobb nemzeti feladat a társadalmi átalakulás óta. Hiszen balsiker esetén újra az elmaradottak (elmaradók) közé kerülhetnénk, ami nemzeti létünk értelme és fejlődése szempontjából a legnagyobb veszélyt jelentené. Mindenki tapasztalhatja azonban városon és falun, hogy a gazdaságpolitikánkkal elért sikerek milyen nagy mértékben növelték a nemzeti társadalom egységes és a világot jól áttekintő önbizalmát. A mögöttünk lévő 25 esztendő és a szükséges reformok megvalósítása szabadabbá tette és teszi majd a népben és nemzetben rejlő képességek kibontakozását. Egy agyoncentralizált és adminisztratív előírásokkal vezetett gazdaságban és társadalomban lehet ugyanis valakinek jó pozíciója, vagy magas fizetése, de nincs felelős és szabad cselekvési tere. Ilyen körülmények között a tehetségek nem képesek azt nyújtani a társadalom számára, amire képességeik és moráljuk őket predesztinálná. Ez a gazdaságpolitika és ezek a feladatok kötnek össze bennünket a kontinuitás jegyében a múlttal; régebbi magyar reformnemzedékek nemes vállalkozásaival. Bennünk már oldott formában jelentkezik a reform, yagy forradalom közötti ellentmondás, mert a mai nemzedékek egy győztes forradalom és mély társadalmi átalakulás bázisán folytathatják a társadalmi-gazdasági és politikai struktúrák reformját. Ez a gazdaságpolitika mindenkor és minden helyzetben a szocialista viszonyok létéből indult és indul ki — természetesen annak tudatában, hogy az élő és létező szocializmus egy dinamikus világban csak változások útján fejlődhet —, de e szocialista viszonyokat egybeötvözte azon nemzeti sajátosságokkal és képességekkel, amelyek a magyar nemzetet jellemzik. Ily értelemben a magyar gazdaságpolitika nem modell, — hiszen más szocialista országokban más viszonyok, helyzetek és sajátosságok vannak —, hanem a szocializmusban a maga életformáját megtaláló magyar nemzet egyik közös alkotása és vállalkozása, amelyet napról napra és helyzetről helyzetre haladva javítani és tökéletesíteni mindannyiunk feladata. 21