Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 2. szám
LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT! AZ „ÍRJA MEG! "-PÁLYÁZAT EREDMÉNYE A pályázatra beküldött nagyszámú írást a Magyar Hírek Szerkesztő Bizottsága által felkért bíráló bizottság — Király István akadémikus, Imre Samu akadémikus, Szabolcsi Miklós akadémikus, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője — értékelte és a következő döntést hozta: Az I. díjat nyerte Evelyn A. Dómján (USA): Faragott képek című munkájával (az első díj - a pályázat kiírása szerint - 14 napos magyarországi tartózkodás 2 személyre). A II. díjat - (14 nap tartózkodás Magyarországon 1 személyre) — nyerte: Szász Károly (Anglia); „Sors bona, nihil aliud" című írásával. A III, díjat - (8 napos magyarországi tartózkodás 1 személyre) nyerte: Szentessy Piroska (Ausztrália) „Elveszett évek" című pályázatával. A két negyedik díjat (50—50 kötet magyar könyv) a következők nyerték: Cincár Gyula (USA) „Göröngyös út” és Mahr Ferenc (Belgium) „Nostalgie” című munkáik alapján. A két ötödik díjat (25—25 magyar hanglemez) Szilárd Béláné (Brazília) „Én és Brazília” és Szatmári Lili (Izrael) „Credom unokámnak” című írásaikkal nyerték. A Magyar Hírek „Különdíját” Kovács Lőrinc (Kanada) „Életem” című írásáért kapta meg. A pályázat részletes értékelésére és a további díjazásokra a következő lapszámok valamelyikében viszszatérünk. Magyarok Világszövetsége Magyar Hírek Böngésző BOCSKAI AZ ÖNÁLLÓ MAGYARORSZÁGÉRT Négy és negyed évszázaddal ezelőtt, 1557. január 1-én született Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme, a Habsburgok elleni első nemzeti szabadságharcunk vezére, a XVI—XVII. század fordulójának nagy magyar hadvezére és államférfija. 1588-ban az országgyűlés a tizenhat éves Báthori Zsigmondot nagykorúsította. A fiatal uralkodó mellett a fejedelemség első és legbefolyásosabb embere Bocskai. Jóllehet Zsigmond a jezsuiták neveltje és vakbuzgó katolikus, Bocskai pedig meggyőződéses kálvinista, politikai és katonai téren teljes köztük az egyetértés. 1592-ben a fejeledelem kinevezi Várad főkapitányává. Ebben a minőségben nemcsak Erdély legfontosabb végvárának parancsnoka, hanem az egész erdélyi seregnek is a főgenerálisa. Szava a politikában is döntő. Erdély, a török torkában, kényszerűen a Porta hűbérese volt. Bocskai azonban úgy ítélte meg, hogy a török hatalom már túljutott delelőjén, s ha Erdély szövetkezik a császárral, lerázhatja a szultán gyámkodását, sőt egyesült erővel kiverhetik a törököt az alföldi részekről, és helyreállíthatják az ország egységét. 1595-ben ő vezeti az erdélyi követséget, amely Prágában szövetséget köt Rudolf osztrák császárral és magyar királlyal: mindkét uralkodó kötelezi magát a török elleni hadjárat megindítására. A császári hadak azonban nem indultak meg, legalábbis nem kellő számban. Rudolf császár nem tudott, nem is akart elegendő katonát küldeni a török ellen: úgy vélte, birodalmi szempontból más, fontosabb feladatai vannak. így Erdély magára maradt, a Porta bosszúja pedig nem késett. A fejedelemség területe évekre hadszíntérré válik, amelyen császári és török csapatok csatáznak megosztva az erdélyieket is. Bocskai meggyőződhetett róla, hogy Erdély nem szakadhat el a Portától, s hogy a császári csapatok „védelme” rosszabb a török hűbérességnél; Erdélynek, ha nem akar teljesen elpusztulni, szembe keli fordulnia a császárral. A nyárádszerdahelyi országgyűlés 1605. február végén Erdély, a szerencsi országgyűlés pedig április 20- án Magyarország fejedelmévé választja a diadalmas bihari nagyurat. A török Porta szövetségesül fogadja, és támogatásáról biztosítja. A nemesség egy része és a hajdúk úgy vélik, eljött az ideje a Habsburgoktól való elszakadásnak, a független nemzeti királyság visszaállításának. Törekvésüket a török is pártolja, a szultán királyi koronát küld Bocskainak. A fejedelem békét köt a császárkirállyal, de békét közvetít Bécs és Isztambul közt is, „hogy ez közönséges vérontás lecsendesítessék, ne omoljon továbbra is magyar vér”. Az 1606. évi bécsi béke orvosolta az alkotmányos és vallási sérelmeket, biztosította Magyarország önállóságát a Habsburg-birodalmon belül, és elismerte az erdélyi fejedelem függetlenségét. A törökkel kötött zsitvatoroki béke pedig megszüntette az állandó pusztító harcot. Megkezdődhetett a romokba dőlt ország újjáépítése. A fejedelem a béke megkötését csak néhány nappal élte túl, 1606. december 30-án, 50 éves korában meghalt Kassán. A XVII. század magyar történelme azonban az ő általa rakott alapokon indult. BENDA KÁLMÁN (NÉPSZABADSÁG) KÜLKERESKEDELMI JOG Január 1-től újabb nyolc vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot, tíz gazdálkodó egységnél pedig bővült az exportjog. Ez évtől kezdve önállóan exportál kábeleket a Magyar Kábelművek, az Elzett Művek pedig a kooperáció keretében készített épületvasalásokat értékesítheti maga. A magyar ízek „exportjához” járulhat hozzá a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat a jövő évtől, ha vendéglőt nyit külföldön, s ehhez különböző ételeket, italokat szerez be, illetve visz ki. Az Utasellátó Vállalat pedig az NSZK-ban és Ausztriában közlekedő magyar hajókon kínált élelmiszerekre kapott önálló külkereskedelmi jogot. Jelenleg 161 gazdálkodó szervezetnek van külkereskedelmi joga, ebből az iparvállalatok száma 12,3. E. P. (NÉPSZAVA) „SZÜKSÉGLETÜNK HATÁRTALAN A SZERETETBŐL" Káldy Zoltán evangélikus püspöknek a Magyar Rádióban 1981. december 13-án elhangzott igehirdetéséből : Ennek a textusnak a választására —• amelynek alapján én magam is prédikáltam már a rádióban — Garai Gábor Kossuth-díjas költőnek az egyik napilapban a minap megjelent „Több szeretet” című verse indított. A nagyon értékes költemény néhány sorát idézem: „értsétek meg: nekünk több szeretet kell, több, sűrűbb, viszonzatlanabb; ne érdemeink szerint mérjetek, szükségletünk szerint, s szükségletünk határtalan a szeretetből: ha túl nem csordul szomjan is veszünk, hát ne sajnáljátok tőlünk a jót, különben úgyis halál hál velünk.” A költőben nem az egyház igénye szólal meg és a versben nem az egyház prédikál, hanem világnézetre való tekintet nélkül egy ember kiált, szinte könyörög „több és sűrűbb szeretetért”. De ez az egy ember, mélyről feltörő rimánkodásában milliók és százmilliók hangját szólaltatja meg: „szükségletünk határtalan a szeretetből.” A szeretet nemcsak a legmeszszebbre vezető út, hanem a végsó beteljesedés útja is. Az egyházak életéből Bernardin Gantin bíboros, a Justitia et Pax (Igazságosság és Béke) pápai bizottság elnöke — dr. Lékay László bíboros, esztergomi érsek meghívására néhány napot BudaDesten töltött. * Az Egyházak Világtanácsa amsterdami konferenciáján magyar egyházi küldöttség is részt vett, Tóth Károly református püspöknek, a Keresztyén Békekonferencia elnökének vezetésével. * A kalocsai egyházmegye bensőséges ünnepségen köszöntötte főpásztorát, Ijjas József pápai trónállót, kalocsai érseket 80. születésnapja alkalmából. * December 8-án, Svájcban elhunyt Boros László teológus és író. * Magyar egyházi gyűjtemények címmel képzőművészeti albumot adott ki a Corvina Kiadó. Sport Az újságírók hagyományos szavazásán Wladár Sándor, kétszeres Európa-bajnok hátúszó, Rakusz Éva, kajakos világbajnoki ezüstérmes és a világbajnok kardvívó válogatott érdemelte ki az év sportolója címet. Klampár Tibor, a Világ Kupagyőztes asztaliteniszező megőrizte elsőségét az európai ranglistán. Jónyer a nyolcadik, Gergely pedig a tizennegyedik helyen áll. A nőknél Oláh Zsuzsa a hetedik. Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester az ötödik a nemzetközi ranglistán. A nőknél Petronicsné Verőczi Zsuzsa holtversenyben a tizedik. Reich Károly háromszáz grafikájából nyílt tárlat a Vigadó Galériában. A gyűjteményes kiállítás számos mese-, vers- és regényillusztráció mellett a művész plakátjait, linómetszeteit és irodalmi művekhez kapcsolódó rajzait is bemutatja. Képünkön: Radnóti-illusztráció FOTÓ: HOKVÄTH ÉVA — MTI 4
