Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

A Kölni (NSZK) Francia Intézetben februárban nyílt meg Stein Anna, Franciaországban élő festőművésznő kiállítása. Stein Anna legutóbbi pécsi kiállításán Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész a műveket az olaszországi barokk mesterek legjobbjaihoz hasonlította. Stein Anna festményeivel legközelebb a „Tisztelet a szülőföldnek” című idei budapesti kiállításon találkozhatnak a hazai műértők. Képünkön: Barokk című müve

Az elmúlt év decemberében Szüts Pál, a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyettese az MVSZ arany jelvényével tüntette ki Lefkovits Irént, a Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet tagját.

Lefkovits Irén megköszönve a kitüntetést, az alábbiakat írta: „Igazán megható érzés volt számomra ez a szép elismerés. Boldog vagyok, hogy munkámmal én is hozzájárulhatok a párizsi magyarság összefogásához és kultúrájának ápoláshoz, amiben a jövőben is segíteni fogok.”

Január 10-én a Vichy-i zsinagógában, illetve a városházán ünnepség keretében adta át J. Michaeli, Izrael állam párizsi főkonzulja annak az öt marista szerzetes testvérnek az „Igazak érme” kitüntetést, aki 1944-ben Budapesten, a Hőgyes Endre utcai Champagnat iskolában élete veszélyeztetésével mintegy száz üldözöttet rejtegetett.

Az öt, most kitüntetett szerzetes közül három magyar: Hegedűs Sándor. Angyal Ferenc és Pingiczer László.

Az ünnepségen a zsidó hitközség vezetői mellett jelen volt Vichy polgármestere, a város és a környék közéleti vezetői, továbbá a marista rendház tagjai, elöljárói. Megjelent az ünnepségen többek között Paul Lemaire, a Magyarországra menekült Francia Hadifoglyok Baráti Társaságának elnöke.

*

Kemenes Vilmos Canberrában (Ausztrália) élő honfitársunk küldte szerkesztőségünknek az alábbi értékes felvételt, amely a Canberrái Magyar Oregfiúk labdarúgócsapatát ábrázolja, miután az osztrák, német, holland és a svájci együtteseket megelőzve fölényesen nyert bajnokságot. Képünkön balról jobbra a játékosok: Murányi Mátyás, Horváth Imre, Kogon Károly, Kemenes Vilmos, Lancsár László, Vigh István, Deszecsár Emil, Pompor József. Guggol: Konti László, Kelemen István és Madarász István

A MAI MAGYAR PRÓZA ÉS LÍRA ÚJ AMERIKAI ANTOLÓGIÁJA

A kortárs magyar irodalom legterjedelmesebb antológiája, amely angol nyelven valaha is megjelent, a minnesotai egyetem Minneapolisban a múlt év végén nyomtatott kiadványa. Címe: Ocean at the Window. Prose and poetry since 1945. Szerkesztője Albert Tezla professzor, akinek már eddig is két értékes magyar irodalomtörténeti bibliográfiája jelent meg. Tezla professzor számos magyar és finnugor nyelvvel és irodalommal foglalkozó tudóst vont be fordítóként. Az 523 oldalas nagy alakú, díszes nyomdai kiállítású kötet elsősorban az 1945 után föllépett vagy tekintélyhez jutott prózai írókat és szerzőket mutatja be. Bővebb teret juttat néhány olyan prózaírónak (Mándy, Mészöly, Sántha), költőnek (Csoóri, Juhász, Nagy, Nemes- Nagy, Pilinszky) és egy drámaírónak (Csurka), akik műveikkel már több nyelvű fordításban a külföldnek is bemutatkoztak. Kevesebb, de jellemző részletmunkákkal szerepel tizennégy 1965 után föltűnést keltett költő és prózaíró. Az antológia eredeti megoldása, hogy minden szerzőtől hol bővebb, hol rövidebb önéletrajzot közöl. Tezla professzor maga a felszabadulás óta eltelt magyar irodalmi élet jelentősebb egyéniségeinek, vezető folyóiratainak és fontosabb mozgalmainak alapos ismeretével teljes áttekintést ad a társadalmi és történeti háttér hiteles fölvázolásával. Külön értéke az antológiának a magyar költészet és próza angol, francia és német fordításairól ezúttal első ízben összeállított bibliográfia, amely részletekbe menően, versenként és novellánként tünteti föl az egyes gyűjtemények anyagát. Ez az értékes munka Kathy Elain Tezla és Kovács Ilona közös munkája. A minnesotai egyetem antológiája az 1945 utáni magyar irodalmi élet iránt érdeklődő angolul értő olvasók nélkülözhetetlen kézikönyve.

GÁL ISTVÁN

ok

A Nemzetközi Gulyásleves Társaság idén ünnepelte létrejöttének tízéves évfordulóját. A hazai ünnepséget a Budapest Szállóban rendezték meg, s természetesen gulyáslevessel „köszöntötték fel” egymást a dániai exkluzív klub tagjai. Mint Mangold Gyula, a társaság elnöke, koppenhágai idegenforgalmi szakember elmesélte, a klubnak huszonöt tagja van, mindegyikük közismert személyiség Dániában. Akad köztük filmszínész (akit Magyarországon az Olsen banda című filmből ismernek), újságíró, üzletember. A magyar konyha szeretete tömörítette őket társaságba, s az elmúlt években igen sokat tettek a magyar ételek népszerűsítéséért Dániában. Képünk a Budapest Szállóban készült, balról Bert Bertramsen, a társaság főtitkára, aki az ünnepi beszédet mondja, jobbról Mangold Gyula.

FOTO: GÁBOR VIKTOR

BÍRÖ ZOLTÁNT (Debrecenben született 1923—25 körül) keresi ismerőse, Budai István az NSZK- ból. A keresett feltételezett tartózkodási helye: Cleveland (USA). Utoljára 1956-ban Brégensben és Riedben (Ausztria) voltak együtt, azóta nem találkoztak.

PANETH FERENC (Marosvásárhelyen született 1922-ben, anyja neve: Paneth Eszter) 1942-ben Brassóból vándorolt ki Svédországba. Keresi testvére, Fényes Anna Izraelből, aki úgy tudja, hogy fivére ROESS FRANZ-ra változtatta a nevét, s mint hajómérnök Svédországban (Stockholm) dolgozik.

VADÁSZ IMRÉT, aki 1919-ben született és Dél-Amerikába vándorolt ki — keresi volt osztálytársa, Grosz István Ausztráliából (Sydney).

SIRCHICH ÁGNES tanárt keresi volt tanítványa. Szabó Judit Törökszén tmiklósról. A keresett 1977 óta él külföldön, feltehetően az NSZK- ban. Utoljára 1980-ban adott életjelt magáról.

SZILY LAJOS (Budapesten született 1922. április 28-án, anyja neve: Anutiata Novoselov) alig ötéves korában, 1927-ben került Törökországba. 1940-ig élt Isztambulban, innen tért vissza Magyarországra. Megnősült és 1941-ben fia született. Akkori lakáscíme: Budapest VI.. Székely Bertalan utca 3. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Keresi testvére. Halász Jánosné Budapestről.

HITZINGER ISTVÁN (1938. május 10-én született Algériában, Constantában, anyja neve: Fésűs Erzsébet) grafikus, 1956 óta él külföldön. Utoljára 1976-ban írt testvérének. Egy ideig Kanadában élt. 1975 körül Svédországba ment, s Lundban telepedett le, 1976-ban írt utolsó levelét azonban már Ausztriából küldte. Keresi testvére. Róbert Rákoshegyről.

DRAGULY PIROSKÁT — aki Szeghalom-on született 1932. augusztus 15-én, anyja neve: Szilágyi Eszter — keresi özvegy édesanyja Rábatamásiból. A keresett 1956 óta él külföldön, élet jelt soha sem adott magáról.

BEGOVICS IMRE (Babocsán született 1936. november 7-én, anyja neve: Gyuráncsevics Mária) 1957 óta él külföldön. 1962—72 között tagja volt az idegenlégiónak. 1970 júliusában — tüdejét gyógyítani — szanatóriumba került (Grenoble- Marseille), utolsó levelét is innen írta testvérének, Annának (Kálsecz József né), aki Babocsáról keresi.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. BUDAPEST, H—1905.

52