Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-03 / 7-8. szám
Mindenekelőtt Körösi Csorna Sándor (1784—1842) munkássága érdemel fi‘ gyeimet. Körösi a magyarok őshazáját kutatva 1822-ben érkezett Indiába. Életét és munkásságát világszerte ismerik, azt azonban bizonyára kevesen tudják, hogy szótárát és tibeti nyelvtanát még ma is használják. A legutóbb 1978-ban jelent meg Delhiben és egy díszkiadás Calcuttában. Dárdzsilingi síremlékét az indiai kormány védetté nyilvánította. Az indiai kutatók ma is foglalkoznak Körösi életművével, 1981-ben a Kulturális és Tájékoztató Központ kiadásában jelent meg egy indiai történész könyve „Remetehős Magyarországról” címmel. Schoeft Ágoston festőművész (1809—1888) Körösi kortársa volt, s az indiai függetlenségi harcban fontos szerepet játszó Randzsit Szingh mahárádzsa udvarában dolgozott, ahol számos festményen örökítette meg a fejedelmet, az udvar életét, a kor nagyjait, köztük Körösi Csorna Sándort is. 1981-ben ünnepelték a mahárádzsa születésének 200. évfordulóját, s az ennek tiszteletére „Európai festők Randzsit Szinghről” címmel megjelent díszes albumban Schoeft Ágostonnak is mintegy húsz festménye szerepel. A mahárádzsa udvari orvosa is magyar volt: Hönigberger Márton János (Wojtilla Gyula indológus: „Magyarok Randzsit Szingh udvárában”, 1981.). Sok más neves magyar is megfordult indiában, például Reményi Ede hegedűművész, Andrássy Manó, Duka Tivadar orvos, gróf Széchenyi Béla 1882-ben expedíciót vezet Indiába, Szentkalotai Gábor Bálint a dravida nyelveket tanulmányozza. Stein Aurél és Baktay Ervin neve már a legújabbkori eseményeket jelzi. Fábri Károlyt Stein Aurél hívja meg egy indiai expedíción 1932- ben. Fábri egy év múltán visszatér Indiába és ott telepszik le: 1936-ban újjászervezi Ázsia egyik legjelentősebb múzeumát Lahoréban. Híres Sánti Niketán-i egyetemére Rabindranath Tagore meghívja művészettörténész-profeszszornak. India kettéosztása után hindu vallású feleségével együtt Delhiben telepszik le. Munkásságának eredményeit nyolc kötetben publikálta, két kötet pedig a halála után jelent meg. Számos munkáját csak a hagyatéka őrzi. („Fábri élete és munkássága”, Kulturális és Tájékoztató Központ, 1980., szerkesztette: Bethlenfalvi Géza tibetológus.) Amrita Sher Gil festőművésznő 1913-ban született Magyarországon, apja egy szikh földbirtokos, anyja M. Antoinette Gottesman, magyar értelmiségi család lánya. Amrita Sher Gil Európában végezte tanulmányait, többször járt Magyarok Indiában A delhi magyar nagykövetség Kulturális és Tájékoztató Központja 1978 óta rendszeresen kutatja azoknak a magyar tudósoknak és művészeknek a tevékenységét, akik Indiában éltek és alkottak. hazánkban. 1938-ban itthon ment férjhez dr. Egan Viktor orvoshoz, s együtt tértek vissza Indiába. A modern indiai festészet megteremtőjének tekintik. Korai halála (1941) ellenére maradandót alkotott. Delhiben a Modern Art Galeryben önálló állandó kiállítás mutatja be műveit és Delhi egyik nagy sugárútja az ő nevét viseli. („Amrita Sher Gil és Magyarország” 1981. szerkesztette Wojtilla Gyula.) Sass-Brunner (Farkas) Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet Magyarországon kezdték tanulmányaikat. Az anya már itthon ismert festőművész, a lánya kerámia és szobrász szakon tanult a képzőművészeti főiskolán. Rabindranath Tagore szellemi bűvköre vonzza őket Indiába: 1930- ban telepedtek le Tagore egyetemén Sánti Niketánban. Csakhamar kiállításokat szerveztek országszerte, s olykor heteket, hónapokat töltöttek egy-egy művészetpártoló mahárádzsa udvarában. A barodai múzeumban például több mint hatvan Brunnerképet őriznek. A fiatal Brunner buddhista tárgyú képeket és portrékat fest: Mahátma Gandhiról készült képét Gandhi legsikerültebb portréjának tekintik. Sass- Brunner Erzsébet 1968-ban halt meg. Első hazai kiállításukat 1981-ben Budapesten, a Ráday Kollégiumban rendezték meg. A Kulturális és Tájékoztató Központ két könyvet is megjelentetett munkásságukról, 1978-ban buddhista festészetükről, és 1979- ben „Ahogyan Indiát látták” címmel életművükről. Tagore egyetemének iszlám tanszékét egy magyar tudós, Germanus Gyula szervezte meg. Egyetemi munkája mellett számos előadást tartott. A kor tudományos folyóirataiban rendszeresen publikált; cikkeinek összegyűjtése az utókorra vár. „Germanus Gyula munkái” címmel a Kulturális és Tájékoztató Központ 1981-ben publikált könyvben ismertette Germanus életművét. V. J. 1. Körösi Csorna Sándor síremléke 2. Amrita Sher Gil 3. A „Magyarok Randzsit Szingh udvarában” címlapja 4. Brunner Erzsébet és Sass-Brunner Erzsébet 5. Germanus Gyula 6. A „Fábri Károly élete és munkássága” címlapja 22
