Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

Mindenekelőtt Körösi Cso­rna Sándor (1784—1842) munkássága érdemel fi­­‘ gyeimet. Körösi a magya­rok őshazáját kutatva 1822-ben érkezett Indiába. Életét és mun­kásságát világszerte ismerik, azt azonban bizonyára kevesen tud­ják, hogy szótárát és tibeti nyelv­tanát még ma is használják. A legutóbb 1978-ban jelent meg Delhiben és egy díszkiadás Cal­cuttában. Dárdzsilingi síremlékét az indiai kormány védetté nyilvá­nította. Az indiai kutatók ma is foglalkoznak Körösi életművével, 1981-ben a Kulturális és Tájékoz­tató Központ kiadásában jelent meg egy indiai történész könyve „Remetehős Magyarországról” címmel. Schoeft Ágoston festőművész (1809—1888) Körösi kortársa volt, s az indiai függetlenségi harcban fontos szerepet játszó Randzsit Szingh mahárádzsa udvarában dolgozott, ahol számos festményen örökítette meg a fejedelmet, az udvar életét, a kor nagyjait, köz­tük Körösi Csorna Sándort is. 1981-ben ünnepelték a mahá­rádzsa születésének 200. évfordu­lóját, s az ennek tiszteletére „Európai festők Randzsit Szingh­­ről” címmel megjelent díszes al­bumban Schoeft Ágostonnak is mintegy húsz festménye szerepel. A mahárádzsa udvari orvosa is magyar volt: Hönigberger Márton János (Wojtilla Gyula indológus: „Magyarok Randzsit Szingh ud­­várában”, 1981.). Sok más neves magyar is meg­fordult indiában, például Remé­nyi Ede hegedűművész, Andrássy Manó, Duka Tivadar orvos, gróf Széchenyi Béla 1882-ben expedí­ciót vezet Indiába, Szentkalotai Gábor Bálint a dravida nyelveket tanulmányozza. Stein Aurél és Baktay Ervin neve már a leg­­újabbkori eseményeket jelzi. Fábri Károlyt Stein Aurél hívja meg egy indiai expedíción 1932- ben. Fábri egy év múltán vissza­tér Indiába és ott telepszik le: 1936-ban újjászervezi Ázsia egyik legjelentősebb múzeumát Lahoré­­ban. Híres Sánti Niketán-i egyete­mére Rabindranath Tagore meg­hívja művészettörténész-profesz­­szornak. India kettéosztása után hindu vallású feleségével együtt Delhiben telepszik le. Munkássá­gának eredményeit nyolc kötet­ben publikálta, két kötet pedig a halála után jelent meg. Számos munkáját csak a hagyatéka őrzi. („Fábri élete és munkássága”, Kulturális és Tájékoztató Köz­pont, 1980., szerkesztette: Beth­­lenfalvi Géza tibetológus.) Amrita Sher Gil festőművésznő 1913-ban született Magyarorszá­gon, apja egy szikh földbirtokos, anyja M. Antoinette Gottesman, magyar értelmiségi család lánya. Amrita Sher Gil Európában vé­gezte tanulmányait, többször járt Magyarok Indiában A delhi magyar nagykövetség Kulturális és Tájékoztató Központja 1978 óta rendszeresen kutatja azoknak a magyar tudósoknak és művészeknek a tevékenységét, akik Indiában éltek és alkottak. hazánkban. 1938-ban itthon ment férjhez dr. Egan Viktor orvoshoz, s együtt tértek vissza Indiába. A modern indiai festészet megte­remtőjének tekintik. Korai halála (1941) ellenére maradandót alko­tott. Delhiben a Modern Art Ga­­leryben önálló állandó kiállítás mutatja be műveit és Delhi egyik nagy sugárútja az ő nevét viseli. („Amrita Sher Gil és Magyaror­szág” 1981. szerkesztette Wojtilla Gyula.) Sass-Brunner (Farkas) Erzsé­bet és lánya, Brunner Erzsébet Magyarországon kezdték tanul­mányaikat. Az anya már itthon ismert festőművész, a lánya ke­rámia és szobrász szakon tanult a képzőművészeti főiskolán. Ra­bindranath Tagore szellemi bűv­köre vonzza őket Indiába: 1930- ban telepedtek le Tagore egyete­mén Sánti Niketánban. Csakha­mar kiállításokat szerveztek or­szágszerte, s olykor heteket, hó­napokat töltöttek egy-egy mű­vészetpártoló mahárádzsa udva­rában. A barodai múzeumban pél­dául több mint hatvan Brunner­­képet őriznek. A fiatal Brunner buddhista tárgyú képeket és port­rékat fest: Mahátma Gandhiról készült képét Gandhi legsikerül­tebb portréjának tekintik. Sass- Brunner Erzsébet 1968-ban halt meg. Első hazai kiállításukat 1981-ben Budapesten, a Ráday Kollégiumban rendezték meg. A Kulturális és Tájékoztató Köz­pont két könyvet is megjelente­tett munkásságukról, 1978-ban buddhista festészetükről, és 1979- ben „Ahogyan Indiát látták” címmel életművükről. Tagore egyetemének iszlám tanszékét egy magyar tudós, Germanus Gyula szervezte meg. Egyetemi munkája mellett számos előadást tartott. A kor tudomá­nyos folyóirataiban rendszeresen publikált; cikkeinek összegyűjté­se az utókorra vár. „Germanus Gyula munkái” címmel a Kultu­rális és Tájékoztató Központ 1981-ben publikált könyvben is­mertette Germanus életművét. V. J. 1. Körösi Csorna Sándor síremléke 2. Amrita Sher Gil 3. A „Magyarok Randzsit Szingh udva­rában” címlapja 4. Brunner Erzsébet és Sass-Brunner Erzsébet 5. Germanus Gyula 6. A „Fábri Károly élete és munkássá­ga” címlapja 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom