Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

1. Életet vigyázó műszerek... 2. Kamarás professzor, a gyermekosztály vezetője' 3. Dr. Záborszky Béla főorvos 4. Műtét előtt 5. A katétert Bendig főorvos és Szatmári doktor vezeti a szív felé 6. Gyógyulófélben FOTO: GESZTI ANNA deklődnek, figyelemre méltónak tartják a szervezeti kereteket is, amellyel felkutatjuk a beteg szívű gyerekeket, és nyomon követjük további állapotukat. A falon egy oklevelet pillantok meg, amely szerint Kamarás pro­fesszort az American College of Cardiology tagjává választották. — Ha értékes is, ez csupán egy szál a sok közül nemzetközi kap­csolatainkban. Számos nagy hírű külföldi klinikán töltöttek hosz­­szabb időt munkatársaink. Egyi­kük most éppen Hannoverben dol­gozik. További szálat-szálakat je­lentenek a publikációk, kongresz­­szusok. Jó hírnevünknek is tulaj­donítjuk, hogy a Gyermekkardio­lógusok Európai Társaságának 1978. évi kongresszusát mi rendez­hettük, Budapesten. Infúziós készülékek, oxigénpa­lackok, életet vigyázó műszerek. Elcsigázott, fáradt arcocskák, so­ványka testek fölé hajol a vizsgáló orvos. Nagyvizit. Erős szívek, erős lelkek őrizhetik e kis szíveket. . . — Megszokni...? — meditál Szatmári András doktor. — Csak annyira lehet, kell és szabad, hogy dolgozni tudjunk. Bánataink és örömeink azonban „civil” bánatok és örömök, ettől nem véd a fehér köpeny . .. A fonendeszkóp milliméterről milliméterre tapogatja végig a szívtájékot. Szatmári doktor — huszonnyolc évével az osztály leg­ifjabb munkatársa —, súgva ma­gyarázza : — A hallgatózás ma is nélkülöz­hetetlen. Bámulatos, hogy mi min­dent árulhat el. Két dolog kell hoz­zá: jó fül és rengeteg gyakorlat. A technika fejlődése azonban szinte évről évre újabb és újabb módszerek elsajátítását, készségek kifejlesztését követeli. A kórter­mekből a vetítőbe megyünk, ahol mozgóképfelvételek sorát vizsgál­ják végig az osztály orvosai. Lát­juk a katéter útját, a kontraszt­­anyag terjedését-mozgását a pit­varok, kamrák, erek öbleiben, zu­gaiban. Palik Imre doktor, az in­tézet igazgatóhelyettese, hol visz­­szajátszik, hol kimerevít egy-egy fontos mozzanatot. — A sebész nem kerülhet várat­lan helyzet elé — magyarázza. — Pontosan tudnia kell, mit várhat majd, ha felnyitja a szívet. A szívkatéterezés ma már a diagnosztika mindennapos gyakor­latához tartozik. Az Országos Kar­diológiai Intézetben — felnőtteken és gyerekeken —, több mint ezer­­hatszáz szívkatéterezést végeznek el évente. A beavatkozás alatt mé­rik a vér nyomását és oxigéntar­talmát a szív különböző helyein, és megfigyelik az áramlási viszo­nyokat, amiket képmagnó és film­felvevő rögzít további elemzésre. A mindezt lehetővé tevő beren­dezéssor méregdrága és impozáns. Ám mégsem a látvány újszerűsé­ge és drámaisága fogott meg első­sorban, s tartott órákon át a műtő üvegfala előtt. A légkör volt az, ami nem eresztett. A köröttem zaj­ló izgatott vita, a várakozásteli fe­szültség, a tudás, az értelem és az érzelem egy pontra szegeződése. Ez a pont egy kisgyerek beteg szíve volt, amelyről a műszerek biztató adatokat közöltek: operálható, megvan minden remény a gyógyu­lásra. BALÁZS ISTVÁN 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom