Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
Abaksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetről ezelőtt 18 esztendővel már egyszer írtam, „Ahol szeretik az újat” címmel. Annak idején ezt az újat a gépesítés — ahogyan az akkori elnök nevezte, a mechanizáció —, a törpevízmű, az üzemi konyha és főként a szigorúan a teljesítményhez kötött bérezés jelentette, amit a környéken kezdetben kétkedve-gyanakodva figyeltek. Azután meg, hogy bevált —, igyekeztek lemásolni. Ami azonban 1964-ben új volt, mára elavulhatott, ami akkor — ismét az elnököt idézve — „előbbre lökte az életet”, ma már visszahúzhatja. Vonatkozik ez gépekre és bérezési rendszerre egyaránt. * Kaiser László üzemfejlesztő közgazdász, tehát hivatalból ellensége az elavultnak, és híve az újnak. Nem csoda hát, hogy éppen ő magyarázza, miért öregedett el a valamikor oly bevált egyéni teljesítménybérezési rendszer, s miért kellett áttérniük a kiscsoportos és a nyereséget jutalmazó bérezésre ebben az elsősorban napos- és pecsenyecsirkét termelő gazdaságban. — A régi módszerrel csak bizonyos munkafázisokat, részteljesítményeket ösztönöztünk. De korántsem volt bizonyos, hogy ezzel a végeredményt, vagyis a tényleges termelékenységet, a gazdaságosságot, a nyereséges termelést is jó irányban befolyásolhatjuk. Csak két példa: premizáltuk, ha a csirkék elhullása nem haladta meg a három százalékot, holott talán jobb lett volna, ha hagyjuk, hadd vesszen akár ötszázaléknyi, és ezen az áron megtakarítunk százezer forint értékű gyógyszert. Jutalmaztuk a takarmánnyal való takarékosságot is, azt például, ha valaki két kiló táppal megtermelt egy kiló csirkehúst. De ennek az ára az volt, hogy dolgozóink egy sereg csirkét kiselejteztek, mert nem a hústermelés növelésében, hanem egyedül csak a fajlagos takarmányértékesítésben voltak érdekeltek. A prémiumokat kiadtuk, de a nyereségszaldónk mégsem volt túlságosan magas. És még valami: voltunk néhányan -vezetők, akik futkostunk, mint pók a falon, hogy nyereség legyen, aztán voltak a tagok, sok százan, akiknek mindegy volt, hogy mennyi a nyereség, mert nekik csakis a saját teljesítményük volt a fontos, hiszen bérük 85—90 százalékát ezután kapták. * Az új bérezési rendszer lényege az, hogy egy-egy kiscsoport — például a gépjavító vagy a keltető dolgozói — megkapják a pontos évi munkaprogramjukat, továbbá az e feladatok elvégzéséért járó évi bért. Kötelessé-1 10