Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-11-14 / 23. szám

MAGYARORSZÁGI SZENT ERZSÉBET

II. András és meráni Gertrud harmadik gyermeke. Erzsébet, 1207-ben született Pozsony várában. Már négyéves korában eljegyezték Hermann thüringiai őrgróf Lajos fiával. A házasságot meg is kötötték 1221-ben, de a férj 1227-ben Otrantóban meghalt. A már gyerekkorában buzgó katolikus Erzsébet aszkétikus vallásos gyakorlatait a házasság nem csillapította. Az ifjú özvegy pedig — gyóntatójának, az eretnek üldöző Marburgi Konrádnak a vezetésével — még sanyargatóbb életre adta magát. Csodatételeiről már életében legendák kerengtek — Murillo később megfesti, amint a bélpoklosokat mosdatja. 750 évvel ezelőtt, 1231. november 19-én halt meg — innen a névnap időpontja — s rá négy évvel 1235- ben már szentté is avatták.

Hetven kilométerre Rio de Janeirótól, Petropolisban, a ma 120 ezer lakosú egykori császári üdülőhelyen, a katedrális egyik üvegablaka Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja. Monsignore Gentil közlése szerint — ő már az üvegablakok behelyezése idején is a katedrálisban szolgált — az üvegfestményeket a császári ház barátai ajánlották fel a székesegyháznak. Szent Erzsébet képe II. Péter lányának, a rabszolgafelszabadítást elrendelő Isabelnek, azaz Erzsébetnek a tiszteletére került közéjük.

KÉP ÉS SZÖVEG:

A. A.

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Az Élet és Irodalom új egyetemi folyóirat megjelenéséről tájékoztatja olvasóit. Címe: Medvetánc. Ez arra utal — írja Kronstein Gábor —, hogy a budapesti tudományegyetem diákjai József Attila szellemi örökségét vallják magukénak. A szerkesztés — idézzük az újságból — Balogh Zoltán Polányi Károlyról írt esszéjét helyezte az első szám élére. Polányi Károly a két világháború között Károlyi Mihály egyik leghívebb politikai barátjaként részt vett a magyar emigráció demokratikus megmozdulásaiban, a második világháború után pedig Kanadában élt 1964-ben bekövetkezett haláláig. Utolsó éveiben feleségével. Duczynska Ilonával angol nyelvű antológiát állított össze a modern magyar irodalom alkotásaiból.

*

Ki emlékszik Gaál Franciskára? Ezzel a címmel az Élet és Irodalom Havas Ervin írását közli az egykor ünnepelt színésznő és filmsztár életéről — kuriózumnak számító forrásból, Lev Ginzburg esszéregényéből. De — s ezt a kérdést a cikkből idézzük —, hogyan került Gaál Franciska neve a visszaemlékezések, költői hitvallások, írói élet-halálok, műfordítói műhelyvallomások, felidézett történelmi szituációk közé? Ügy. hogy Ginzburg az élő német beszédnyelvet. tehát nem az iskolait és nem a konyhanyelvet, a Péter, a Kismama és a Kati című filmekből ismerte meg, amelyekben Gaál Franciska játszotta a főszerepet. Mivel pedig Ginzburg a sorsok szerelmese — olvasható a cikkben —. előbb Moszkvában és Berlinben újra megnézi Gaál Franciska fellelhető filmjeit, majd Budapesten kutatja életének további alakulását. Erről az Élet és Irodalomban a következők tudhatok meg: Gaál Franciska 1944-ben elkerülte a gettót, egy Balaton-parti pincében rejtőzött el, s ott talált rá egy szovjet katonatiszt. 1945 tavaszán magas beosztású szovjet személyiségek meghívására Moszkvában, Leningrádban vendégeskedett, s reménytelenül beleszeretett egy gárdaőrnagyba. Ezután hazatért Magyarországra, majd nem sokkal később férjével kivándorolt Amerikába. Az újságok híradásai 1956-ban temették el, a valóságban azonban 1973-ban halt meg Gaál Franciska.

*

Az Üj Tükörben, az olaszországi Assisiben megrendezett nemzetközi zenei fesztiválról szóló beszámolóban is magyar nevekre bukkantunk. A fesztiválon a külföldön élő magyar művészek közül fellépett Sirokay Zsuzsa, Sándor György. Végh Sándor és Virágh Endre, a svájci zenekarnak pedig Mészáros János személyében a vezetője volt magyar.

*

A Nők Lapjában Marthy Barna képes riportja a budai Vár egyik idegenforgalmi nevezetességét, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot mutatja be. Az írás és a fotók tanúsága szerint a múzeum nemcsak a múlt emlékeit, hanem a jelen értékes dokumentumait is megőrzi a jövőnek. Látogatói például nemcsak az egykori patinás pesti szálloda, a VadászkürF rézágyas szobáját tekinthetik meg, hanem a Hotel Duna-Intercontinental egy már betelt vendégkönyvébe is bepillanthatnak, amelyben a neves vendégek elismerő sorai között Szent-Györgyi Albert és Selye János bejegyzéseit is megtalálhatják.

*

A Film-Szinház-Muzsika folytatásokban közli Fényes Szabolcs, az ismert zeneszerző interjúját; ebben Sas György kérdéseire eleveníti fel hosszú és sikeres pályafutásának történetét, emlékeit. Fényes Szabolcs az interjúban az egykori pályatársakról, barátokról is beszél, érdekes mozaikokat villant fel a régi Budapest színházi életéből. Néhány híresség a magyar diaszpórából: Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Kosáry Emmy, Kabos Gyula. Király Ernő, Vajda Ernő, Ábrahám Pál, Brodszky Miklós és Gyarmathy Mihály, a párizsi Folies Bergóre művészeti igazgatója.

♦

Egykori osztálytársak beszélgetése hangzott el a napokban a Magyar Rádióban: Mendelssohn György amerikai hanglemezkirály és dr. Petri Gábor orvosprofeszszor (országgyűlési képviselő, Állami-díjjal kitüntetett tudós) emlékeztek a közös diákévekre Sebestyén János műsorában. Erről az Üj Tükörben Balog János a többi között a következőket írja: Az egykori fasori gimnázium két. öregdiákja beszélt a mikrofonba, s évtizedek múltán kapva kaptak az alkalmon, hogy emlékezzenek, mindenre és mindenkire. A hallgatóknak pompás, tartalmas, megindító. emelkedett „dumapartiban” volt részük. Egyébként alighanem ez az, amiért a többi között érdemes Amerikából Budapestre jönni. Csupán egy iskola volt a háttér, ahol 1931jben érettségiztek a „fiúk”, mégis meganynyi név szikrázott föl, egykor csillogók, ma is emlékezetesek, vagy éppen elfeledettek.

K. GY.

MOLNÁR MARIA (született Budapesten 1936-ban vagy 1937-ben. anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terán Ausztráliából.

MORGEN JÓZSEF (1889. július 27-én Paripáson született, anyja neve Wetzl Barbara) 1911-ben vándorolt ki Amerikába. New Yorkban telepedett le. Keresi leánya Helén Tétről, aki nemcsak édesapjával, hanem bármely USA-ban élő rokonával szívesen felvenné a kapcsolatot.

KOVÁCS ZOLTÁN-t (Kecskeméten született 1927-ben) és húgát ÁGI-t (kb. 1929-ben született Kecskeméten), akik Budapesten az Aranykéz utcában laktak, keresi Somlai Konrád Budapestről. A keresettek feltehetően New Yorkban élnek, u. i. nagybátyjuk a la Gardia repülőtéren vendéglőtulajdonos volt.

IHÁSZ JÓZSEFNÉ (leánykori neve TÖTI Mária, születési helye:

1 regszemcse (Felsőireg, Tolna megye) 1913-ban testvérével TÖTI KÁLMÁN-nal és sógorával HORVÁTH GYÖRGY-gyel (ez utóbbi 1918-ban hazatért) kivándorolt az USA-ba. Akronban. Ohio telepedett le. Házasságából 6 gyermek született, egy fiú és öt leány, ezeket vagy ezek leszármazottait keresi Horváth György unokája, Veronika, Szekszárdról, mert 1946 óta semmit sem tud fentkeresett rokonairól.

HORVÁTH ISTVÁN (1936. augusztus 22-én született Budapesten, anyja neve: Gombos Julianna) szobafestő és mázoló 1956-tól él külföldön, az USA-ban telepedett le. Utolsó levelét 1972-ben egy szállodából írta, előzőleg New Yorkban (124 West 47 I. St) lakott. Keresi testvére, Tamási Józsefné Budapestről.

HOLLAI GÁBOR (Budapesten született 1951. június 16-án, anyja neve: Tóth Mária) 1956-foan külföldre került. Kanadában telepedett le, utolsó címe: 286, Aikins St Winnipeg, Man. R2W 4G7 volt. Keresi testvére, Anna (Németh Béláné) Aszalóról.

PATAI FERENC (Szolnokon született 1928. június 29-én, anyja neve: Rákóczi Anna) 1956 óta él külföldön. Lassan öt éve, hogy nem ad éietjelt magáról. Utolsó ismert címe: 28 King Street, East Ivanhoe, Melbourne 3079, Ausztrália. Keresi édesapja Budapestről.

GÁRDI ISTVÁN-t (Budapesten született 1943. decemberében, édesanyja neve: Csepcsényi Irén) keresi Kanadában élő édesapja, aki közel nyolc éve semmit sem tud fiáról. A keresett utolsó ismert tartózkodási helye Stockholm (Svédország) volt.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket kere sokkéi. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. BUDAPEST. H—1905.

22