Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-27 / 13. szám
Negyvenéves dokumentumok Szén t- Györgyi A Ibertről A régi kalendárium utolsó lapját is letéptük. Most 1941. jön. Van, aki lelkesedve, kezében pezsgőspohárral fogadja; van, aki tűnődő, borzongó lélekkel várja jöttét. Mit hoz nekünk? (Idézet az Újság című napilap 1941. január 1-i számának belső vezércikkéből.) Mit hozott? Nyers évszakot. Sötétebb tavaszt, a sötét télnél. Figyelmeztetést: Ma nagyobbak a veszélyek, mint Muhi és Mohács idején voltak. (Gróf Teleki Pál.) Egy Browning csattanását... A Magyar Távirati Iroda jelenti: Széki gróf Teleki Pál magyar királyi titkos tanácsos, magyar királyi miniszterelnök csütörtökre virradó éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt. S hozott néhány halovány fénysugarat, reményt keltő híradást is az újságokban. A szegedi egyetemről is, a rektor, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor kezdeményezéseiről. A következőkben ezeket elevenítjük fel, megsárgult újságokból, a Magyar Nemzet, az Újság, az Esti Kurír, a Függetlenség és más hírlapok írásaiból. * Ezekben a hetekben Szent-Györgyi Albert neve sűrűn szerepelt az újságokban. Szegeden, Budapesten, Pécsett előadásokat tartott a diákegységről, rektori szobájában újságírókat fogadott; interjúkat adott programjáról. A beszélgetésekből portréja is felvillan. Megrajzolni az okos és szép koponyát — hálás téma. A negyvennyolc éves férfi ősz, hullámos, bozontos haja, arcának markáns redőzete, fiatalos mosolya, harmónia és ellenpont ötvözeteként tükröződnek az írásokban. Dolgozószobájának díszlete, kelléktára ugyancsak érdekes a kíváncsi szemnek. A könyvespolcokon természetesen példás a rend. Az asztalokon? Fényképek, könyvek, jegyzetek, hamutartók, szivarok \gipák, cigarettás- és gyufásdobozok. S ebbe a szobába örömmel, szorongás nélkül lép be az újságíró. Mert többnyire másfajta szobák küszöbét lépi át. A különbség gondolatébresztő. „Vannak szobák, vannak hivatali helyiségek Szegeden és szerte az országban, amelyeknek lakói hivatalból viselik a címet és a méltóságot, hivatalból írják elő a lábtörlés és a megszólítás ünnepélyes mikéntjét; ezekről ne essék szó. Hiszen jöhet olyan kor, amely éppúgy leveszi őket a napirendről, mint Kálmán király a boszorkányokat, akik nincsenek, tehát említés róluk ne tétessék. Itt, a szegedi egyetem rektori szobája előtt valami spontán, szubjektív érzés érteti meg az emberrel már az első pillanatban, hogy más, nemesebb, nagyszerűbb világba lépett.” * Ennek a világnak önálló törvénye van. Ez a törvény — Szent-Györgyi Albert értelmezésében — ezeket az elveket hirdeti: Az egyetemi munkálkodás az egyik legfontosabb hazafias kötelesség teljesítése. A hazafias kötelesség fogalma azonban olyan tág, hogy azt mindenki saját szája íze^BHBÉfc telmezheti. Lényege ezért más nem lenet^Sk az, hogy a maga helyén mindenki jól végezze munkáját. E törekvés megvalósítása az egyetemen mindenekelőtt egy kérdés tisztázását Szent-Györgyi Albert szegedi laboratóriumában (1937) FOTO: BOJÁR SÁNDOR kívánja meg: mi az egyetem célja és hivatása? Az egyetemnek a fiatalokból hasznos állampolgárokat kell nevelnie, hogy a tudomány, a szaktudás ismeretében közéleti hivatást tölthessenek be. Ehhez azonban az államnak is meg kell teremtenie a lehetőségeket arra, hogy a nevelés minden tekintetben biztosítható legyen. A jellembeli sajátosságok kialakításában is. A cél érdekében a professzornak együtt kell munkálkodnia, együtt kell élnie a diáksággal, mivel a legjobb nevelő maga a diákélet. Az egyetemnek tehát módot kell adnia arra, hogy ott a diák otthonra találjon, ott ne csak tanuljon, hanem szórakozzék is, önálló társadalmat képezzen, amelyben megtanulja az emberi együttélés szabályait, a bajtársi szellemet, a fegyelmet és az önzetlen együttműködést. Ehhez pedig az kell, hogy az egyetemen a diákság a professzorokkal együtt egy nagy baráti közösséggé, családdá forrjon öszsze. * Szent-Györgyi Albert: — Mielőtt a diákegységet létrehoztam, ezt a kérdést tettem fel magamnak: megérett-e a diák az ilyen egység létrehozására? S ha meg is érett, a különféle bajtársi szövetségek széthúzó tendenciája mellett, várható-e, hogy azt a maga erejéből meg tudja valósítani? Nézetem szerint valami külső segítségre, lökésre volt szükség, és nyilván a rektor hivatása volt, hogy az iniciatívát megtegye. — összehívtam a diákokat és megkérdeztem tőlük, hogy akarnak-e egyesülni? A felelet nekem is meglepő volt. Mint egyetlen kiáltás tört ki a diákság leikéből az egyesülés, az egység, egy gazdagabb, telibb diákélet utáni vágy. Azonnal szűkebb körű tanácsot alakítottak az alapszabályok kidolgozása végett. A megindult munkához lelkesen csatlakoztak a professzorok, az egyetem tanácsa pedig elhatározta, hogy a tanács ezentúl hivatalos ornátusához hivatalos sapkaként az egyetemi diákegység jelvényével a diáksapkát fogja hordani. — Az alakuló ülés után nemsokára vitadélutánra hívtam össze az egyetem hallgatóságát. Ezen az egyetemi oktatás és nevelés legfőbb problémáiról vitatkoztunk. A diákság először csodálkozott, hogy neki is szabad nézetet formálnia, szót emelnie az egyetemen a saját ügyében. Aztán úgy belejöttek, hogy az este nagyon rövidnek bizonyult a kérdések megvitatására. — Nemsokára a diákság egyetemi színjátszó kört alapított, elhatározta, hogy a Hamlet előadásával mutatkozik be a nyilvánosságnak, szerepet tanult, bált rendezett, szórakozott és amellett komolyan tanult. így született meg a diákegység, amely nem szervezet és nem is mozgalom, hanem az egyetem családiasságának megnyilatkozása. * Részlet egy régi híradásból: A szegedi egyetemről kiinduló diákmozgalom egyik szép eseménye játszódott le — a helyi Hamlet-bemutató 100. évfordulóján — a Városi Színház ünnepélyesen fényes, teljesen megtelt épületében. Az egyetem diákjai, lelkes fiúk, lányok, saját hitükből és lelkesedésükből — Szent-Györgyi Albert ösztönzésével, Sík Sándor professzor ellenőrzésével — Shakespeare Hamlet-jét adták elő, a balsors fejedelmének mindig időszerű drámáját... * A diákegység megteremtése, a Hamlet előadása kritikus megnyilatkozásokat is kiváltott. Idézet a Magyar Nemzetből, Szent- Györgyi Albert interjújából. — A fő ellenvetés az volt, hogy a diákegység felesleges, mert a meglevő bajtársi szervezetek is képesek annak munkáját elvégezni. Erre csak azt lehetett mondani, hogy e szervezetek működése tekintetében nem volt biztosíték arra, hogy mindig és kizárólag a diákság érdekét, nem pedig egyesek vagy egyes politikai pártok érdekét szolgálják a szervezetek. Az új egyetemi egység nem helyezkedik szembe semmiféle bajtársi egyesülettel. Én, mint rektor azonban elvárom, hogy tartozzék a diák bármilyen bajtársi egyesületbe, elsősorban azt kell éreznie, hogy ő ennek az egyetemnek a diákja. Aki nem érzi azt, hogy elsősorban és mindenekelőtt ehhez az egyetemhez tartozik, az ne jöjjön ide Szegedre se diáknak, se professzornak. * Idézet a Magyar Nemzetből, Szent-Györgyi Albert interjújából: — Végezetül egy vallomást kell tennem. Előttem nem is a diákegység, nem csak a diákegység áll; egy sokkal tágasabb eszményt kívánok szolgálni: az új, igazabb, erkölcsösebb Magyarországot. Mert, ha körülnézünk az életben, megdöbbent a közéleti sivárság, az önzés, a meghunyászkodás, amikor a tekintélytisztelet csak üres frázisok hatalmán alapul, és nem önmagából való természetesség és testvéri érzés. Azt az eszményt kívánom szolgálni, hogy az egyetem derék magyar embereket, magyarokat és embereket neveljen. * Németország 1941. áprilisában megtámadta Jugoszláviát. A magyar kormány, amelynek élén Bárdossy László állt, négy hónappal a magyar—jugoszláv örök barátsági szerződés megkötése után, csatlakozott a Jugoszlávia elleni katonai akcióhoz. Két hónappal későbbb német repülőgépek provokációs bombatámadást intéztek Kassa ellen. Magyarország számára megkezdődött a második világháború. KOVÁCS GYÖRGY 11
