Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 4. szám
LLÚ Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára épp hetven évvel ezelőtt, keserves körülmények között született. A zeneszerző a remekművet a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára nyújtotta be, s a bíráló bizottság könyörtelenül elutasította, játszhatatlannak minősítette. így hát a mű csak hét esztendővel azután, Bartók Fából faragott királyfi című táncjátékával együtt került legelőször bemutatásra. A Kékszakállú szövegét Balázs Béla Bartóknak is, Kodálynak is dedikálta. Amikor írta, még nem sejtette, melyiküket ihleti megzenésítésre. Hogy miért nevezte az opera szövegét misztériumnak? Erről Nádasdy Kálmán azt mondta: „...Balázs Béla fontosnak vélte ezt a meghatározást. Hangsúlyozta, hogy ez nem dráma, hanem misztérium. Nem annyira a műfaj miatt, hanem el akarta magát határolni az ibseni dramaturgiától, különösképpen pedig az 1910-es években divatos pszichológizálástól...” Ma már nyilvánvaló, hogy ez a misztérium a huszadik századi magyar színműirodalom egyik vitathatatlan remeke. A kékszakállú herceg vára ma világszerte temérdek előadást, főképp pedig pódiumon való megszólaltatást ért meg. Sok nagy karmester dirigálta lemezre is. A szöveget, Balázs Béla költői sorait csaknem mindenütt magyar nyelven éneklik. Az első külföldi, magyar nyelvű lemezfelvétel az azóta elhunyt Kertész István nevéhez fűződik. Ö akkoriban a kölni opera főzeneigazgatója volt, és lemezén a Kékszakállút Walter Berry, Juditot pedig Christa Ludwig énekelte. Magyar szövegmondásuk pontosságát a New Yorkban élt, nagyszerű zongoraművésznek, Herz Ottónak köszönhették, ő tanította őket arra, hogy a mű minden szavát hiteles akcentussal énekeljék. A budapesti Operaház ősbemutatóján Kálmán Oszkár személyesítette meg Kékszakállú alakját. Juditot pedig a csodálatos Haselbeck Olga énekelte. A premier dátuma 1918. május 24. volt. A közönség a művet lelkes elragadtatással fogadta. S az idén tavasszal Bartók születésének századik évfordulóján csakúgy, mint a Föld táján mindenütt, Magyarország-szerte előadások, hangversenyek, tudományos értekezések egész sora idézi föl, boncolgatja a zeneszerző világraszóló életművének legjelentősebb szakaszait. Ezzel kapcsolatos az is, hogy épp hazánkban rögzítették legelőször televízióra A kékszakállú herceg várát. Bartók operája a Magyar Televízió és a müncheni UNITEL filmgyártó koprodukciójaként került képernyőre. A film zenei alapja az a Londonban megjelent DECCA-hanglemez, amelyen a Bartókművet, a Londoni Filharmonikus Zenekar közreműködésével, Sir George Solti, vagyis Solti György dirigálja. Judit szerepét Sass Sylvia énekli, a Kékszakállú hercegét pedig Kováts Kolos. A kékszakállú herceg várát Solti György 1979-ben ugyanezzel a zenekarral és ugyanezekkel a kiváló magyar énekesekkel a londoni Festival Hall pódiumelőadásán szólaltatta meg, igen nagy sikerrel. A magyarországi televíziós fölvételek rendezője: Szinetár Miklós, dramaturgja Bánki László, operatőrje: Márk Iván, díszlettervezője: Bachmann Gábor, jelmeztervezője pedig Schäffer Judit. Egyébként Európa számos nagyvárosában és Kanadában a televíziók a Magyarországon fölvett Kékszakállúval is ünneplik Bartók születése napját. Amikor ezeket a sorokat írom, legújabb értesülésem szerint eddig hetvennégy televíziós állomás kérte a bemutatás jogát. De nyilvánvaló, hogy ez a szám még növekedik, és a magyar mű mindenütt magyar nyelven hangzik föl és diadalmasan hirdeti Bartók halhatatlanságát. GÁCH MARIANNE 17
