Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
LÁTTA MAR? LEMEZBEMUTATÓ A mai apátsági templom 1365 körül épült főhajója FOTO: JÁRAI RUDOLF — MTI Géza fejedelem 996-ban hívta be az országba az első bencés papokat. Ekkor épült a Kisalföld fölé emelkedő dombtetőn, Pannonhalmán a bencés kolostor. Milyen volt az első pannonhalmi templom? Erről sajnos alig tudunk valamit, mert nyom nélkül megsemmisült. Csupán a László király idejéből származó „leltár” alapján állítják a szakemberek, hogy az akkori idők egyik legszebb egyházi épületét emelték itt, s a leggazdagabban felszerelt templomok közé tartozott. III. Béla 1137. április 11-én kelt leveléből értesülhetünk arról, hogy az első templomot valamilyen elemi csapás (valószínűleg tűzvész) pusztította el. A helyén felépülő újabb templomot is hasonló sors érte az 1200-as évek elején. Oros apát alapjaitól építette újjá Pannonhalma templomát. A tatárok dúlása elkerülte a pannonhalmi templomot, változatlanul állt Mátyás koráig. Mátyás király 1486-ban megnagyobbíttatta az oldalhajókat, új rabol toztatta a szentélyt és a templom északi oldalához szép gótikus kápolnát építtetett. Később, Tolnai Máté főapátsága idején újabb reneszánsz kápolnát emeltek az északi oldalon. A török hódoltság korszakában sokat romlott az épület állapota, a károsodásokat Karner Egyed főapát javíttatta ki 1701-ben. Ekkor épült az altemplom két „román” kapuzata és a szentélybe vezető vörös márvány lépcső. A sok viszontagságot átélt templom teljes — műemléki igényű — helyreállítását 1867-ben Storno Ferencre bízták. Storno lebisztíttatta a falakat, kijavíttatta a szerkezeti károsodásokat, s korának puritán szellemét követve, kihordatta a templomból a barokk berendezéseket. A legnagyobb kárt azonban azzal okozta, hogy a falakat szemcsézőkalapáccsal tisztítatta le, így tönkretette az eredeti felületeket. Ekkor festette Storno — restaurátori feladatát félreértve — a templom falképeit is, s ekkor készültek a templom neoromán oltárai. A helyreállítási munkák kilenc évig tartottak. Azóta lényegében változatlanul áll a pannonhalmi bencés szerzetesi templom. Ma az apátságban nyolcvan bencés tevékenykedik a teológiai főiskolán. Az épületben háromszáz személyes katolikus gimnázium működik, valamint egy szociális otthon is található, ahol 130 idős egyházi és világi személyt gondoznak. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-től feltáró kutatásokat és helyreállító munkálatokat végez Pannonhalmán. (Eközben bukkantak rá az 1486-ból származó kerengő maradványaira is.) Több helyen eltávolították a múlt századi falfestményeket, s visszaállították a középkori állapotot. (P.) A magyar középkor zenei emlékeit mutatja be az a lemezsorozat, amelyen Rajeczky Benjámin, a neves zenetudós szerkesztésében a katolikus vallási ünnepkörök liturgiája szólal meg. A kiadás már a hatodik lemeznél tart, és ezen Mária-énekek, valamint temetési dallamok hallhatók, köztük a Pray kódexben föllelt becses nyelvemlékünk, a Halotti beszéd, ezúttal Benkő Lóránd nyelvtudós olvasatában. A Schola Hungarica-együttes, amelyet Dobszay László, illetve Szendrey Janka vezényel, és amely zenei társaság stílusban, játékmódban is igyekszik viszszaadni régi korok GRhCORIAN CHANTS 1 KOM HUNGARY SKIMH.A lll'.S'í,A RK'A hangulatát, a korábbi lemezeken a karácsonyi ünnepkör, a Nagyhét, a Húsvét dallamait, a magyar szentek életéhez fűződő gregorián és többszólamú énekeket mutatta be. Az eddigi kiadványok sikerét jelzi, hogy csaknem valamennyi felvétel elnyerte az Év hanglemeze díját, az első pedig, amelyen a karácsonyi dallamok hallhatók, megkapta a francia Grand Prixkitüntetést. Nem véletlen ez a sok értékes díj, mert e sorozat készítői arra a nehéz feladatra vállalkoztak, hogy az általános európai, illetve a Magyarországon meghonosodott gregorián dallamokat minél nagyobb teljességgel és a hagyományokhoz lehetőleg a legpontosabban alkalmazkodva szólaltassák meg. GÁBOR ISTVÁN EMLÉKÉRMÉK A forintkorszak emlékérméit a magyar történelem nagy horderejű eseményeinek évfordulóira, kiváló személyiségeinek, illetve művészek, tudósok, írók tiszteletére, vagy aktuális, a világ közvéleményét megmozgató események alkalmából adja ki a Magyar Nemzeti Bank. A Bartók-év tiszteletére kiadott 500 forintos emlékpénz jól illeszkedett a Bartök-centenárium ünnepségsorozatába : szép kivitele, művészi megfogalmazása méltó volt az alkalomhoz. A két fiatal tervezőművész (előlap: Bodnár György, hátlap: Kutas József) olyan motívumokat használt fel az éremkép megalkotásához, amelyeknek együttese nemcsak ábrázolja, de jellemzi is a bartóki életművet. Az előlapon a székely kopjafa egyaránt utal Bartók erdélyi származására, ottani népdalgyűjtésére, s tágabb értelemben zenéjének népi gyökereire, az Allegro barbaro (1911) első hangjegyei pedig arra a műre, amely ritmus- és dallamvilágával már az igazi Bartók-zenét előlegezi, s az életműben korszakzáró és -nyitó szerepet játszik. A hátlap éremképe: a zeneszerző kalapos portréja a világtérképpel a háttérben. A szimbolikus jelentés egyértelmű: a Művel meghódított világot jelképezi. Érdemes összevetni e legújabb zeneszerzőérmét a régebbi kiadásúakkal: az 1936-os Liszt 2 pengőssel (Berán Lajos terve), az 1961- es Liszt—Bartók sorozattal (Borsos Miklós, illetve Iván István terve) és az 1967-es Kodály-sorozattal (Kiss Nagy András). Itt a portrék élethűségén, néhol különösen karakterisztikus jellegén kívül (Kodály) az éremkép nem hordoz mögöttes tartalmat, s egy-egy sorozaton belül az éremkép ismétlődik. (Az 1961-es és 1967-es sorozatok ezüstből és aranyból készültek. A Liszt— Bartók sorba egyenként három arany és két ezüst, a Kodály-sorba pedig három ezüst és két arany érték tartozik. Az aranyból kivert érmék súlya megfelel a forint arany pénzlábának.) Ä magyar zeneszerzők életműve előtti tisztelgés tehát nem volt előzmény nélküli. Az összevetés a kibocsátónak azt a szándékát jelzi, hogy — a bonyolult formától az egyszerűhöz — az egysíkú jelentéstől a több síkúhoz való eljutással — a művészi invenciónak, egyéni fantáziának nagyobb teret engedjen az éremkép megalkotásakor — az éremkedvelők és-----gyűjtők nagyobb gyönyörűségére. Sz. N. 54
