Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
MAGYAR Az új nemzetiségi iskolatörvény értelmében a Horvát Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségeknek joguk van anyanyelvi oktatásra — adja hírül az eszéki Magyar Képes Újság. A nemzetiségi iskolák tanulói kötelezően horvát vagy szerb nyelvoktatásban részesülnek, de ezek mellett kötelezően nemzetiségi nyelvüket is tanulják. Az új törvény érvényesülését leginkább a magyar pedagógusképzés bevezetése szolgálja. Az eszéki pedagógiai karra eddig 21 hallgató jelentkezett, de bármely szak hallgatói idegen nyelv helyett magyar nyelven is tanulhatnak. Az eszéki egyetem pedagógiai fakultása tíz évre szóló együttműködési tervet készített a pécsi Tanárképző Főiskolával. kultúra lényegéről a következőket nyilatkozta: „...a jugoszláviai magyar nemzetiségi irodalom maga is nemzeti irodalom. Noha, külön akcentussal az, mert beleépültek olyan elemek is, amelyek más magyar nyelvterületek irodalmából hiányoznak és csak a történelmi külön fejlődésből származtathatók.” M acyar Sió A szlovákiai Magyar Szóban olvastuk, hogy a csallóközi Somorján — ahol sók magyar él — új művelődési házat avattak. A létesítmény felépítése már időszerű volt, hiszen a CSEMADOK ,,Híd” vegyes kara, a Csalló Népművészeti Együttes, a helyi magyar nyelvű iskola gyermekkara magas színvonalon tevékenykedik. Az Űj Tükör idei 33. számában Pásztor Emil ,,A magyar nyelv helye a földgolyón” címmel írt cikket. „A mintegy háromezer nyelv közül legtöbben a kínait, aztán az angolt, a hindusztánit, a spanyolt, az oroszt beszélik. A nyelvek sorrendjében a magyar valahol a 40. hely táján található. Jelenleg a világon a magyarok száma tizenötmillió, a magyarul vagy magyarul is beszélőké pedig körülbelül 16.7 millió. Magyarország után Romániában él a legtöbb magyar: Dávid Zoltán cikke szerint 1,85 millió; Romániában a magyarul vagy magyarul is beszélő magyarok és nem magyarok száma 1970-ben 2.5 millió volt. A harmadik ország, ahol legtöbben beszélnek magyarul, Csehszlovákia. A negyedik az Amerikai Egyesült Államok, aztán Jugoszlávia és a Szovjetunió következik. A magyar nem nagy nyelv, de akár beszélőinek számát, akár a világ kultúrájában elfoglalt helyét tekintjük — egyik jelentős nyelve a világnak” — fejezi be cikkét a szerző. HÍD A Jugoszláviában élő Szeli István akadémikus 60 esztendős. Ebből az alkalomból interjút készített vele a Híd című Jugoszláviában megjelenő magyar nyelvű irodalmi folyóirat. A nemzetiségi Saturday Review Az Egyesült Államokban megjelenő Saturday Review márciusi számában Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész méltatta Bartók munkásságát, felidézte cikkében az együtt töltött éveket is. A ciklkről Daróczy Sándor olvasónk írt levelében. NÉPSZAVA A Népszava júliusi száma beszélgetést közölt Markus Bielerrel Radnóti Miklós műveinek svájci fordítójával, aki elmondta, hogy a magyar nyelvvel a Svájcba került magyarok révén ismerkedett meg. Azóta keresi a kapcsolatot a magyar irodalommal, majd így folytatta: „Ezeket figyelve fizette elő számomra egy máig ismeretlen magyar származású hívem a Magyar Hírek című folyóiratot, amely végül is sorsfordító jelentőségűnek bizonyult számomra. Ebben bukkantam rá ugyanis 1969 májusában Radnóti portréjára, illetve olvastam a költő »Nem tudhatom« című versét. (...) Ha jut időm még valamire, az természetesen Radnóti életrajzának megírása lesz, s talán Pilinszky János verseinek tolmácsolása.” * A lisszaboni Moraes kiadónál még ez idén megjelenik a magyar költők antológiája. Az antológia szerkesztője dr. Rózsa Zoltán egyetemi docens, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem portugál tanszéki csoportjának vezetője. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Kortárs Látkép, gesztenyefával címmel Nemes Nagy Ágnes írását közli. Pontosabban válaszait, amelyeket Kabdebó Lóránt kérdéseire adott, akit a Petőfi Irodalmi Múzeum bízott meg az interjú elkészítésével. Ebben Nemes Nagy Ágnes — 54 folyóiratoldalnyi terjedelemben — életéről, pályafutásáról szól, egyebek között egykori iskolájáról, a Baár- Madas-ról, az Üjholdról, a második világháború után rövid ideig megjelent folyóiratról, amelyet férje, Lengyel Balázs szerkesztett, továbbá mestereiről és pályatársairól, akik szerepet játszottak életében, munkásságában. Az utóbbiak között Nemes Nagy Ágnes külföldön élő magyarokról is szót ejt, többek között egykori tanárjáról, Ravasz Boriskáról, aki később Bibó Istvánná lett, azokról is, akiknek munkásságából tanult, így Kerényi Károlyról és Cs. Szabó László ról, továbbá az Üjhold szerzői gárdájának tagjai közül Tardos Tiborról, Bódy László ról, a Melbourne-i egyetem németprofesszoráról és a Párizsban élő Tóth Juditról. * A Valóságban Hankiss Ágnes tanulmánya olvasható Karády Katalin — 1979—80 címmel. Ebben a neves szociológus — a korábban 400 ezer példányban elkelt Karády-nagylemez, számos cikk és mintegy száz közvélemény-kutató interjú alapján — azt a jelenséget vizsgálja-értékeli, hogy a világháborús évek sztárja, majd három évtizednyi hallgatás után, miként válhatott rövid időre társadalmi életünk érdekes és vitatott szereplőjévé. A következőket a 17 folyóirat oldalnyi terjedelmű tanulmányból idézzük: Kétségtelen, hogy a társadalmi méretű nosztalgiahullámok — s ez teszi őket érdekessé — mindig jóval többet mondhatnak el egy társadalom jelenbeli feszültségeiről, közérzetéről, értéktörekvéseiről, mint a múltnak arról a darabjáról, amely tulajdonképpeni tárgyuk. Karády személye sokak emlékezetében történelmi közelmúltunknak egy olyan időszakával fonódik össze, amelyet kollektív emlékezetünkben és önmagunkról alkotott képünkben még mindig súlyos elfojtások és feldolgozatlan ellentmondások terhelnek. Ezért rendelkezik Karády Katalin személye igen gazdag szimbólumtartalmakkal, s ezért válhat olyan érzések és gondolatok hordozójává, amelyeknek igazi tárgya valami sokkal alapvetőbb és fontosabb, mint maga a Karády-jelenség. * Egy név a Film-Színház-Muzsikában: Zsigmond Vilmos. A magyar származású amerikai filmoperatőr abban a képes híradásban szerepel, amely John Travolta új filmjéről számol be. Kétoldalas képes riport ugyancsak a Film-Színház-Muzsikában: Surányi András rendező filmet forgat az ötvenes évek legendás aranycsapatáról. Az egyik képen a Népstadion zöld gyepén az öregfiúk válogatottja látható; közöttük Puskás öcsi, meggypiros trikóban, pocakosán, s könnyes szemmel. Egy másik kép Czibor Zoltánt mutatja. * Az elmúlt napokban a magyar rádióban is szerepeltek külföldön élő honfitársaink. A Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével Franki Péter Mozart F-dúr zongoraversenyét, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenyén Pauk György Berg hegedűversenyét szólaltatta meg. A televízió műsorán Korda Sándor Rembrandt című filmje szerepelt. K. GY. Csaknem kétszáz vendég részvételével az Uruguayi Magyar Otthon megtartotta hagyományos Szent István napi ünnepségét. A programból kiemelkedett a Magyar Otthon ifjúsági tánccsoportjának „Este a fonóban” című táncjátéka, amelyet Szász Péterné, a táncegyüttes vezetője tanított be. Képünkön a táncegyüttes. 53
