Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
•• •• MIT KUTATHATNÁNK KÖZÖSEN? Beszélgetés dr. Vidor Szebehely amerikai professzorral — Milyen előzmények után került sor a két ország csillagászai közötti megbeszélésre? — kérdeztük a professzort. — 1973-ban előadókörúton jártam Európában. Magyarországon is több előadást tartottam, ekkor állapodtunk meg abban, hogy magyar ösztöndíjast fogadunk egyetemünkön. Érdi Bálint csillagász fél évet töltött nálunk, a National Science Foundation (az USA Nemzeti Tudományos Alapja), a texasi egyetem, valamint a magyar partner költségén. Ez az ösztöndíj tekinthető együttműködésünk csírájának. A továbblépést az ÉLTE Csillagászati Tanszéke kezdeményezte, a COSPAR (Committee on Space Research) tavalyi, budapesti kongresszusán. Azt javasolták, hogy hívjunk össze egy ülést annak megvitatására, hogy milyen kutatási területeken lenne gyümölcsöző szorosabb munkakapcsolatot kialakítani az USA és Magyarország csillagászai között. Miként napjainkban az ilyen, pénzt is igénylő új kezdeményezéseknél lenni szokott, nekem és a Csillagászati Tanszék vezetőjének, Balázs Bélának is sok éves meggyőző munkájába került, amíg tervünk valóra vált, s a National Science Foundation, valamint az MTA jóvoltából öszszeülhettünk Budapesten. Hét amerikai csillagászt, szakterületük elismert képviselőit hívtam meg a találkozóra. — Elsősorban milyen témakörökben ítélte hasznosnak a két fél a további együttműködést? — Ígéretesnek tartjuk például az aszteroidok, a kisbolygók kutatását. Az egyik legizgalmasabb probléma annak megválaszolása, hogy a Naprendszer egy bizonyos körzetében miért van igen sok kisbolygó, s hogy másutt miért nem észlelünk ilyen égitesteket. Számos elmélet született már, de ezek előbb-utóbb megbuktak. A közeljövőben lehetőség nyílhat arra, hogy egy Föld-közeli pályán elhaladó kisbolygót műhold segítségével közelebbről is szemügyre vegyünk. És felmerült az a ma még utópisztikusnak tetsző gondolat is, hogy egy kisebb — mondjuk egy kilométer átmérőjű aszteroidot lehozzunk a Földre, a „bányászat” egy új ágát teremtve meg ezzel, ugyanis ezeknek az égitesteknek igen magas a fémtartalma. — Balázs professzor kezdeményezésére tűztük napirendre a dinamikus csillagászatot. Ez a kutatási terület egyebek között azt vizsgálja, hogy mi történik két galaxis találkozá-Szeptember elején magyar és egyesült államokbeli csillagászok tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvény társelnöke dr. Viktor Szebehely professzor volt, az Austin városában működő University of Texas tanszékvezető tanára. A SZERZŐ FELVÉTELE sakor, és hogyan mozognak a csillagok egy galaxison vagy a csillagok kisebb rendszerén belül. Ez a tudományág értékes információkkal szolgálhat a világegyetem múltjáról és jövőjéről is. Az Egyesült Államokban tervezés alatt áll egy teleszkóppal felszerelt űrhajó felbocsátása, amitől az eddigieknél újabb és pontosabb észleléseket remélünk, amelyeket a dinamikus csillagászat is hasznosíthat. Küldöttségünknek tagja volt az űrteleszkóp bizottság két tagja is. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy magyar kutatók is ötleteket adhatnak majd, hogy mit vizsgáljon a felbocsátott műszer. — Megbeszéléseink következő témájának — a geodinamikának — elsősorban gyakorlati jelentősége van. A geodinamika a Föld különböző rétegeinek elmozdulásait vizsgálja, aminek a földrengés-előrejelzésben van igen nagy jelentősége. A geodinamika következtetéseit jórészt mesterséges holdak megfigyeléseire alapozza, s ebben a magyar kutatók nemzetközi hírnévre tettek szert. — Végül a Voyager II. amerikai űrszonda észlelései alapján — beszámoltunk az amerikai Saturnus-kutatás legújabb eredményeiről. A diaképeket, amelyeket magunkkal hoztunk, még kevés külföldi kutató láthatta. A Voyager II. számos olyan jelenségről tudósított bennünket, amelyeknek jelenleg csupán megközelítő magyarázatát tudjuk adni. A Saturnusról nyert új adatok elméleti feldolgozásában a magyar kutatók is közreműködhetnek. — Professzor úr a budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Hogyan lett mérnökből csillagász? — Gépészmérnöki diplomát szereztem, majd mint adjunktus dolgoztam — 1947-ig — az alkalmazott matematika tanszéken, Egervári professzor mellett. Ö jelölte ki számomra az égi mechanikában kiemelkedő fontosságú, úgynevezett három test problémát, mint kutatási területet, ami máig is fő érdeklődési területem maradt. A problémát vagy száz éve leírták, de még ma sincs megfelelő egyenletrendszer, ami megmondaná, hogy mikor, hol tartózkodik egy három testből álló együttes egy-egy tagja. Ez a három test lehet például a Föld, a Hold és a Nap; a Föld, a Hold és egy űrhajó; vagy mondjuk három galaxis. — Hogyan ítéli meg a témaegyeztető tanácskozás után az együttműködés további lehetőségeit? Különösen mostanában látszik indokoltnak a kérdés, amikor világszerte megnyirbálják a költségvetéseket, így a tudományos kutatásra fordítható összegeket is. — Mostani utunk fedezetének előteremtésekor is a magyar elméleti csillagászat magas színvonalával érveltem. Kármán Tódor tréfás szavaival élve: a magyarok a Marsról érkeztek a Földre, tán ezért ilyen sok itt a jó csillagász. De komolyra fordítva a szót, meggyőződésem, hogy az amerikai tudományos élet is sokat nyerhet közös munkánk révén. Mert a kis országok számára ugyan valóban megfizethetetlenek az óriástávcsövek és rádióteleszkópok, ám ezek csupán a megfigyelés, az obszerváció eszközei, az adathalmazok mitsem érnek elméleti feldolgozás nélkül. Elsősorban ehhez járulhatnak hozzá a magyar kollégák. Jövőre szeretnénk újra találkozni, nálunk, Austinban. Bízom benne, hogy ha együttműködésünk — beleértve a rendszeres személyes találkozásokat is — hagyománnyá válik, kezes lesz irányunkban a valóban szigorodó költségvetés is. B. I. A zeneakadémiai ünnepségen: A VILÁG LISZTKUTATÓINAK SZENIORJA; DB. GÁBDONYI ZOLTÁN Idén volt 75 éves, műveit — külföldön és hazánkban is — jubileumi hangversenyeken mutatták be. Több mint fél évszázada Liszt-kutató, s ebben a minőségé-Milyen az új hazában élő ember? Elmondja: Mezei János, a kanadai rádió munkatársa „A kanadai rádió és televízió műsorát, amelyet december 16-án öt és fél órán keresztül sugárzott a magyar televízió, nagy érdeklődés előzte meg ... Nemcsak azért, mert Kanada nagyvárosaiban mintegy 120 ezer magyar él; közeli és távoli rokon, barát, ismerős — hanem azért is, mert más nemzetek, népek történelmének, földrajzának, gazdasági és kulturális életének, hagyományainak, szokásainak megismerése mindig izgalmas fölfedezés és hozzásegít egymás jobb megértéséhez.” E néhány sort a Magyar Hírekből idézem, mely a hazánkban 1975-ben sugárzott kanadai estről részletesen beszámol, ám az érdekes cikkre nem a lap budapesti szerkesztőségében bukkantam rá. A montreali Rádió és Televízió épületében vette elő s nyújtotta át nekem valaki, aki hosszú évek 10
