Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-11-14 / 23. szám

Négy öt francia összehajol

A folyosó falán a Magyar Hírekből kivágott színes képek — jelenetek A kékszakállúból, a Bartók-naptár hónapjai — jelzik, hogy a strasbourgi egyetem magyar nyelvi intézete is ünnepi évnek tekinti 1981-et. Bár az egyetemi tanszékek, és egyáltalán mindenféle tanintézmény munkáját szakszerűbben lehet vizsgálgatni, ha beülünk néhány előadásra, bekukkantunk a nyelvi laboratóriumokba, most mégis örülök a kedvező alkalomnak, hogy az intézet vidám tanévzáró összejövetelén koccinthatok a hallgatók, a tanár, Vígh Árpád és az egyetem dékánja, M. Roland Marx egészségére. A piros-fehér-zöld zászló, a tokaji bor, a cseresznyepálinka, a szalámis szendvics és a magyar lemez pillanatok alatt hazai hangulatot teremt. Két zeneszám közti szünetben félrehúzódunk az intézet másik termébe és a

tanárt, Vígh Árpádot kérdezem a munkájáról.

— Á magyar tanszék 1970-ben nyílt meg a strasbourgi egyetemen. Alapfeladata a magyar nyelv tanítása. Választható, de kötelező kollégium, tehát elvégzése beszámít az egyetemi pontrendszerbe. Két évig nyelvkurzuson vesznek részt a hallgatók, a harmadik évben az úgynevezett civilizációs órákat kapják

— Milyen tankönyvet használnak?

— Bár forgalomban van a Manuel de Hongrois, tehát a francia anyanyelvűek részére alkotott tankönyv, az elődöm a Learn Hungariant, az angol nyelvű változatot kezdte tanítani. Ez természetesen megszabta az én módszeremet is, és a másodévesek oktatását én is ebből a könyvből folytatom.

— Mi az a civilizációs óra?

— Ezeknek az anyagát mindig az itt tanító tanár személye, érdeklődési köre, szűkebb szakképzettsége határozza meg. A civilizációs órákon szeretnénk bepillantást nyújtani hazánk történelmébe, hogy ezáltal jobban megértsék mai életünket. Jómagam nem vagyok történész, tehát a történelmet kultúrtörténettel bővítem ki. Irodalom, zene, képzőművészet — mind-mind segit gazdagítani a rólunk alkotott képet.

— Milyen segédeszközöket használ?

— A tematikánkat nagyban meghatározza, hogy mit fordítottak le franciára. Nemrég jelent meg egy ragyogó magyar történelemkönyv franciául. Sok verset olvashatnak azok is, akiknek a versolvasás magyarul még túl nehéz feladat. Ezenkívül természetesen műveszi diafelvételek is kiegészítik oktatói gyakorlatomat. Nem beszélve a lemezekről. Amikor tavaly kijöttem ide Strasbourgba, mintegy ötven lemezt hoztam magammal. Külön előadásokon mutatom be a magyar zene kiemelkedő alakjait és alkotásait. Persze, nemcsak Liszt, Bartók, Kodály művei szerepelnek ezeken a lemezbemutatókon, hanem a külföldön kevésbé ismertek zenéje is felcsendül, például Erkel és Mosonyi muzsikája. Tartottam már bemutatót a verbunkos, a cigányzene, illetve a magyar nóta stiláris különbségeiről is. összefoglalva: komplex módszerekkel próbálok egy modern magyarságképet kialakítani a hallgatóimban és a város lakóiban, hogy ne csak a puszta, fokos, csárdás, csikós népének ismerjenek bennünket.

— Kik a hallgatói? Ki miért tanul magyarul?

— Egyrészt a Strasbourgban letelepedett magyarok küldik ide gyerekeiket, azokat is, akik már itt születtek, illetve ők maguk is eleljönnek lemezhallgatásra, társalgási órákra. Ennek az igénynek a felismerése adta az ötletet, hogy jövőre társalgási, újságolvasási órákat is indítsak, amivel az anyanyelv megőrzéséhez szeretném hozzásegíteni az itteni magyarokat. Nagy előny a magyar gyerekeknek, hogy a Füstéi de Coulange gimnáziumban magyartanitás folyik, sőt magyarból érettsé-14