Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-14 / 23. szám
1. Magyarok, németek, szlovákok, horvátok a pozsonyi megyeház előtt 1847-ben 2. Ludovit Stur, a szlovák nemzeti mozgalom vezéralakja az 1840-es években 3. Ljudenit Goj, az illirista törekvések szervezője az 1840-es években 4. A magyarországi nemzetiségek az 1840-es évek legvégén egy néprajzi munka ábrázolásában. Balról jobbra: románok, magyarok, szlovákok, németek 5. Doszifej Obradovic, a délszláv nemzeti ideológia kialakítója 6. Az Aradi Izraelita Magyar Egylet érme a magyar nyelv megtanulásáért 1846-ból 7. Erdély nemzetiségei: magyarok, románok, szászok a nagyszebeni vásáron 1819 körül SZVOEODA FERENC REPRODUKCIÓI lai. A szerbek 1826-ban Pesten megalapították a Matiea srpska (Szerb Anyácska) nevű kulturális egyesületet, s ez később, mint nyelvművelő és szépirodalmat kiadó társulat más szláv népeknek is mintául szolgált. Szépirodalmi alkotások foglalkoztak az illető nemzet történeti múltjával, a történeti munkák pedig a kor tudományos szintjén fogalmazták meg a nemzet régi dicsőségét, mint például a román Gheorghe $incai kézirata. A szlovák Jan Kollár nagy hatású szonettsorozatban (A dicsőség leánya) énekelte meg a szlávok nagy múltját és szomorú jelenét. A történeti múltat hangsúlyozták az illető nemzet előkelő származásáról szóló különböző romantikus elméletek. A szlávokat többek között a sZkitákkal hozták rokonságba, a románok római származásukat bizonygatták. Mindegyik nemzet történetírója azt hangoztatta, hogy népe őslakos azon a területen, ahol él. A nemzeti nyelv és a szépirodalom terjesztését szolgálta a megalakuló színjátszás, amely azonban a mostoha körülmények között még nem jutott messzebb a műkedvelő színjátszásnál vagy a vándorszínészetnél. A kulturális fejlődésre a nemzet felébredésére hivatkozva, a nemzetiségek vezetői azzal az igénnyel léptek fel, hogy az ő nyelvük is a magyarral egyenrangúan érvényesüljön az ország életében. A horvát mozgalom indult a legelőnyösebb helyzetből, mert már kialakultak saját rendi intézményei, a vármegyék, a tartományi gyűlés, a magyar országgyűlésen horvát képviselők is szerepeltek. így tehát ők léptek fel először a nemzeti mozgalom politikai igényével, hogy elhatárolódjanak a magyar fennhatóságtól. Minthogy a vezetők saját népüket egymagában gyengének tartották, valamennyi délszláv nép nevében hirdették meg a illirizmust, a délszlávok egyesülését közös államiban, persze a Habsburgbirodalmon belül. A horvát Jankó Draskovic gróf 1832-ben írt munkájában már gazdasági és társadalmi kérdéseket is felvetett. A nemzetiségi mozgalmak azonban 1848 élőit csupán kulturális igényeiket, elsősorban a nemzeti nyelv szabad használatát hangoztstták NIEDERHAUSER EMIL 11
