Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-14 / 23. szám
Óóóórrjási almavásár! Itt az alkalom, szép szabolcsi alma. Csak öt forint kilója! A zöldségbolt előtt felállított bódé eladója így kínálta október elején portékáját: a szabolcsi jonathánt, amelyből hegynyi tomyosodott mögötte. Az almavásár is jelezte, rekordmennyiségű alma termett idén a hazai gyümölcsösökben. Több mint egymillió tonnát szedtek le a fákról a téeszekben, állami gazdaságokban és kiskertekben. Újságjaink minden évben rekordtermésről adnak hírt, s ez nem csupán a kedvező időjárásnak köszönhető. Az elmúlt években a hazai gyümölcsösökben — az almásokban is — átfogó rekonstrukciós és fejlesztési programot hajtottak végre. Kijelölték azokat a területeket, amelyeken gazdaságosan termeszthetünk almát és egyéb gyümölcsöket. Majd a külföld igényeit is figyelembe vevő telepítési akció indult. Néhány év alatt több mint 18 ezer hektárnyi területet ültettek be gyümölcsfákkal. Ez a telepítés fordult most termőre. Az alma egyik legfontosabb exportgyümölcsünk, hiszen a termés negyven százalékát szállítjuk országhatárainkon kívülre. (Itthon mintegy tíz százalékát fogyasztjuk el friss gyümölcsként, harmincöt százalékát pedig a konzervipar dolgozza fel.) Thum László, a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat áruforgalmi osztályvezető-helyettese a közelmúltban egy konferencián elmondta, hogy az almát exportáló országok között a világon az ötödik, Európában pedig a negyedik helyet foglaljuk el. — A magyar alma évek óta keresett cikk Dél-Ameriikában és a közel-keleti országokban — mondotta. — Bár ezeken a piacokon is egyre keményebb a konkurrenciaharc, mert mostanában megjelentek a hűtött rakodóterű hajók is a gyümölcskereskedelemben. A tőkés országokba évente mintegy 10—15 ezer tonna étkezési almát szállítunk. Ez nem lebecsülendő mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a Közös Piac tagállamaiban sokszor százezer tonnányi almát semmisítenek meg túltermelés miatt. Európában jelenleg Finnország tartozik jelentősebb vevőink közé. Kivitelünk kilencvenöt százaléka a szocialista országokba irányul. Ezeken a stabilnak nevezhető piacokon további exportnövelésre is van lehetőség. — Árbevételünk szempontjából nem mindegy azonban, hogy partnereink milyen minőségű árut kapnak. Az utóbbi esztendőkben az eladott alma ötven százaléka volt csak első osztályú, huszonöt százaléka pedig másodosztályú. A többit ipari almaként értékesíthettük. Ha ezeket az arányokat sikerül megjavítani, jelentősen növekedhet az almából származó jövedelmünk. ^ j FOTÖ: HORVATH DÁVID 9
