Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-17 / 21. szám
EGY ASSZONY - TÖBB SZEBEPBEN BARBARA LOTZE (USA) Barbara Lotze az egyesült államokbeli Allegheny College fizika tanszékének vezető professzora, a Fizikusok Nemzeti Tanácsának tagja, első ízben vett részt az Anyanyelvi Konferencián. Férje, Dieter P. Lotze német származású irodalomtörténész, akinek Madách Imre Az ember tragédiája című művéről írott disszertációja a hazai tudósok érdeklődését is felkeltette. — Kinek a képviseletében utazott Pécsre? — Az elmúlt évtől, az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének (American Hungarian Educators Association) vagyok az elnöke. Az elnevezés fordítása nem egészen helyes, hiszen az educator a latin educare szóból származik, amelynek jelentése: kivezet, mozgásba hoz, fölemel, fölnevel — tehát tágabb értelmű. Egyébként tagságunk összetétele is ezt bizonyítja, egyetemi tanárok és oktatók mellett könyvtárosok, művészek, folkloristák is vannak köztünk. Szövetségünk majd 300 tagjának csaknem fele igen széles körű tevékenységet fejt ki. Rendszeresen beszámolunk egymásnak a különböző szakmai bizottságokban folytatott munkáról, az újabb kutatási eredményekről. Itt az Anyanyelvi Konferencián is hallhatták, hogy a Biró házaspár és kisebb létszámú kutatócsoportja a pittsburghi magyarság történetének felkutatásával és megírásával foglalkozik. — ön hogyan került kapcsolatba a Szövetséggel? — A férjem révén; írt egy Madách-tanulmányt, amelyet Várdy H. Ágnes javasolt kiadásra. Amikor aztán a férjem állást kapott az Allegheny College-ban és Innsbruckból átmentünk Amerikába, ahol később magam is katedrát kaptam, akkor lettem tagja az egyesületnek. Először könyvtáros voltam, majd alelnök, az elmúlt esztendőben választottak elnökké. — A fizika szigorú törvényeitől meglehetősen távol esnek a humán tudományok. — Sokan így gondolják, holott ez csak előítélet. Évekkel ezelőtt rendeztünk egy konferenciát Bloomingtonban, ahol én azt kérdeztem Molnár Basa Enikőtől (Washington) — az egyesület akkori elnökétől —, miért nem hívott meg természettudósokat is. ö is azt mondta, amit ön kérdezett. Pedig a kultúra egységes, ami persze részekre bontható. A humán tudományokra hatnak a természettudományok, és fordítva is igaz a tétel. Az összehasonlító irodalomtudománynak ma már természetes eszköze a komputer, nem egy technikai felfedezés ihletett művészeket, vagy éppenséggel az írók fantáziája hatott serkentően a tudósokra. A tanároknak pedig annál hatékonyabb a munkássága, minél inkább komplex ismereteket tudnak nyújtani. Ma már egyesületünkben békésen megférnek egymás mellett a különböző tudományterületek képviselői, irodalmárok, történészek, néptáncoktatók és a magyar nyelvi oktatásnak olyan úttörői Amerikában, mint Nagy Károly professzor, aki mellesleg szociológus. — Egy fizikus, mint Ön, mit Lehet a magyar kultúráért az Egyesült Államokban? — Látványos tettekről aligha számolhatok be, de azt sosem fe- *• lejtem el, hogy szülőhazám Magyarország. Az egyetemi előadásaimba mindig „belopok” egy kis tudománytörténetet. És máris helyben vagyunk, hiszen a legújabbkori fizikát jeles magyar tudósok munkássága gazdagította. Ebből nálam vizsgázni kell! Egyetemünknek vendége volt már Wigner Jenő Nobel-díjas tudós, HITES MAGYARSÁG Cserháti József pécsi katolikus püspök baráti beszélgetésen látta vendégül az anyanyelvi konferencián részt vevő egyházi személyeket. A fogadáson megjelent dr. Cosztonyi János, az MVSZ főtitkára FOTÓK: GABOR VIKTOR ÉS NOVOTTA FERENC Részlet Cserháti József pécsi katolikus püspök felszólalásából Püspök tagjai is vannak az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének. A múltkori, a III. Anyanyelvi Konferencián ott volt Bánk József dr. érsek püspök. Ismételten szerepelt ilyen összejöveteleken Szennai András pannonhalmi főapát, aki szintén tagja a püspöki karnak. A Magyarok Világszövetségének munkájában részt vesz igazán kimagasló teológusunk, dr. Nyíri Tamás, a Hittudományi Akadémia professzora. Én magam már több mint tíz éve szerepelek a Magyarok Világszövetségének elnökségében. Szeretném kijelenteni: a magyar püspöki kar, a magyar katolikus egyház elkötelezettséget érez és szerény eszközei szerint megtesz mindent, hogy a magyar nyelvet és a magyar kultúrát őrizze. Az első püspök, aki a háború után kint járt: Szabó Imre esztergomi segédpüspök volt, ő barátok látogatására indult. A második én voltam, s az első utazásom — miként már említettem — Amerikába a saint ploudi püspök meghívására történt, akivel Rómában ismerkedtem meg a zsinat alatt. Ez az én látogatásom már hivatalosan bejelentett, a Magyarok Világszövetségének Elnöksége által jóváhagyott, kollaudált utazás volt, már előre feladatokat jelöltünk ki magunknak, mit is akarunk látni, mivel akarunk hazajönni. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Vigíliának adott nyilatkozatában ezt mondta: „Különleges szerepet játszik külföldön ma is az egyház. Azok a katolikus, protestáns és zsidó közösségek, amelyek az idegen környezetben mind hitüket, mind magyarságukat együtt akarják megőrizni.” S ebben az „együtt”-ben — hit és magyarság —, ebben látok én egy 10
