Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-09-19 / 19. szám
magyar nyelv és irodalom oktatása külföldi egyetemeken Nemzeti, sőt emberi kötelességünk, hogy minden erőnkkel támogassuk — itthon és külföldön — azokat a törekvéseket, amelyek a magyar nyelvnek és kultúrának a külföldön élő magyarok közti ápolására irányulnak. Másrészt azt is hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarország nélkül nincs magyarságtudomány. Az elmúlt évtizedben, különösen az utóbbi években több kedvező és egyben a jobbítás irányában sarkalló körülményekről számolhattunk be. 1971 óta nagymértékben kiszélesedett a szabályos iskolai keretben, a hétvégi iskolákban és az alkalmi tanfolyamokon folyó magyaroktatás. Az utóbbi években több magyar tanszék létesült, egyre több külföldi egyetemen oktat magyar lektor, ezeken a helyeken és egyebütt létrejött egy-egy kisebb magyarságtudományi műhely. 23 országban folyik külföldön felsőfokú magyaroktatás: 66 európai, 7 északamerikai és 3 ázsiai városban. Ha az eddig mondottakhoz még azt is hozzávesszük, hogy például Herterich Katalin kolléganő tájékoztatása szerint, Svédországban „1977. július 1-én érvénybe lépett az anyanyelvi tanítók alkalmazásának szabályozása, és mind a szülőknek, mind a svéd iskolafőigaegatóságnak az a kívánsága, hogy a gyermekeket képesítéssel rendelkező oktatók tanítsák”, és ezt — mint hallottuk —, kiterjesztették a gimnáziumra is, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy több és az eddiginél jobban, sokoldalúbban képzett oktatókra, kutató szakemberekre van szükség. Mi történt eddig az anyanyelvi mozgalom keretében a külföldi egyetemi és főiskolai magyaroktatás eredményesebbé tételéért? Valójában első konferenciánk óta minden összejövetelünkön és a Nyelvünk és Kultúránk hasábjain mindig szó esik a felsőoktatásról. Már 1971-ben az első Anyanyelvi Konferencián szólt Imre Samu Tájékoztatás a magyar nyelvtudomány helyzetéről és terveiről című előadásában az egyetemi tankönyvekről, segédkönyvekről, és a hazai magyar nyelvészeti kutatásokról. Ezt követően széles körű vita bontakozott ki. Olyan lényeges kérdések is napirendre kerültek, mint a magyarországi és külföldi kutatók együttműködése, Szathmári István egyetemi tanár a hazai leíró nyelvtani — mindenekelőtt mondattani — alapkutatások gyorsabb folytatása, a magyar tudományos munkák külföldi terjesztése, és hogy Magyarország minél nagyobb számban küldjön lektorokat külföldre stb. Fábián Pál A magyar nyelv és irodalom tanítása a külföldi egyetemeken című vitaindító előadásában a II. Anyanyelvi Konferencián tájékoztatott arról, hogy a magyar nyelv és irodalom tanításának ügye, hogyan áll a külföldi egyetemeken. Milyen oktatási segédletek állnak rendelkezésre? Milyen a magyar könyvekkel való ellátottság? Remélhető-e a magyar nyelvoktatás további kiterjesztése? Később a kibővített védnökségi ülésen, a III. Anyanyelvi Konferencián és a Nyelvünk és Kultúránk hasábjain sem csökkent az érdeklődés a felsőoktatás iránt. Napvilágot láttak tudománytörténeti értékű értekezések egy-egy külföldi egyetem magyar oktatásáról vagy egy-egy, oktatással kapcsolatos, jelentős részletkérdést vizsgálnak meg szerzők. Szó esik továbbá az oktatással már közvetve összefüggő, de fontos jelenségekről, problémákról. Végül olvashatunk olyan tanulmányokat, amelyek immár a szélesebb értelemben vett magyarságtudomány körébe tartoznak. Ezúttal nincs időnk felsorolni a sok életrevaló, részben kipróbált javaslatot, ötletet. Az amerikai Kontinensek Magyar Baptista Konferenciájának tagegyházai lelkipásztorokat kölcsönöznek a Magyarországi Baptista Egyháztól és a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsától négy-öt éves szolgálatra amerikai és kanadai magyar nyelvű gyülekezetekben végzendő lelkipásztori szolgálatra. Ezek a lelkészek a gyülekezetekben magyarul hirdetik az igét, a fiatalokat és a magyarul nem jól tudó idősebbeket a Védnökség tankönyveinek és segédeszközeinek a felhasználásával magyarul tanítják írni, olvasni. A gyülekezeteket nyaranta Nyári Táborokba hívják Kanadába. Legutóbb 1981. július 3—6. között volt ilyen nyári összejövetelünk, mintegy 300 résztvevővel. A II. Anyanyelvi Konferencián a következő volt a gondolatmenet: Premissa: A külföldön élő magyarok magyar anyanyelvének és kulturális örökségének a megtartását fontosnak tartja mind a hazai, mind a diaszpórában élő magyarság. Főtétel: Ezt a fontos szolgálatot külföldön az Egyesült Államokban és Kanadában elsősorban az egyházak végzik (sokkal inkább és eredményesebben, mint a klubok és egyéb szervezetek). Zárótétel: Támogassuk tehát a külföldi egyházakat! Ennek a felhívásnak az elmúlt 6 A lelkészcsereprogram tízéves tapasztalatai és eredményei tíz év során a magyarországi egyházi szervek és állami hatóságok dicséretes módon eleget tettek. Az Állami Egyházügyi Hivatal és a Magyarok Világszövetsége minden támogatást megadott lelkészeink kiutazásához és szolgálatuk meghosszabbításához, ha ezt kértük. A Magyarországi Baptista Egyház lelkészeink legjavát engedte át négy-öt éves külmissziós szolgálatra. A Magyar Állami Biztosító külföldi betegségi biztosítást adott igen méltányos áron. Az SZTK fenntartotta a lelkészek betegségi és öregségi biztosítását. Mi újat hozott a program? Életben tartott és megújított olyan egyházakat, melyek elmúlóban voltak. Egymástól távol eső gyülekezeteket együttműködésre szólított. Üj gyülekezeteket hozott létre. Hivatalos kapcsolatot hozott létre a hazai (anyaországi) egyház és a kinti egyház között. Hozzájárult az USA és Magyarország kulturális kapcsolatainak kiszélesítéséhez. Kapcsolatot épített ki amerikai és kanadai teológiai intéze-Haraszti Sándor tekkel. Teológiai Intézetet alapított American—Hungarian School of Theology néven. Ez a levelező intézet hivatalos kapcsolatban van a Budapesti Baptista Theológiai Szemináriummal és a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetével. Jegyzeteket Budapestről kapunk, hallgatóinkat egyéves bentlakásos tanulásra Budapestre küldjük. Üj egyházi lapot indítottunk „A Kürt” címmel. Ez a lap internacionális, küldjük Brazíliába, Argentínába, Ausztráliába, Nyugat- Németországba. Átveszünk cikkeket hazai egyházi lapokból. Üj nemzetközi egyházi szervezetet hoztunk létre: az Amerikai Kontinensek Magyar Baptista Konferenciáját. Milyen előnyökkel jár a csereprogram? Mindkét fél nyer. A kinti egyházak jól képzett, tapasztalt lelkipásztorokat kapnak. Ezek a lelkészek megtanulják a nyelvet, továbbképzési fokozatokat szereznek, megismerkednek egyházi világszervezetekkel. Szolgálatuk végeztével hazajönnek. Itthon használják a tapasztalatokat. Mi a jelenlegi helyzet? Anyanyelvi Konferenciák nélkül soha nem lett volna lelkészcsere. Az Amerikai Baptista Egyházban szemléleti változás jött létre: i
