Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Mily egyszerűnek tűnik! Egy gombnyomás — feldübörög a 400 kilowattos meghajtóegység, megindul a végtelenítve 2700 méter hosszú, méternyi széles szállítószalag — néhány perc, s a lejtősakna 1360 méterre levő végéből felszínre ér a feketén csillogó szénfolyam. S jön, jön a szén — Nagyegyháza eocén szene. Egyetlen gombnyomás. Az eocénprogram — Márkus-hegy utáni — második bányájának ünnepélyes indítása. Visszaszámlálás Negyvennyolc órával előbb, amikor vendéglátóimmal, a Tatabányai Szénbányák néhány szakemberével bejárjuk az üzemet, már kiérezhető a „visszaszámlálás” feszültsége. De az arcok derűsek — lényegében minden készen áll. Még egy-egy ellenőrzés a fronton, a beszálló aknánál, a szállítóműnél; némi csinosítás, utolsó simítások — s jöhet a jelképes gombnyomás. Ami, mint mondtam, egyszerűnek tűnik, ám ami e mai napig történt, korántsem az. S nemcsak a valóban tiszteletet érdemlő, gyors munka, nemcsak annak okán, hogy ez a bánya az eredeti elképzelésekhez mérten egy évvel hamarabb ad szenet. A nagyegyházi bányászkodás — s vele mind, aki tett azért, hogy a szelíd dombok rejtette kincs felszínre kerüljön —, bizony sok vihart ért meg. S erről is kell szólni ma, korántsem az ünneprontás szándékától vezetve. Sőt: épp ellenkezőleg. Annak okán, hogy látsszék, milyen út veretett e napig-Az első dátum — talán meglepő — 1793. Egy Telegdi Róth Lajos nevű geológus már ekkor javasolta: kezdődjék itt kutatás a szén után. Később — jóval később — 1923-ban a szakma nagy hírű mestere, Vitális István geológus végeztetett itt fúrásokat, s talált szenet a nagyegyházi—csordakúti medencében — igaz, a tatabányai telepeknél mélyebben. További kutatásra éppen ezért csak később, az ötvenes évek végén, a hatvanasok elején került sor, amikor már Tatabánya 1896 óta szenet adó mezői egyre inkább kimerüléssel fenyegettek. Előbb 1970-ben, majd 1972-ben készítette el első beruházási javaslatait a Tatabányai Szénbányák a nagyegyházi—csordakúti bányatelepítésre, ám az ekkor még olcsó és gyakorlatilag korlátlanul beszerezhető szénhidrogén-import, a bányászat „visszafejlesztése” — nem kedvezett e javaslatoknak. Akkor nem lett volna gazdaságos a meglehetősen költséges bányanyitás. Űjabb fordulatot — köztudottan — 1973 vége hozott: a kőolaj árának minden elképzelést felülmúló meglódulása. (Amelyről később kiderült: többről van szó, semmint pusztán „árrobbanásról” — világgazdasági 'korszakváltásról, az energetikában pedig tartós tendenciákról.) Ismét megnőtt a hazai szénbányászat ázsiója. Talán mondani sem kell: nem a hazai bányászkodás lett olcsóbb — sőt, az importberendezések tetemes árnövekedése folytán még drágult is —, hanem viszonylagosan, az import energiahordozókhoz mérve vált gazdaságossá szénbányászatunk. Egy állomás Megszületett tehát az eocénprogram, a jó minőségű, eocén korú barnaszenek kitermelésének koncepciója. Az 1976-ban jóváhagyott elképzelések szerint Márkusi í hegy, Nagyegyháza, Mány, Lencse-hegy bányáinak megnyitása, valamint a dudari és a balinkai bányák rekonstrukciója szolgálja majd a bicskei hőerőművet. E nagyszabású tervet azonban — a népgazdaság villamosenergia-igényének gazdaságunk viszonyaihoz illeszkedő, pontosabb felmérése, s megannyi elbizonytaLanító tényező miatt módosítani kellett. A bicskei erőmű telepítését elhalasztották — minek következtében az eocénprogram eredeti ütemezését is meg kellett változtatni. Változtatni — s nem egyértelműen halasztani. Ugyanis az április elseje óta már termelő első eocénbánya, a márkus-hegyi, a tervezettnél fél évvel előbb, míg a nagyegyházi — az eredeti elképzeléseknél egy évvel hamarabb ad szenet. Minderre elsősorban a lakossági igények kielégítése miatt van szükség, e széntermelés egyben importpótló is. A nagyegyházi bánya egyébként a maga nemében párját ritkítja a világon — mondták a tatabányai szakemberek. Az 55 millió tonnás, kilogrammonként 19 300 kilojoule fűtőértékű szénvagyon alatt mintegy 10 millió tonnányi jó minőségű bauxit fekszik, emellett a bányából jelentős mennyiségű ivóvizet is felszínre hoznak majd. S ezek a körülmények — három termék együttes termelése —, javítják a beruházás gazdaságosságát. Kölcsönből Mint azt Maros Rudolf, a vállalat fejlesztési főmérnöke elmondta, a június 24-i indítás jelentős nap a bányaépítés életében, de csupán egy állomás. A beruházás — 1985 végére — a korábbi terveknél két évvel hamarabb fejeződik be. A szénár rendezése előtti elképzelések szerint, a bánya kétharmadrészt állami juttatásból, egyharmadrészt államkölcsönből létesült volna. A reálisabb árak viszont lehetővé tették, hogy most a bányát teljes mértékben államkölcsönből építsék, s a termelés nyereségéből 1991-re a teljes beruházási összeget visszafizessék. Azt, hogy a nagyegyházi üzemet a legkorszerűbb géptípusokkal, eszközökkel szerelték és szerelik fel, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az úgynevezett bányaüzemi teljesítmény (ami hozzávetőlegesen az egy dolgozóra jutó termelést jelenti), eléri majd a hét tonnát műszakonként, és ez háromszorosa a Tatabányán korábban „megszokottnak”. TRÖMBÖCZKY PÉTER 23
