Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-13 / 12. szám
Megyeri Üári Párizsban élő írónő Kükárt Öézd két női portréját, Molnár C. Pál pulóveres Madonnáját, amely 1930-foan készült, valamint Szönyi István néhány grafikáját a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta. Az adományokért Éri Gyöngyi főigazgató-helyettes mondott köszönetét. * Ágay Dénes New Yorkban élő zeiiépedágógus negyven éve nem látott barátjának és kollégájának, a Bécsben dolgozó Várady László professzornak — akiről lápunk 1980. december 20-i számában olvasott interjút — szerkesztőségünk útján küldött levelet. * Rendszeresen megkapjuk a Laczkó Judit szerkesztésében Brüsszelben megjelenő Ars Hungarica időszakos kulturális tallózót, amely figyelemmel kíséri a nagy magyar művészek életútját, a belgiumi magyarság kulturális életét. A lap szerkesztő gárdája lelkes szervezője és pártolója a belgiumi magyar kulturális életnek. *'• Vittorio Seraíini brazíliai olvasónk megküldte a Folha de Säo Paolo című újság képes mellékletéből kivágott cikket, amely Bartók Béla születésének százéves évfordulójáról emlékezik meg. A stockholmi Aktuel Art Gallery-ben márciusban rendezték meg Nádler István, Kéri Adóm és Záborszky Gábor művészek kiállítását. Képünkön: részlet a meghívóból * Amióta színes lett a Magyar Hírek, mindig kapunk egy-egy gratuláló levelet, hasznos tanácsokat is tartalmazó üdvözletét. Nagyon örültünk Davray Mihály sorainak is. Ö erdélyi születésű francia állampolgár, aki nyolc nyelvet tud, de levele tanúsága szerint magyarul is kitűnően beszél. Köszönjük sorait. ELHUNYT CSAPÓ ÁRPÁD (1918-1981) A temetésen dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége és a kortárs orvosok nevében mondott búcsúztatót. A képen jobbról a második Csapó professzor özvegye, mellette két lánya FOTO: GABOR VIKTOR Csapó Árpád professzor nevét világszerte ismerik a szülész-nőgyógyááz orvosok. Egyike volt azoknak, akik külföldön szereztek elismerést a magyar névnek. Csapó professzor Szeged szülötte volt, itt járt egyetemre, s élete során mindig büszkén és szeretettel emlékezett vissza a városra, az itt töltött évekre. Fiatal orvos volt még, amikor tudományos munkáját elkezdte. Hamarosan külföldi ösztöndíjat ajánlottak fel neki, s az akkori tudományos élet kiválóságai mellett folytathatta kísérleteit, Uppsalában a Nobel-díjas Svedberg intézetében érte el első nagyobb tudományos sikerét. Ezután meghívást kapott az Egyesült Államokba. Először Baltimore-ban, a Carnegie Laboratóriumban, majd a New York-i Rockefeller Intézetben végezte kutatómunkáját, végül Saint Louisban, a Washington Egyetemen rendezett be önálló laboratóriumoL Ezekben az években bízták rá a Nemzetközi Szülész-Nőgyógyász Továbbképző Központ irányítását. Intézetébe a világ minden részéből érkeztek orvosok és intézetvezetők. Sok magyar kutató-orvos is Csapó professzornak köszönheti, hogy a nemzetközi együttműködés keretében ismerkedhetett meg az orvostudomány legújabb eredményeivel, és hogy hazai kutatási eredményeik külföldön is ismertté válhattak. Nemrégiben érkezett a hír: Csapó professzor 63 éves korában, 1981. február 21-én meghalt. Kívánságának megfelelően itthon, Szegeden temették el. (P) AZ AUSZTRIAI MAGYAR EGYESÜLETEK ÉLETÉBŐL A salzburgi Magyar Kultúr Egyesület januárban nagy sikerrel rendezte meg hagyományos Piroskabálját. A Bécsi Magyar Munkás Egyesület március 27-én nagyszabású magyar estet rendezett, amelyen fellépett: Haumann Péter, érdemes művész, Gyurkovits Zsuzsa, Jászai-díjas, Leblanc Győző és Ötvös Csilla operaénekesek és Bíró Attila zongoraművész. A Collegium Hungaricumban kiállítást rendeztek a szentendrei művészek alkotásaiból, és koncertet adott Rados Ferenc zongoraművész. A bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület március 10-én a Collegium Hungaricumban kerekasztalbesziélgetést rendezett dr. Berényi Jánosnak, a budapesti METRO főmérnökének részvételével Budapest fejlesztési terveiről. Valamennyi magyar egyesület díszünnepségen emlékezett meg nemzeti ünnepünkről, 1848. március 15-qről. Az ausztriai magyar újságok és a helyi lapok is bő terjedelemben számoltak be az évforduló eseményeiről. A linziek ünnepségén FOTÓ: WALTER PILGERSDORFER MÁTÉ JÖZSEF (a jugoszláviai Felsőmuzslán született 1930-ban, anyja neve: Horváth Mária) 1956— 57-ben vándorolt ki szülőfalujából Venezuelába. Keresi testvére Krizsán Pálné született Máté Rozália Ausztráliából. A keresett 1978-ban feltehetően az alábbi térségben élt vagy dolgozott: Guayana City, Puerto Ordaz, Castillitos, Cerca de la Planta de Repuestos Europeos Estado Bolivar. BOZSÁR KÁROLY (1932. március 10-én született Sonkádban, anyja neve Bozsár Amália) 1956. novemberében külföldre távozott, Kanadában (Montreal) telepedett le. Nevelő apját Tassi Józsefnek hívják és Budapesten, az Izabella u. 41. sz. alatt lakik. Keresi Gyöngyösön élő fia, Palotai Károly, akinek 1964- ben írt utoljára édesapja, abban az időben egy autójavító- és fényező üzemben dolgozott Montrealban. KVITT ZSUZSA (Budapesten született 1922-ben) 1940 óta él külföldön. 1948 óta nem ad hírt magáról, az idő tájt Angliában (Charlton) élt. Keresi Szekeres Jánosné Szádéról, aki a keresett édesanyjának keresztleánya. VINCELLÉR GYÖRGY (a Baranya megyei Vajszlón született 1937- ben, anyja neve Boda Mária) 1956- tól él külföldön, egy cirkusztársasággal hagyta el az országot. 1964- ben írt utolsó levele szerint az USA- ban (Chicago, 111.) telepedett le és autószereléssel foglalkozott. Keresi nővére, Rozália Kiskunfélegyházáról. BlRÖ KÁROLY (Pécsett született 1939. augusztus 29-én, anyja neve: Klaszán Rozália) még tanuló volt, amikor 1957 elején elhagyta Magyarországot. Ausztráliába került, utoljára 1961. január 30-án írt, akkor Brisbane-iban lakott, de járt Adelaide-'ban és Dysartban is. Keresi édesapja Pécsről. BALOGH KÁ2MÉR (Budapesten született 1933—34-ben) 1956 óta él külföldön. 1980-ban jelentkezett Ausztriából. Elvált, egy 14 éves fia van. Keresi Anni Budapestről. DABASI ERZSÉBET-et keresi testvére, Vörös Gabriella. A keresett Budapesten született 1938. április 29-én, anyja neve: Koczka Ilona. 1956-ban távozott külföldre, utoljára 1963-ban adott hírt magáról, akkori címe: 19—1 Landfall Village, St. Paul, Minn. 55119, USA. MOLNÁR GÁBOR (Budapesten született 1955. május 7. vagy 9-én, anyja neve Langer Gizella) 1980. júliusától él külföldön. 1980. szeptemberében írt utoljára, akkor Ausztráliában (Leightonfield, NTH NSW 2163) élt, keresi nagyanyja Budapestről. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VIÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 22
